Szabadkőművességgel kapcsolatos programok naptára

Programok listája

Keresés szabadkőműves lapokban

2006. december 29., péntek

Rádió - Katolikus: A Mozart-galaxis - A varázsfuvola III.

A Mozart-galaxis

Egy év a 250 éve született zeneszerző-óriással a Magyar Katolikus Rádióban. Marton Árpád sorozata. 250. rész: A varázsfuvola III.

2006.12.29. péntek 11:15 - 11:50 A varázsfuvola III.
2006.12.30. 02:30 - 03:05(ism.)

2006. december 28., csütörtök

Rádió - Katolikus: A Mozart-galaxis - A varázsfuvola II.

A Mozart-galaxis

Egy év a 250 éve született zeneszerző-óriással a Magyar Katolikus Rádióban. Marton Árpád sorozata. 249. rész: A varázsfuvola II.

2006.12.28. csütörtök 11:15 - 11:50 A varázsfuvola II.
2006.12.29. 02:30 - 03:05(ism.)

2006. december 27., szerda

Rádió - Katolikus: A Mozart-galaxis - A varázsfuvola I.

A Mozart-galaxis

Egy év a 250 éve született zeneszerző-óriással a Magyar Katolikus Rádióban. Marton Árpád sorozata. 248. rész: A varázsfuvola I.

2006.12.27. szerda 11:15 - 11:50 A varázsfuvola I.
2006.12.28. 02:30 - 03:05 (ism.)

2006. december 25., hétfő

TV - Duna: "MOZART 250" - Varázsfuvola

"MOZART 250"

Varázsfuvola

német-osztrák zenés mesejáték (1994) (101')

Ha 2006, akkor Mozart Év. Erre a tiszteletre méltó évfordulóra mutatjuk be Mozart Varázsfuvoláját. A világhírű Salzburgi Marionett Színház /Salzburger Marionettentheater/ előadásában láthatják és hallhatják újra a nézők Mozart feledhetetlen zenés mese- és daljátékát. A Varázsfuvolát Mozart életének utolsó évében komponálta, s barátja, szabadkőműves páholytestvére, Emanuel Schikaneder írta a librettót. Ez a salzburgi élő bábelőadás és táncszínház igyekezett megteremteni azt az atmoszférát, amely 1791-ben lenghette körül a művet, amikor azt Bécsben, a "Theater auf der Weiden"ben előadták. A Varázsfuvola a mélység, a sötétség és a gonosz erők küzdelméről szól - a szépség, a jóság és a bölcsesség eszméjének hírdetésével. E páratlan értékű bábelőadás minden korosztály számára érdekes, élvezetes és különleges művészi élményt nyújt.Tamino, Pamina, Papageno, Papagena, Sarastro, az Éj királynője, Monostatos egytől-egyig míves bábok, akik egy teljesen más dimenzióba helyezik a Varázsfuvolát.

Szereplők:
  • Alfred Gradl (bábművész - statos)
  • Andy Jerfy (bábművész - Pamina
  • Papagena)
  • Bert Oberdorfer (Tamino)
  • Diana Eustrati (a 3 fiú)
  • Dietrich Fischer-Dieskau (Papageno)
  • Ernst Haefliger (Tamino)
  • Eva Füdler (bábművész - a 3 tündér és a 3 fiúk)
  • Eva Orler (a 3 tündér)
  • Eva Orler (az Éj királynője)
  • Franz Wyzner (Papageno)
  • Friedl Aicher (a 3 tündér)
  • Friedl Aicher (Papagena)
  • Gretl Aicher (Papageno - bábművész)
  • Hannelore Palm (Pamina)
  • Heidi Hölzl (bábművész - Tamino)
  • Herta Weber (a 3 tündér)
  • Josef Greindl (Sarastro)
  • Karl Blühm (Sarastro)
  • Lisa Otto (Papagena)
  • Liselotte Losch (a 3 tündér)
  • Margarete Klose (a 3 tündér)
  • Margot Guilleaume (a 3 fiú)
  • Maria Reith (a 3 fiú)
  • Maria Stader (Pamina)
  • Marianne Schech (a 3 tündér)
  • Martin Vantin (statos)
  • Pierre Dorin (bábművész - Sarastro
  • az Éj királynője)
  • Rech Géza (statos)
  • Rita Streich (az Éj királynője)

Rendezte:
  • Volker Weicker

Operatőr:
  • Doris Rennert
  • Kurt-Oskar Herting
  • Simone Kramer
  • Werner Grabs

Zeneszerző:
  • Fricsay Ferenc (karmester)
  • Wolfgang Amadeus Mozart

Időtartam:
101 perc

Gyártási év:
1994

Eredeti cím:
Die Zauberflöte/The Magical Flute /

2006. december 25. hétfő 14:00 - 15:45

2008. március 24. hétfő 14:30 - 16:15

2006. december 8., péntek

TV - M2: Ort János interjú - Strucc részlet

Strucc

esélyegyenlőségi műsor részlete - interjú Ort János nagymesterrel

TV2 2006-12-08 00:40:23 - 2006-12-08 01:14:39



[A film bekerült a Nava archívumba:

http://kereso.nava.hu/document/show/id/257180/

Bármely Nava-pont hálózatába tartozó számítógépen megtekinthető a film. A Nava-pontok listája: http://nava.hu/navapont/lista.php]

2006. november 21., kedd

TV: M1, Duna - Sakk, Kempelen úr!

Sakk, Kempelen úr!


3/1. rész:
1976. november 9. 20:50 - M1
2006-12-20 14:40 (47') - M1
2009. január 10. szombat 14:05 - Duna
2011-03-09 08:00 (44')  - Duna
2011. március 29. kedd 03:00 - Duna
2012. május 2. szerda 19:05 - Duna
2013. január 2. szerda 17:05 - Duna 
2013. november 12. kedd 20:30 - Duna
2013. november 13. szerda 11:10 - Duna
2013. november 20. szerda 02:20 - Duna World

3/2. rész:
1976. november 10. 21:25 - M1
2006-12-21 14:20 (43')  - M1
2009. január 17. szombat 14:05 - Duna
2011-03-10 08:00 (40')  - Duna - Duna
2011. március 30. szerda 03:00 - Duna
2012. május 3. csütörtök 19:05 - Duna
2013. január 3. csütörtök 17:15 - Duna
2013. november 19. kedd 20:25 - Duna
2013. november 20. szerda 11:20 - Duna
2013. november 27. szerda 02:15 - Duna World
  
3/3. rész:
1976. november 12. 21:20 - M1
2006-12-22 14:15 (47') - M1
2009. január 24. szombat 13:30 - Duna
2011-03-11 08:00 (45')  - Duna
2011. március 31. csütörtök 03:00 - Duna
2012. május 4. péntek 19:05 - Duna
2013. január 4. péntek 17:10 - Duna
2013. november 26. kedd 20:25 - Duna
2013. november 27. szerda 11:10 - Duna
2013. december 4. szerda 02:15 - Duna World

 
Sakk, Kempelen úr
Az ír származású, filozófiával, joggal, matematikával és fizikával foglalkozó Kempelen Farkas, aki a Felvilágosodás korának méltán az egyik legkifejezőbb figurája, a vakírógép, a beszélőgép és a gőzgép után 1769-ben elkészíti egyik leghíresebb találmányát, a sakkozógépet.
"Kempelen bármennyire is tudós szeretett volna lenni - csak tudós -, tehetségéből és felismeréseiből fakadó erkölcsi kényszere mindig kifejezetten közéleti, cselekvő, ható emberré tette. S ami legalább ilyen fontos: alig akadt még egy gondolkodó - bátran mondhatjuk egész Európában -, aki minden munkájába annyira saját korát, a felvilágosodás nagyszerű korát fejezte volna ki. Ez vonatkozik már-már hírhedt sakkozógépére ugyanúgy, mint a vakírógépre, a beszélőgépre, gőzgépére, léggömbkísérleteire, a Dunát az Adriával összekötő százados úttörést jelentő víziút-tervére."- írja hőséről a háromrészes tévédráma szerzője, Kárpáthy Gyula. Már ebből a néhány utalásból is kitűnik, mennyivel nagyobb formátumú alakja volt történelmünknek Kempelen Farkas, mint amit az a kép mutat, melyet a közhiedelem róla őriz. S ha ehhez hozzávesszük, hogy mind Mária Terézia, mind pedig II. József alatt egyike volt az udvar befolyásos tanácsadóinak, aki lehetőségeit mindig népe és hazája javára használta fel, már kezd teljesebbé válni "a sakkozógépes Kempelen" portréja. Erről a gazdag életről kell a "valóságban" számot adnia elsősorban önmagának, s levonnia a tanulságot: meddig lehet együttműködni a hatalommal, anélkül, hogy fel kellene adnia elveit, egyéniségét.
Forrás: http://www.dunatv.hu/musor/musorajanlo/filmek/sakk.html

Sakk, Kempelen úr!

színes, magyar tévéfilmsorozat, 1976

rendező: Hajdufy Miklós
forgatókönyvíró: Kárpáthy Gyula
operatőr: Czabarka György
dramaturg: Békés József
vágó: Nagy György

szereplő(k): 
Sinkovits Imre (Kempelen Farkas)
Darvas Iván (Lasker professzor)
Tomanek Nándor (Sonnenthal)
Kristóf Tibor (Szikora Dénes)
Koltai János (Kézai Lukács)
Máthé Erzsi (Mária Terézia)
Lukács Sándor (II. József)
Gálvölgyi János (Engelmann)

Forrás: http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=49758




Kapcsolódó linkek:

http://szerencsieva.bplaced.net/f_sakk.htm

http://szerencsieva.bplaced.net/sajto/Sakk_Kempelen_76_23.pdf

Megtekinthető:

http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/01/10/19/Sakk_Kempelen_ur_.aspx

http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/01/17/18/Sakk_Kempelen_ur_.aspx

http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/01/24/18/Sakk_Kempelen_ur_.aspx

Nava:

http://nava.hu/adatlap/?id=264314

http://nava.hu/adatlap/?id=264872

http://nava.hu/adatlap/?id=265422



2006. november 16., csütörtök

PhD védés - Péter Róbert: The Mysteries of English Freemasonry: Janus-Faced Masonic Ideology and Practice between 1696 and 1815

Péter Róbert szabadkőműves tárgyú PhD dolgozatának (The Mysteries of English Freemasonry: Janus-Faced Masonic Ideology and Practice between 1696 and 1815) védésére 2006. november 16-án (csütörtök) 11 órai kezdettel kerül sor a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Konferencia Termében. Az ülés nyilvános.

A dolgozat egyik bírálója Andrew J. Prescott, a Sheffieldi Egyetem Szabadkőműves tsnulmányok Központjának igazgatója.

Eredmény: http://szkp3.blogspot.com/2006/11/sikeres-phd-vedes-szabadkomuves-temabol.html

2006. november 15., szerda

Előadás - Andrew J. Prescott: Freemasonry and Radical Traditions in England

WEDNESDAY, November 15, 17:30 p.m.
LOCATION: CEU, Nador u. 9, Gellner Room

A public lecture presented by the Department of Medieval Studies:

"Freemasonry and Radical Traditions in England"

Andrew J. Prescott (University of Shefield)
Director of the Centre for Masonic Studies, Sheffield University


Andrew J. Prescott

Biography


Andrew is Director of the Centre for Research into Freemasonry, the first such centre to be established in a British university. Andrew studied history at the University of London. He was a curator in the Department of Manuscripts in the British Library from 1979-2000. Among the many jobs he undertook in the British Library was the planning and supervision of the move of the Manuscript Collections from the British Museum building to the Librarys new premises at St Pancras. He was the principal library contact for the British Library's Electronic Beowulf project.

The history of freemasonry has been neglected by professional historians in Britain, but is a very rich field of investigation. Andrew has lectured and published widely on the history of freemasonry since the establishment of the Centre in 2001. Among the recent activities undertaken by the Centre has been an exhibition at the Library and Museum of Freemasonry on the 18th-century artist and engraver John Pine.

Andrew is also one of the country's leading experts on the application of new technologies to humanities research, and is a member of the management team of the University's Humanities Research Institute. Andrew is active as a medieval historian, with a particular interest in the history of the library of Sir Robert Cotton and in the library of Sir Robert Cotton. Andrew contributed the articles on the leaders of the rising of 1381 to the new Dictionary of National Biography.

Andrew has been an editor of the British Library's Studies in Medieval Culture series. He was a member of the ACO-HUM Working Group on History and Historical Informatics from 1996-99. Among the advisory panels on which he currently serves are: Medieval Records Publication Working Party, National Archives; JISC Images Working Party; Manuscripts Working Party of the Consortium for European Research Libraries; and Publications Committee, Institute of Historical Research, University of London.

2006. szeptember 28., csütörtök

Előadás - Berényi Zsuzsanna Ágnes: Bókay Árpád és a szabadkőművesség

Bókay Árpád születésének 150. évfordulója

2006. Szeptember 28.
Bókay Emléknap
A városháza Dísztermében:

Program
Konferál: Babák Sándorné igazgató; Frank Gabriella igazgató
- 17 óra a polgármester köszöntője
- Iskolai műsor
- Előadások:
- dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes: Bókay Árpád és a szabadkőművesség
- dr. Jobst Ágnes: Bókay orvosprofesszori munkássága
- dr. Téglás Tivadar: Bókay és Pestszentlőrinc
- A pályázat eredményhirdetése

Forrás: http://pihgy.hu/?q=szak/gyujtemeny/bokay_arpad_szuletesenek_150_evforduloja


Beszámoló: http://szkp3.blogspot.com/2006/09/150-eve-szuletett-bokay-arpad.html

Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/2010/01/berenyi-zsuzsanna-agnes-bokay-arpad.html

2006. szeptember 25., hétfő

Előadás - Dr. Mais Karl: Barlangokról, kertépítészetről és szabadkőművességről

Előadás - Dr. Mais Karl: Barlangokról, kertépítészetről és szabadkőművességről MOZART idejében – a 18. sz. végétől a 19. sz. elejéig

ALCADI ’06 KONFERENCIA
2006. szeptember 24–30.

Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35,
Tel.: 36-1/346-0494 oder 346-0459, e-mail: mkbt@t-online.hu

2006. szeptember 24–25.
Szakelőadások Budapesten

2006. szeptember 26–30.
Tanulmányút az Erdélyi-szigethegység (Románia) barlangtörténeti szempontból jelentős néhány barlangjába

Forrás:
MKBT TÁJÉKOZTATÓ, 2007 január - február http://www.epa.oszk.hu/00400/00438/00115/

MKBT TÁJÉKOZTATÓ, 2006 május - június http://www.epa.oszk.hu/00400/00438/00111/

Kapcsolódó hír: http://szkp3.blogspot.com/2006/09/dr-mais-karl-barlangokrol.html

2006. szeptember 20., szerda

Rádió - Katolikus: A Mozart-galaxis - Szabadkőműves kantáta

A Mozart-galaxis

Egy év a 250 éve született zeneszerző-óriással a Magyar Katolikus Rádióban. Marton Árpád sorozata.

2006.09.20. 11:15 - 11:50 Szabadkőműves kantáta
2006.09.21. 02:30 - 03:05 (ism)

Ha Mozart szabadkőművességének hatása morális értelemben megfigyelhető is műveiben, fölösleges túlságos jelentőséget tulajdonítanunk a szabadkőműves szimbolizmusnak a Mozart-muzsikában. Ahogyan egyházzenéjében: Mozart hamar levetette a tradíciók béklyóit – és muzsikált, ahogyan szíve diktálta. Különleges kísérletnek tekinthető a „Dir, Seele des Weltalls, o Sonne” című, 429-es Köchel-számú, töredékes kantátája: Mozart egy szabályszerű ünnepi kantáta keretében két, rajzos zenei eszközöket alkalmazó tételt komponál. Hozzád a világegyetem lelkéhez, ó Nap – szól a panteista himnusz címe. „A földön sötétségben botorkáló embert a csillagok és nap fénye világítják meg.” Ez a kozmikus tematikájú programzene voltaképpen a huszadik századi zenei irányzatok összes hatását latba veti – döbbenetesen vizionálva a harmónia és a zárt formák trónfosztása utáni fejlődést. A lidércálom persze Mozartnál még szertefoszlik, és A varázsfuvola fényözönét idéző megkönnyebbülés vesz erőt az ébredő lelkén.
A szólisták: Christoph Prégardien, Helmut Wildhaber és Peter Schneider. A Chorus Viennensis és a Wiener Akademie élén Martin Haselblöck.


TRACK 1-5.
K 429 „Dir, Seel des Weltalls, o Sonne” szabadkőműves kantáta 2 tenorra, basszusra, kórusra és férfikarra
18’47”
Christoph Prégardien; Helmut Wildhaber; Peter Schneyder Chorus Viennensis; Wiener Akademie Martin Haselblöck Brilliant 1991


A következő néhány szép Mozart-dal –ha nem is szabadkőműves szerzemények-, ugyancsak Mozart önzetlen munkálkodásának dokumentuma. Mozart 1785-ben zenésítette meg a népszerű bécsi verselő, Christian Felix Weisse néhány dalszövegét, amelyeknek kottája három évvel később a bécsi Siketnéma Intézet javára kiadott „Új gyermekkönyvtár” kebelében jelent meg. A versek a kor egyik közkedvelt dalformájáért, a felhőtlen rokokó pásztordalért kiáltottak , ám Mozartnak sikerült őszinte érzéseket vinni beléjük. A varázsló a szerelem csalfa káprázataitól óv érzékletes hangon, az Elégedettség pedig Schubert idillikus hangjait szólaltatja meg. Elly Ameling énekét Dalton Baldwin kíséri.


TRACK 6.
K 472 472 Song, Der Zauberer A varázsló (Christian Felix Weisse)
1'57"
Elly Ameling - szoprán Dalton Baldwin - zongora philips 2000

TRACK 7.
K 473 473 Song, Die Zufriedenheit Az elégedettség
2'58"
Elly Ameling - szoprán Dalton Baldwin - zongora Philips 2000


Mozart a kortársak közt olvasott embernek számított. Folyvást kutatva használható operatémák után mindent elolvasott, ami a keze ügyébe került – megfontolásra érdemes dramaturgiai gondolatokat fűzött például a Hamlet szellem-jelenetéhez, és jelentékeny, mintegy 60 kötetet számláló könyvtár szerepelt hagyatéki leltárában. Különös, de dalait többnyire a Weisséhez hasonló, tűnő hírnevű versfaragók rímeire írta. Egyetlenegyszer, 1785. júniusában vett munka alá Goethe-verset – igaz, a költőgéniusz egyik szerény versét, Az ibolyát. A dal egy út szélén viruló ibolyát énekel meg, akit óvatlanul eltapos egy kecsesen lépdelő cipellő. Az érzelmes zsánerképet Mozart versszakról versszakra változó hangulatú zenével és narratív értékű kísérettel kelti életre – a dalocska ezért számíthat a romantikus dalirodalom előképének. Goethe egyébként szemmel kísérhette Mozart pályáját: egyike a kis zongoristacsoda alakját megörökítő emlékíróknak, a Don Giovanni után pedig úgy nyilatkozik, hogy Mozart volna a Faust egyetlen méltó zeneköltője. Hogy Az ibolyát hallotta-e Mozart zenéjével, nem tudni.


TRACK 8.
K 476 476 Song, Das Veilchen (Goethe)
2'34"
Elly Ameling - szoprán Dalton Baldwin - zongora Philips 2000


Mozart sohasem fejezte be esküvői fogadalomként fölajánlott és Salzburgban töredékesen bemutatott c-moll miséjét. Barokk tanulmányai, amelyek során Swieten báró közvetítésével bepillantást nyert Bach egyházzenéjébe, a c-moll mise idejében túlontúl megbéklyózták képzeletét: a súlyos c-moll mise minduntalan a gigászi anyaggal való küszködés jeleit mutatja.
Amikor 1785-ben a Zeneművész Egylet azzal a kéréssel fordult Mozarthoz, hogy zenésítsen meg egy füzért Dávid zsoltárosából, Mozart a félretett mű után nyúlt. Nem volt szokása kétszeresen megvallatni egy-egy zenei elgondolását, különösen sokat adott a szöveg és a dallam összecsiszolására, de zsúfolt koncertprogramja miatt az átdolgozás mellett döntött. A Vezeklő Dávid voltaképpen liturgikus szövegeket alkalmaz a mise dallamaira, bemutatója egy böjti koncerten hangzott föl a Burgtheaterben – ami azonban fontosabb: Mozart az újólag komponált tételekben ismét a maga hangján szól, az operaáriák hajlékony szépségével dicsőítve a Teremtőt. És ez feltehetőleg nem csupán Caterina Cavalieri hajlékony hangjának köszönhető: az oratórium feltételezett szövegírója olyasvalaki, aki hamarosan Mozart legfontosabb szerzőtársaként lép be a Mozart-galaxisba: Lorenzo Da Ponte.
Gertraud Landwehr-Herrmann énekel, a Tübingeni Egyetem Collegium Musicumának élén Wilfried Fischer.


TRACK 9.
K 469 469 A Davidde penitente c. oratóriumból: "Fra l’oscure ombre funeste” (vsz. Da Ponte szövege)
6’25”
Gertraud Landwehr-Herrmann; Tübingeni Egyetem Collegium Musicum Zkra / Wilfried Fischer
Brillant 1991


AZ ALKOTÓK HÁLÁS SZÍVVEL KÖSZÖNIK MEG A SZEGEDI SZENT-GYÖRGYI ALBERT ROTARY CLUB NAGYLELKŰ TÁMOGATÁSÁT SOROZATUNK, A MOZART-GALAXIS LÉTREHOZÁSÁHOZ.

Forrás: http://www.katolikusradio.hu/?m_id=4&m_op=viewmusor&id=97893

2006. szeptember 19., kedd

Rádió - Katolikus: A Mozart-galaxis - Szabadkőműves zenék

A Mozart-galaxis

Egy év a 250 éve született zeneszerző-óriással a Magyar Katolikus Rádióban. Marton Árpád sorozata.

2006.09.19. 11:15 - 11:50 Szabadkőműves zenék
2006.09.20. 02:30 - 03:05 (ism)

Mi lehetett az oka annak, hogy Mozart –mint az emberiség annyi kimagasló alakja- 1784. végén csatlakozott a szabadkőműves mozgalomhoz? „A jótékonysághoz” címzett páholyba bécsi útja során Leopold is felvételt nyert, megfelelően a korszellemnek, egyebek közt Haydn módjára.
Mozartnak minden bizonnyal főként társadalmi elfogadtatást jelentett a páholytagság. Emlékezzünk csak: nincs öt esztendeje, hogy mindent kockára téve, emelt fővel nemet mondott a megalázó udvari függőségre. Muzsikájával elérte, hogy egyenrangú félként tekintettek rá a főúri körök: született arisztokraták a muzsika hercegére. A páholyban Mozart joggal érezhette: ér annyit, mint akármelyik főrend vagy klerikus: tehetségével és kitartó munkájával megbecsülésre tett szert.
Ám van egy másik, személyesebb indíték is, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Akik Mozart páholymunkáját tanulmányozták, valamennyien rámutattak: komponistánk szívbéli elhivatottsággal, komoly küldetéstudattal tekintett szabadkőműves tagságára. Sorra komponálta a páholyünnepek fölemelő szertartásmuzsikáit, mi több: pár év múlva, a bécsi páholyok szétzilálódásának idején mindent elkövetett, hogy az érdektelenségbe süppedt tagság számára új meg új célokat fogalmazzanak meg nemes küldetésük szellemében. Utolsó nyilvános koncertjét is egy szabadkőműves összejövetelen adta : abban az időben, amikor a háborús gazdasági helyzet romba döntötte a virágzó bécsi koncertéletet, Mozart egy saját eszméi iránt közömbös emberbaráti egyletet próbált fölrázni muzsikájával! Kár volna tagadni: Mozart hűséges volt az ideálokhoz, amelyek mellett sikerei csúcspontján hitet tett. S hogy melyek voltak ezek az elvek, amelyeket egy jelentékeny voltát titokzatos szertartásokkal hangsúlyozó társaság vésett képzeletbeli templomának ormára? Legendaoszlató módon egyszerű erények: testvériség és emberszeretet. Evangéliumi elvek. A felvilágosodás és a racionalizmus idején paradox módon épp a Galileai tanítása lett a szabadkőműves életfelfogás zsinórmértékévé egy olyan korban, amidőn a hierarchikus egyházkép, a latin liturgia és az ember fölé nyomasztó súllyal boruló, fagyos márványarchitektúrák már-már elfojtották az Örömhír életadó forrásait. A testvériséget és emberszeretetet a maguk egyszerűségében gyakorló tagjait a középkori egyház gyakran maga keverte gyanúba. A szabadkőművesség virágkorára aztán hosszú időre bezárta kapuit a megújulás előtt, és ezzel ellenségévé tett sokakat az emberi haladás munkálói közül. „Amikor az egyház már nem a kultúra őrzője, itt a kultúra emberei még otthont találnak” – írja Söveges Dávid bencés atya a szabadkőművességről. Az egyház nélküli, mégoly jóhiszemű erényesség természetszerűleg vezetett a deizmushoz, azaz az emberi észt abszolutizáló vallási közönyösséghez. Az abszolutisztikus egyház súlyos bűne, hogy sok jóakaratú embert megfosztott attól, hogy ott keresse a testvériség és emberszeretet gyümölcseit, ahol teremnek: az élő Isten közelségében. A Mozart-kori kereső ember leggyakrabban mindkét közösséget kitüntette részvételével – ügyet sem vetve a pápai tiltásokra. „Ideáik – emberség, türelem, testvériség- nagyon közel álltak Mozarthoz, így természetszerűleg sodródott a céh közelébe” – írja Landon. – „Úgy látszik, itt a maga eszméihez és törekvéseihez hasonlóan gondolkodó emberekre talált.”
Szabadkőműves alkalmakra szerzett műveinek száma nem túl magas. Valószínű, hogy az egyik ilyen összejövetel méltóságteljessé tételére, bevonulási muzsikaként keletkezett az Európai Kamarazenekar két klarinétján és három basszetkürtjén megszólaló, 411-es Köchel-számú B-dúr adagio. Letisztultsága minden bizonnyal hűséges képet fest arról, milyen érzésekkel lépett be Mozart a testvériségbe.

TRACK 1.
K 411 484a B-dúr adagio két klarinétra és három basszetkürtre
6'02"
Az Európai Kamarazenekar fúvósai Warner 2003


A szabadkőművességet mindmáig körüllengik szekularizált „liturgiájának” legendái. Igen: összetartozásukat a kívülállók számára érthetetlen jelképrendszer volt hivatott kifejezni, amely sajátos keveréke volt az ókori beavatási rítusok szimbólumrendszerének és az emberi sarlatánság időtlen képzeteinek. Ám vessünk egy pillantást a késő barokk kor liturgiájára! Vajon nem hasonlóképp szövevényes látvány tárul-e a szemünk elé? Egy legtöbbek számára ismeretlen nyelven, megcsontosodott szertartásrend szerint zajlik az Isten tisztelete, amelynek mentén az őszinte vallási szomj zavaros lelkületű kultuszok kuszaságát termi – egyebek közt már-már mágikus magánimák és litániák torz irodalmával és a babonás ereklyetiszteletben alakot öltő, morbid halálkultusszal. A korabeli katolicizmus és szabadkőművesség egyazon század egyazon világérzésének két hajtása – és Mozart, ez az egészséges kedély éppúgy hajlamos volt viccet csinálni a szabadkőművesség, mint a salzburgi érsekség teatralitásából - alakja jól kivehető egy 1790-ből való festmény jobb szélén: önfeledten fecseg a komoran megvilágított terem falánál.
Első szerzeménye, amelyet vitathatatlanul a páholy egyik ünnepére szerzett , a Mesterlegény-dal. Ez a Leopold belépése alkalmából szerzett dal semmiben sem tér el a Mozart-Lied megszokott, felhőtlen tónusától: kitetszik belőle, hogy Mozart könnyű szívvel vágott neki a fény és a bölcsesség felé vezető útnak. Helmut Wildhaber kísérője Martin Haselblöck.

TRACK 2.
K 468 468 Song, Lied zur Gesellenreise "Wenn den langen Weg durchs Leben" Dal a mesterlegényutazásról - Ha az élet hosszú útján...
1'39"
Helmut Wildhaber, Martin Haselblöck
Brilliant 1991


Az élet útja – lám: A varázsfuvola vándorainak története már 1785-ben elkezdődik Mozart szívében. Ő, aki operájával a szabadkőműves rítusok felelőtlen kiteregetésének gyanújába keveredett, a maga jóhiszemű módján épp az ellenkezőre tett kísérletet! A varázsfuvola, ahelyett, hogy obskurus mesterkedéseket misztifikálna, a lélek megtisztulásának, a fény keresésének egyetemes szimbóluma lett, amely megérinti minden ember szívét, egyaránt átragyogva a kor liturgikus és szabadkőműves szertartásrendjének komor leplein, az isteni szeretet örök egyszerűségében merítve meg hallgatója lelkét. Mozart, ez az áttetszően tiszta lelkű muzsikus -az apostollal szólva- alkalmas és alkalmatlan helyen: templomban, koncertteremben, páholyösszejöveteleken – és végül egy külvárosi színházban mindvégig Isten Igéjét hirdette. Lelke egyetemes távlatokra nyílt. Ezért is írhatja Alfred Einstein: „Ha a nagy muzsikusok közt valaki is katolikus komponista volt, Mozart volt az.”
Jellemző Mozartnak a szabadkőművességről vallott nézeteire, hogy kölcsönös nagyrabecsüléssel voltak egymás iránt Bécs egyik legjelesebb természettudósával, a minerológus Ignaz von Bornnal. A tudós felfedezője volt egy új és gazdaságos módszernek a kőzetekből kiolvasztott fémek szétválasztására. Hogy Mozart épp az ő tiszteletére szerezte a Maurerfreude –Szabadkőműves vígság- című kantátát, azt mutatja: a Mozart által látgatott páholyok a felvilágosult tudás útját járták az alkimista kuruzslásoké helyett. A Singspielbe illő, zenekari kíséretes ária a megvilágosodás örömét énekli meg. Christoph Prégardien társai a Chorus Viennensis és a WienerAkademie, Martin Haselblöck vezényletével.


TRACK 3.
K 471 471 Cantata, Die Mauererfreude April 20, 1785 Vienna Br25 6'33" Christoph Prégardien Chorus Viennensis; Wiener Akademie Martin Haselblöck Brilliant 1991


A kantáta első díszkiadása a szegények megsegítésére jelent meg . Mozart eszerint igyekezett tehetségét önzetlenül a testvéri szeretet szolgálatába állítani. Az „Áradjon ez a nap, szeretett testvérek” kezdetű buzdítás ismerősen cseng majd: A varázsfuvolában szereplő három égi fiú hasonló tónusban mutatja meg majd a fény templomába vezető utat. Hildesheimer joggal állapítja meg, hogy Mozart számára az efféle alkalmi szerzemények komponálása nem lehetett érdekfeszítő kötelezettség: míg az iménti kantáta előadásánál számíthatott első Belmontéjára, Adambergerre, ezúttal a szerény vokális adottságú páholytagság képességeire kellett tekintettel lennie – ettől érezzük úgy, mintha egy jámbor protestáns kántusba csöppentünk volna. Képzeljük csak magunk elé Mozartot, amint elszántan igyekszik követni az orgonakísérettel a lelkes amatőrkórust, amely a páholy tagságából verődött össze. Valljuk be: salzburgi orgonista korában kikérte volna magának, hogy efféle műkedvelő muzsikálással vesztegesse az idejét. Végül nem is játszotta el szerzeményét: egy megbetegedés miatt távolmaradt a bemutatótól. Bár a Mozart-kutatás e kérdésnek nem szentelt figyelmet, nem lehetetlen, hogy hamarosan mégis rá kell jönnie: zenei kérdésekben nem talál magához méltó partnert a testvériségben.


TRACK 4.
K 483 483 Song with Chorus, "ZerflieĂźet heut"
1'59"
Christoph Prégardien Chorus Viennensis; Wiener Akademie Martin Haselblöck
Brilliant 1991


Sokan föltették már a kérdést: vallás; valláspótlék-e a szabadkőművesség? Tudjuk, hogy Mozart egyházképére rányomta bélyegét a rettegéssel vegyes utálat a salzburgi hercegérseki udvar „fura urával”, Hieronymus Colloredóval szemben. A pápa Aranysarkantyú-rendjének kitüntetettje, a ferences Padre Martini egykori pártfogoltja így fordult a szabadkőműves testvériség felé: keresve azt a közösséget, ahol szolgálhatná az emberjobbító erények és a polgári egyenlőség kibontakozását. Mozart nem érezte vallásos hitével ellenkezőnek, inkább azt kiteljesítő mozgalomnak tekintette a szabadkőművességet. Feltehetőleg őszinte szívvel írta alá az új belépők elé tett kötelezvényt: „biztosítottak afelől, hogy e rendben semmit el nem követnek az állam, az uralkodó, a vallás a jó erkölcs ellen”. Ahogy a legtöbben Bécs nyolc páholyának tagjai közül, mit sem sejtett arról, hogy szervezkedésük az egyházellenes konspirációk egyik oszlopa lesz a következő évszázad során. „A katolicizmus és a szabadkőművesség két koncentrikus szféra volt Mozart szemében” –írja Einstein. Több jel arra mutat, hogy gyerekkori, tekintélyelvű vallásossága kiteljesedéseként, személyesebbé válásaként élte meg páholymunkáját. Egyik legszebb műve, a Szabadkőműves gyászzene visszatalálásnak hat a páholyban elvárásos formák közül maga zenei útjára – és, megdöbbentő módon, a keresztény liturgia lelkületéhez. Ebbe a csodálatos, felsíró, majd a könnyek áradatában megtisztuló szimfonikus tételbe a nagyheti zsoltáros Siralmainak tónusa szövődik : a remény ezüstszála a komor gyászlepelbe; a kegyelem árja a könnypatakokba. A Saint-Martin in the Fields Kamarazenekar élén Sir Neville Marriner.




TRACK 5.
K 477 479a Szabadkőműves gyászzene
5'55"
Academy of Saint Martin in the Fields Sir Neville Marriner
EMI 1997

AZ ALKOTÓK HÁLÁS SZÍVVEL KÖSZÖNIK MEG A SZEGEDI SZENT-GYÖRGYI ALBERT ROTARY CLUB NAGYLELKŰ TÁMOGATÁSÁT SOROZATUNK, A MOZART-GALAXIS LÉTREHOZÁSÁHOZ.

Forrás: http://www.katolikusradio.hu/?m_id=4&m_op=viewmusor&id=97817

2006. szeptember 16., szombat

Kiállítás - Tőr kiállítás

Térkép: http://maps.google.com/maps?q=1055+Budapest%2C+Falk+Miksa+utca+13.&hl=hu


Kiállítás - Tőr kiállítás

Válogatás magyarországi tőr-gyűjtők magánygyűjteményeiből.

2006. 09. 16. - 2006. 10. 15.


Különleges tőrök a Moró Antik Galériában

A XIX. századi Skóciában nem okozott problémát egy bizonyos tőr tulajdonosának, ha egy fogadóban az étel mellé nem kapott evőeszközt; tőrének tokjából ébenfa-markolatú, citrinnel díszített kést és villát húzott elő.

Egy másik tőr arról tanúskodik, hogy a „kettő az egyben” technikát már a XVIII. században is alkalmazták: egy 76 centiméteres vadásztőrt kovás pisztollyal kombináltak. Ilyen és ehhez hasonló történeteket mesélnek azok a tőrök, amelyeket a Moró Antik galéria gyűjtött össze erre a kiállításra.

Mindegyik fegyvernek külön története van; Amerika, Afrika, Ázsia és Európa jelentős történelmi időszakairól mesélnek az eszközök. Tudták például, hogy a gésák kimonójuk alatt kést tartottak? Vagy azt, hogy a lámaista szertartás egyik fontos eszköze a démon-ölő tőr volt? A Moró Antikban kiállított legrégibb darabok a késő bronzkorból származnak, de találkozhatunk velencei nemesek fegyvereivel is, melyeket dísztárgyként is használtak. Az egyik fegyver pengéjén III. György és a Térdszalagrend címere látható, egy másik damaszkolt technikával készült, ám láthatunk meteorit vasból kovácsolt vagy aranyból készült, perzsa írásjegyekkel ötvözött pengét is. A markolatok ugyancsak különlegesek. Megnézhetjük a szabadkőművesek kétélű pengés vágóeszközeit, melyek porcelán és bronz markolattal rendelkeznek. Megszemlélhetünk ébenfa, rája-bőrrel borított szaru, rozmáragyar, gyöngyház, tűziaranyozott bronz, türkizzel kirakott, szaruval borított, ezüstből készült, rubintokkal díszített jáde vagy hegyikristály markolatot is. A tárlaton azzal is szembesülhetünk, valójában mivel is kapták a legyőzött ellenfelek azt a bizonyos kegyelemdöfést: egy XVII. századi észak-itáliai kegyelemtőr is megtalálható a kiállítási tárgyak között.

A hadtörténeti múzeumok is megirigyelhetik a Moró Antik kiállítását, amely négy évezred és négy kontinens 113 tőrjét mutatja be. A kiállított tárgyak nem csak a fegyvergyűjtőknek okoznak örömöt, hanem a harci tárgyak iránt kevésbé érdeklődők számára is igazi csemegeként szolgálnak. A tárlatra 18 magángyűjtő kölcsönözte különleges darabjait.

A Moró Antik évről évre helyet ad egy-egy hasonló, hiánypótló kiállításnak. A 2004-ben megrendezett sétabot és netsuke, majd 2005-ben helyet kapó kopt textil kiállítást most a tőr-tárlat követi, mely utolsó hetéhez közeledik: 2006. október 21-ig tekinthető meg Budapesten az V. kerületben, a Falk Miksa utca 13-ban.


Forrás: http://www.muvesz-vilag.hu/kepzomuveszet/hirek/2890

2006. augusztus 26., szombat

Előadás - Berényi Zsuzsanna Ágnes: A magyar szabadkőművesség szerepe hazánk külföldi megbecsülésében a XIX–XX. században

43. szekció, XVI/1. terem

Portrék a magyar történelemből, Elnök: Sudár Balázs

Augusztus 26., szombat, 9:00

Berényi Zsuzsanna Ágnes (Budapest)
A magyar szabadkőművesség szerepe hazánk
külföldi megbecsülésében a XIX–XX. században

– A szabadkőművességről általános ismertetés röviden.
– A magyar szabadkőművesség rövid jellemzése.
– A Monarchiában elsőként Magyarországon engedélyezték ismét a szabadkőművesség
működését a XVIII. századi betiltást követően.
– 1896: A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy páholyháza felavatása.
– 1910: A Világ című szabadkőműves alapítású és szerkesztésű lap megindulása
egyedülálló.
– A magyar szabadkőművesség békebizottsága az I. világháború idején.
– Az 1928-as New York-i Kossuth-szobor avatásán történtek.
– A magyar szabadkőművesek békeközvetítése a franciák és a németek
között.
– A torontói „Gerő Andor” páholy tevékenységének megbecsülése a kanadaiak
körében.
– Anglia Nagypáholyának páholyház-avatóján dr. Ferenc József unitárius
püspök, nagymester beszéde.

in:

KULTÚRA, NEMZET, IDENTITÁS
VI. NEMZETKÖZI
HUNGAROLÓGIAI KONGRESSZUS
DEBRECEN, MAGYARORSZÁG 2006. AUGUSZTUS 22-26.

A kongresszus fővédnöke Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke,
védnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

A megnyitó és a plenáris ülések színhelye a Kölcsey Központ. A szekcióülések és szimpóziumok színhelyei a Debreceni Egyetem főépületének tantermei és szemináriumi helyiségei lesznek.

Forrás: http://www.hungkong.unideb.hu/pdf/teziskotet.pdf

http://www.hungkong.unideb.hu/

2006. augusztus 6., vasárnap

TV - Duna: Rastignac, avagy a törtetők

Rastignac, avagy a törtetők

francia tévéfilmsorozat (2000) (8/5. rész) (54')

Margot visszahívja Rastignacot rádiós műsorába. Egy árverésen piros Ferrárijáért cserébe egy rákos öregasszonytól színházat kap, amelyből divatos éjszakai lokált építtet. Lucient kedvese, a miniszterasszony pártja színeiben képviselőként indítja a választásokon, Vautrin pedig beszervezi a szabadkőművesek társaságába. Rastignac műsorában képzeletbeli interjút készít Elzával a korrupciókat leleplező könyvéről, ezzel életveszélybe sodorja volt kedvesét...

Szereplők:
  • Alika Del Sol
  • Flannan Obé
  • Jean-Pierre Cassel
  • Jocelyn Quivrin
  • Michel Aumont
  • Zabou Breitman

Rendezte:
  • Alain Tasma

Írta:
  • Eve de Castro
  • Natalie Carter

Operatőr:
  • Roger Dorieux

Zeneszerző:
  • Christophe Boutin

Időtartam:
54 perc

Epizód:
8/5. rész

Korhatár:
12 év

Gyártási év:
2000

Eredeti cím:
Rastignac ou les ambitieux

2006. augusztus 6. vasárnap 19:00 - 20:00

2007. április 14. szombat 19:00 - 20:00

2006. június 19., hétfő

Előadás - A szabadkőműves Róth Miksa

Térkép: http://maps.google.com/maps?hl=hu&q=1078%20Budapest%2C%20Nefelejcs%20utca%2026.

A szabadkőműves Róth Miksa

A Kortárs Építészeti Központ megnyitja kapuit a Múzeumok Éjszakáján
[2006. 06. 19.]

RÓTH MIKSA EMLÉKHÁZ - www.rothmuzeum.hu (MIKSA RÓTH MEMORIAL HOUSE)

A múzeumban az állandó és időszaki kiállítások mellett különleges szakmai vezetések lesznek a nap folyamán.
19.30-kor A Róth család története címmel,
21.30-kor Róth Miksa üvegfestményi a historizmustól a szecesszióig című időszaki kiállításhoz kapcsolódóan tartunk vezetést.
20.00-kor pedig A szabadkőműves Róth Miksa című előadást hallgathatják meg a látogatók. (A vezetések az Emlékház épületében lesznek megtartva. A kiállító terem mérete miatt maximum 45 fő vehet rajtuk részt.) (Miksa Róth, the freemason – lecture.)

Forrás: http://www.epulettar.hu/cikk/3134.aspx

2006. június 15., csütörtök

Rádió - Mária: Kovács Gábor atya előadása --: Szabadkőművesség

Mágia és hit - Kovács Gábor atya előadássorozata, 15. előadás: Szabadkőművesség

MÁRIA RÁDIÓ, FM 94.2

2006.06.15
28.57 perc

http://www.mariaradio.hu/lista.php?ID=2

http://www.hagiosz.net/?q=magiaeshit

http://www.hagiosz.net/?q=szabadkomuves

[A Mária rádió internetes rádió, tehát adásai bármikor meghallgathatók a fenti linkeken.]

2006. május 30., kedd

Rádió - Petőfi: A da Vinci-kód és ami mögötte van

A da Vinci-kód és ami mögötte van - a Petőfi Rádió Délelőtt c. műsorában 2006. május 30-án:

"Farkas Mónika Dan Brown Da Vinci-kód című regényének valóságtartalmáról Füzes Ádám római katolikus papot, Jászberényi József szabadkőműves nagymestert, és arról, hogy miért pont Leonardo Da Vinci a központi figura Veress Ferenc művészettörténészt kérdezte"

Az adás szövege és az egyes riportok a következő linkeken érhetők el:

http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=183803&rid=PWN6Tg

Füzes Ádám katolikus pap

Jászberényi József szabadkőműves nagymester

Veress Ferenc művészettörténész

[Legjobb tudomásom szerint Jászberényi még nem nagymester, "csak" főmester; viszont szerepe növekedőfélben van, egyre gyakrabban szólal meg írásban és szóban és egyáltalán nem kizárt, hogy a nagymesteri posztot is be fogja tölteni belátható időn belül.]

2006. május 29., hétfő

Rádió - Kossuth: Szentségtörőek a Da Vinci kódról szóló alkotások

A Kossuth Rádió 2006. május 29-ei (30-án ismételt) Vallási híradó műsorában Szentségtörőek a Da Vinci kódról szóló alkotások címmel ismertetik Andrej Kurajevnek, a Moszkvai Teológiai Akadémia professzorának véleményét:

"...

Andrej Kurajev, a Moszkvai Teológiai Akadémia professzora úgy véli, hogy A Da Vinci Kód bemutatását kísérő reklámkampány mögött „szabadkőműves struktúrák” állnak. Az ismert ortodox publicista szerint a regény, illetve a film megjelenése a szabadkőművesek és a katolikus egyház között évszázadok óta folyó hidegháború újabb csatája. Kurajev rámutat, hogy ebbe a projektbe nagyon komoly pénzeszközöket és tartalékokat fektettek be, márpedig ilyen eszközökkel A Da Vinci kód szerzője és kiadói aligha rendelkeztek. A professzor emlékeztet rá, hogy a szabadkőművesek, akiknek egyik célja a hagyományos keresztény egyház marginalizálása, nyíltan vállalt kiadványokat is terjesztenek és nyíltan tartanak fenn olyan toborzó irodákat, mint a Rotary és a Lyons.

..."

2006. május 14., vasárnap

TV - M1: Unokáink sem fogják látni... (A budapesti nagypáholyház és a szegedi páholyház)

180. adás: 2006. május 14. vasárnap m1 16.05
Ismétlés: 2006. május 21. vasárnap m2 18.00











Témáinkból:

...

Podmaniczky u. "MÁV-házak" és Podmaniczky u. 45.: Szabadkőműves Nagypáholy
Szeged: Százszorszép Gyerekház = Szabadkőműves  Páholy



...




Az adás cikkváltozata: http://www.tvarchivum.hu/?id=116850&offset=2


vagy: http://old.hirado.hu/cikk.php?id=116850&page=3


Az adás megnézhető: http://kereso.nava.hu/nava/public/popup_details.php?doc=114618


17:20 - 23:40 közötti rész szól a páholyházakról.

2006. május 8., hétfő

Előadás - Takaró Mihály: A szabadkőművesség keresztyén szemmel

Léleképítő sorozat - Takaró Mihály irodalomtörténész: A szabadkőművesség keresztyén szemmel
Időpont: 2006. május 8. 18 óra

Helye: Szekszárd, Babits Mihály Művelődési Ház

http://www.tolnaart.hu/20062.htm

2006. május 4., csütörtök

Pók Attila: Politikum és ezoterikum a magyarországi szabadkőművességben

PÓK Attila: Politikum és ezoterikum a magyarországi szabadkőművességben

2006. május 4. kb. 17:40 - 18:00

„A FELVILÁGOSODÁS JEGYÉBEN”
TUDOMÁNYOS EMLÉKÜLÉS
H. BALÁZS ÉVA TISZTELETÉRE

Helyszín:
Az ELTE Egyetemi Könyvtárának
I. emeleti díszterme
(1053. Bp., Ferenciek tere 6. )

Meghívó: http://tortenelemszak.elte.hu/data/11235/HBEelmekkonf.pdf

Kapcsolódó blogbejegyzés:
http://aprofan.blogspot.com/2008/12/szabadkomuvesseg-egyetemes-torteneti.html

2006. április 4., kedd

TV - M1: Kultúrház extra

"Mozart tudta a kódot, operáiban állítólag minden hangnemnek szabadkőműves jelentése is van. Jelképek, utalások, szimbólumok, titkos jelek. Még a zene is különleges üzenetet hordoz, ha egy páholytag komponálja. Nem véletlen, hogy a zeneszerző 250. születésnapját a bécsi nagypáholy is megünnepelte. "

A Kultúrház Extra mai vendégei:
  • Egli Tibor esztéta, zongoraművész;
  • Ort János a Magyarországi Szimbolikus nagypáholy tiszteleti nagymestere;
  • Valter Ferenc operaénekes

Magyar Televízió 1

2006-04-04 23:00

Megtekinthető a a NAVA archívumában: http://kereso.nava.hu/document/show/id/78044/

2006. január 8., vasárnap

TV - film+/HBO/RTL Klub/Cool TV/m1/m2/Digi Film/Disney Channel/Duna: A nemzet aranya

TV - HBO/RTL Klub: A nemzet aranya


2006. január 8. vasárnap 21:00 - 23:10
2006. január 11. szerda 21:00 - 23:10
2006. január 17. kedd 17:20 - 19:30
2006. január 21. szombat 18:20 - 20:30
2006. január 26. csütörtök 18:50 - 21:00
2006. január 27. péntek 06:30 - 08:40
2006. február 5. vasárnap 17:30 - 19:40
2006. február 13. hétfő 21:00 - 23:10
2006. február 16. csütörtök 21:00 - 23:10
2006. február 19. vasárnap 08:00 - 10:10
2006. február 19. vasárnap 21:00 - 23:10
2006. február 24. péntek 17:30 - 19:40
2006. február 27. hétfő 15:30 - 17:40
2006. március 11. szombat 18:50 - 21:00
2006. március 14. kedd 21:00 - 23:10
2006. május 5. péntek 15:30 - 17:40
2006. május 11. csütörtök 18:45 - 21:00
2006. május 12. péntek 04:05 - 06:30
2006. május 27. szombat 14:05 - 16:15
2006. június 1. csütörtök 18:50 - 21:00
2006. június 12. hétfő 17:30 - 19:40
2006. június 17. szombat 11:40 - 13:50
2006. június 25. vasárnap 08:00 - 10:10
2006. június 25. vasárnap 21:00 - 23:10
2006. július 6. csütörtök 08:05 - 10:15
2006. július 11. kedd 17:05 - 19:15
2006. július 15. szombat 11:20 - 13:30
2006. július 16. vasárnap 04:15 - 06:30
2006. szeptember 1. péntek 19:50 - 22:00
2006. szeptember 6. szerda 10:00 - 12:10
2006. szeptember 6. szerda 21:00 - 23:10
2006. szeptember 12. kedd 15:10 - 17:20
2006. szeptember 16. szombat 16:45 - 18:55
2006. szeptember 17. vasárnap 15:00 - 17:10
2006. szeptember 30. szombat 08:00 - 10:10
2006. szeptember 30. szombat 21:00 - 23:10
2006. október 5. csütörtök 15:30 - 17:40
2006. október 13. péntek 18:50 - 21:00
2008. október 5. vasárnap 20:00 - 22:35
2010. június 6. vasárnap, 20:00 - 22:35 RtlKlub
2011. október 22. szombat, 19:55 - 22:15 Cool TV
2011. október 23. vasárnap, 16:35 - 18:50 Cool TV
2012. május 5. szombat, 20:40 - 23:00 Cool TV
2012. május 6. vasárnap, 16:40 - 19:00 Cool TV
2012. október 22. hétfő 20:50 - 23:10 Cool TV
2012. október 23. kedd 16:40 - 19:00 Cool TV
2013. március 9. szombat, 20:40 - 23:00 Cool TV
2013. március 10. vasárnap, 16:35 - 18:55 Cool TV
2013. május 27. hétfő, 20:50 - 23:10 Cool TV
2013. május 28. kedd, 16:10 - 18:30 Cool TV
2013. december 14. 20:20 - 22:30 m1
2014. június 21. szombat, 20:00 - 22:10 Digi Film
2014. június 22. vasárnap, 11:40 - 14:00 Digi Film
2014. szeptember 6. szombat 20:20 - 22:35 m1
2014. szeptember 7. vasárnap 01:10 - 03:15 m2
2014. szeptember 7. vasárnap 14:15 - 16:25 Digi Film
2014. november 22. szombat, 16:10 - Disney Channel
2014. november 23. vasárnap, 07:25 - Disney Channel
2014. december 27. szombat, 07:20 - Digi Film
2015. augusztus 23. vasárnap, 21:10 - DUNA TV
2015. augusztus 25. kedd, 00:40 - DUNA TV
2017. április 9. vasárnap,  19:55 - 22:40 - RTLKlub
2017. április 10. hétfő, 01:05 - 03:50 - RTLKlub
2017. október 8. vasárnap 20:50 - 23:20 film+
2017. október 9. hétfő 16:10 - 18:30 film+
2017. december 3. vasárnap 21:00 - 23:25 film+
2017. december 4. hétfő 16:25 - 18:45 film+
2018. április 1. vasárnap 20:35 - 23:00 film+
2018. április 3. kedd 16:30 - 18:55 film+
2018. július 29. vasárnap 20:35 - 23:00 film+
2018. július 30. hétfő 18:35 - 21:00 film+
2018. augusztus 18. szombat 20:00 - 22:30 film+
2018. augusztus 20. hétfő 00:45 - 03:15 film+
2019. január 6. vasárnap 20:45 - 23:15 film+
2019. március 16. szombat 20:30 - 23:00 film+
2019. március 17. vasárnap 16:15 - 18:45 film+
2019. december 27. péntek 20:20 - 23:00 film+
2019. december 30. hétfő 16:10 - 18:40 film+
2020. február 22. szombat, 20:20 - 23:00 Film+
2020. február 23. vasárnap, 15:45 - 18:20 Film+
2020. március 7. szombat 21:00 - 23:45 Viasat 3
2020. március 8. vasárnap 18:20 - 21:00 Viasat 3


A nemzet aranya
amerikai akció-kalandfilm, akció (125')

Benjamin Franklin Gates egész életét a templomos lovagok kincse felkutatásának szentelte, amelyet szerinte Amerikában rejtettek el. A családi hagyomány arra kötelezi a Gates-família minden férfitagját, hogy régész legyen, így hat nemzedék óta a nemzet Alapító Atyái által hátrahagyott jeleket keresik az egész országban.

Ben most talált rá a helyes nyomra. Tudja, hol található a kirakós játék utolsó darabja. Ez nem más, mint a kincshez vezető rejtett térkép a Függetlenségi Nyilatkozat hátoldalán. Ám a kincsre mások is szemet vetettek.


Aranytárgyak, drágakövek és antik műtárgyak soha nem látott tömege alkotja azt az elveszett kincset, amely évezredek alatt gyűlt össze az ókori keleten, majd a templomos lovagok őrizték, s végül a szabadkőművesek felügyelete alatt jutott el az Újvilágba az amerikai függetlenségi háború idején. Benjamin Franklin Gates (Nicolas Cage), a történész és szenvedélyes kódfejtő az egykori őrzők által hátrahagyott, rejtélyes üzenetek megfejtésével lépésről lépésre egyre közelebb jut a kincshez, amely nézete szerint a közt illeti meg, míg korábbi megbízója, Ian Howe (Sean Bean) és emberei alig egy lépéssel mögötte járnak, hogy rátegyék kezüket az aranyra. A kincshez vezető térkép a Függetlenségi Nyilatkozat hátoldalán van elrejtve, ám Gates hiába figyelmezteti a hatóságokat és a levéltár igazgatónőjét, Abigail Chase-t  (Diane Kruger), az Egyesült Államok legfontosabb történelmi dokumentumát mindenki ellophatatlannak gondolja. Amikor az iratnak mégis lába kél, a kalandor és csinos kolléganője együtt vetik magukat akcióba, hogy visszaszerezzék a Nyilatkozatot, és megelőzzék a mindenre elszánt kincsvadászokat.
A nemzet aranya népszerűsítő formában végigkalauzolja a nézőt az amerikai történelem számos kiemelkedő emlékhelyén New Yorktól Philadelphián át Washingtonig. A történelmi rejtvényfejtés és a parázs akciójelenetek izgalmát egyesítő kalandfilm 2004 egyik legnagyobb filmsikere volt, három évvel később folytatása is készült ugyanazokkal a főszereplőkkel.



Szereplők:

* Diane Kruger
* Jon Voight
* Christopher Plummer
* Harvey Keitel
* Nicolas Cage


Rendezte:

* Jon Turteltaub


Időtartam:
125 perc

Filmográfiák:

http://us.imdb.com/title/tt0368891/

http://movies.yahoo.com/movie/1808408025/info

http://disney.go.com/disneyvideos/liveaction/nationaltreasure/

Recenziók, kritikák:

http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=4818

http://marlonbrandy.nolblog.hu/?post_id=38162

http://www.mozinet.hu/index.nof?o=0&nyelvid=1&k1=1&k2=43&filmid=230

http://www.nana.hu/index.php?apps=cikk&cikk=14957

http://www.premierpark.hu/cikk.php?cikk=1008633

http://www.exit.hu/film/filmpremier_ajanlok/filmpremier_ajanlo/262

http://www.cspv.hu/cspv_film/_info.html?film_id=3360&sajto=1

Népszerű programok

Blogarchívum