Szabadkőművességgel kapcsolatos programok naptára

Programok listája

Keresés szabadkőműves lapokban

2009. január 29., csütörtök

TV - Duna: Titkos társaságok, Skull and Bones, a Bilderberger-csoport és a CFR

TV - Duna: Titkos társaságok 4/4. rész: Skull and Bones, a Bilderberger-csoport és a CFR

2009. január 29. csütörtök 22:40- 23:25
2009. augusztus 10. hétfő 22:00 - 22:50
2011. február 16. szerda 22:35 - 23:20
2011. szeptember 22. péntek 0:05- 0:50

Secret Societies: The String Pullers (Sociedades secretas)
4. rész

Skull and Bones, a Bilderberger-csoport és a CFR


Argentin ismeretterjesztő (2007)

Rendező: Rodrigo H. Vila

Forgatókönyvíró: Gabriel Sagel, Gustavo Lencina

Zene: Martín Bianchedi

Operatőr: Mariano Cúneo

Hatalmas, ablaktalan sírbolt áll a Yale Egyetem területén: a Skull and Bones, más néven a Halál Rendjének temploma. Ártatlan diákszövetség volna csak vagy egy olyan titkos társaság, amely immár több mint egy évszázada törekszik egy új világrend megteremtésére? Milyen témákat vitatnak meg a Bilderberger-csoport éves találkozóin, és döntéseik mennyiben befolyásolják mindannyiunk életét? Milyen befolyással van a CFR a világgazdasági változásokra? Mindhárom titkos társaságról elmondható, hogy tagjai a mai világ legbefolyásosabb cégeinek és intézményeinek vezetői.

A Titkos társaságok című 4 részes argentin sorozat az ismeretterjesztő műfaj eszközeivel szegezi a képernyő elé a nézőt: a felkutatott információk, a feltárt összefüggések lebilincselővé teszik a dramatizált jelenetekkel látványosan illusztrált filmet.

A sorozat első része a szabadkőművesség történetét tekinti át a középkortól napjainkig. Az első titkos szövetségek tagjai valódi építőmesterek voltak, akik szaktudásuk, művészetük titkait védték azzal, hogy csak gondosan megválasztott új tagokat avattak be társaságukba. Átlagon felüli tudásuk és szellemi szabadságuk révén gyakran kerültek érdekellentétbe az egyházzal és az arisztokráciával, a középkori társadalom két hatalmi pillérével, amelyek egyben az építőmesterek legfőbb megrendelői voltak.

A második epizód az illuminátusokról szól, arról a szellemi irányzatról, amely egyenesen a világ központosított irányítását tűzte ki célul, futótűzként terjedt a XVIII. század végén Európa és Észak-Amerika szabadkőműves páholyaiban, majd akkora ellenszenvet ébresztett, hogy a kiváltott reakció kis híján mindenestől elsöpörte a szabadkőművességet. Noha az illuminátusok, mint szellemi közösség alapítójuk halálát sem érte meg, elveik burkolt formában máig hatnak.

A sorozat harmadik része korunk legbefolyásosabb országa, az Amerikai Egyesült Államok alapítását veszi górcső alá. Napjaink szuperhatalmának bölcsőjénél kivált nagy számban bábáskodtak szabadkőművesek, akik titkos szimbólumaikat szorgalmasan el is helyezték az amerikai államiság legfontosabb jelképein, a címeren, a bankjegyen és számos épületen.

A negyedik rész továbblép a klasszikus szabadkőművességen, és három olyan titkos társaságot mutat be, amelyek léte és tevékenysége a XX. századhoz kötődik. A baljós Skull and Bones („Koponya és lábszárcsont”) nevet viselő diákszövetség a Yale egyetemen alakult, tagjai között találjuk a század legnagyobb hatalmú amerikai férfijait. Az évente ülésező Bilderberger-csoport tagjainak esetében nem túlzás világuralomról beszélni, hiszen tagjai a világ legbefolyásosabb cégeinek és intézményeinek vezetői. A CFR (Council of Foreign Relations, azaz Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa) látszólag teljes nyilvánosság előtt folytatja tevékenységét, ugyanakkor tagjainak együttes gazdasági ereje meghalad minden más gazdasági erőt a világon.

Forrás: http://www.dunatv.hu/felsomenu/sorozatok/titkos_tarsasagok.html?query=titkos%20t%C3%A1rsas%C3%A1gok

2009. január 25., vasárnap

Rádió - Kossuth : Gondolat-jel - Újrafelfedett titok

Rádió - Kossuth : Gondolat-jel - Újrafelfedett titok

Sivatagi vándorlás két betiltás között, aztán értelmiségiek és üzletemberek szabadjátéka - ez ma a szabadkőművesség. Páholyból néznek? (Sumonyi Zoltán)

Farkas Éva beszélgetése Sumonyi Zoltánnal új könyvéről, a Magyar szabadkőművesek és rotaryánusokról.

Adás: 2009. január 25. vasárnap 11.05-11.32
Interjúk, beszélgetések a kulturális élet kiemelkedő képviselőivel

A Sumonyi Zoltán interjú 11:24:30-kor kezdődik.

Meghallgatható: http://www.mr1-kossuth.hu/m3u/003ba5ae_3105002.m3u

A Gondolat-jel: http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=4519&Itemid=67

Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2008/12/sumonyi-zoltan-magyar-szabadkomuvesek.html

2009. január 22., csütörtök

TV - Duna: Titkos társaságok, Amerikai Szabadkőműves Államok

TV - Duna: Titkos társaságok 4/3. rész: Amerikai Szabadkőműves Államok

2009. január 22. csütörtök 22:50- 23:40
2009. augusztus 3. hétfő 22:05 - 22:55
2011. február 9. szerda  22:50- 23:40
2011. szeptember 15. 0:40 - 1:10

Secret Societies: The String Pullers (Sociedades secretas)
3. rész

Amerikai Szabadkőműves Államok


Argentin ismeretterjesztő (2007)

Rendező: Rodrigo H. Vila

Forgatókönyvíró: Gabriel Sagel, Gustavo Lencina

Zene: Martín Bianchedi

Operatőr: Mariano Cúneo

Korunk legnagyobb hatalmú országa, az Amerikai Egyesült Államok vezetői között kiemelkedő a szabadkőművesek és más titkos társaságok tagjainak száma. A film bemutatja, milyen szabadkőműves szimbólumok alapján alkották meg az amerikai címert, az egydolláros bankjegyet vagy éppen a főváros, Washington alaprajzát, és áttekinti az amerikai szabadkőművesség történetét a függetlenségi háborúban játszott szerepétől az üldöztetés időszakán át a XX. századig, amely a titkos társaságok működésének új lehetőségeit teremtette meg.

A Titkos társaságok című 4 részes argentin sorozat az ismeretterjesztő műfaj eszközeivel szegezi a képernyő elé a nézőt: a felkutatott információk, a feltárt összefüggések lebilincselővé teszik a dramatizált jelenetekkel látványosan illusztrált filmet.

A sorozat első része a szabadkőművesség történetét tekinti át a középkortól napjainkig. Az első titkos szövetségek tagjai valódi építőmesterek voltak, akik szaktudásuk, művészetük titkait védték azzal, hogy csak gondosan megválasztott új tagokat avattak be társaságukba. Átlagon felüli tudásuk és szellemi szabadságuk révén gyakran kerültek érdekellentétbe az egyházzal és az arisztokráciával, a középkori társadalom két hatalmi pillérével, amelyek egyben az építőmesterek legfőbb megrendelői voltak.

A második epizód az illuminátusokról szól, arról a szellemi irányzatról, amely egyenesen a világ központosított irányítását tűzte ki célul, futótűzként terjedt a XVIII. század végén Európa és Észak-Amerika szabadkőműves páholyaiban, majd akkora ellenszenvet ébresztett, hogy a kiváltott reakció kis híján mindenestől elsöpörte a szabadkőművességet. Noha az illuminátusok, mint szellemi közösség alapítójuk halálát sem érte meg, elveik burkolt formában máig hatnak.

A sorozat harmadik része korunk legbefolyásosabb országa, az Amerikai Egyesült Államok alapítását veszi górcső alá. Napjaink szuperhatalmának bölcsőjénél kivált nagy számban bábáskodtak szabadkőművesek, akik titkos szimbólumaikat szorgalmasan el is helyezték az amerikai államiság legfontosabb jelképein, a címeren, a bankjegyen és számos épületen.

A negyedik rész továbblép a klasszikus szabadkőművességen, és három olyan titkos társaságot mutat be, amelyek léte és tevékenysége a XX. századhoz kötődik. A baljós Skull and Bones („Koponya és lábszárcsont”) nevet viselő diákszövetség a Yale egyetemen alakult, tagjai között találjuk a század legnagyobb hatalmú amerikai férfijait. Az évente ülésező Bilderberger-csoport tagjainak esetében nem túlzás világuralomról beszélni, hiszen tagjai a világ legbefolyásosabb cégeinek és intézményeinek vezetői. A CFR (Council of Foreign Relations, azaz Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa) látszólag teljes nyilvánosság előtt folytatja tevékenységét, ugyanakkor tagjainak együttes gazdasági ereje meghalad minden más gazdasági erőt a világon.

Forrás: http://www.dunatv.hu/felsomenu/sorozatok/titkos_tarsasagok.html?query=titkos%20t%C3%A1rsas%C3%A1gok

2009. január 15., csütörtök

TV - Duna: Titkos társaságok, Az illuminátusok

TV - Duna: Titkos társaságok 4/2. rész: Az illuminátusok

2009. január 15. csütörtök 22:35 - 23:20
2009. július 27. hétfő 22:15 - 23:00
2011. február 2. szerda 22:55 - 23:40
2011. szeptember 8. 0:00 - 0:45

Secret Societies: The String Pullers (Sociedades secretas)
2. rész

Az illuminátusok


Argentin ismeretterjesztő (2007)

Rendező: Rodrigo H. Vila

Forgatókönyvíró: Gabriel Sagel, Gustavo Lencina

Zene: Martín Bianchedi

Operatőr: Mariano Cúneo

A szabadkőművesség rossz hírét jelentős részben az illuminátusoknak köszönheti, annak a titkos társaságnak, amely a szabadkőműves páholyokba beszivárogva, futótűzként terjedt el Európában, majd az egész világon a XVIII. század végén. Ki volt Adam Weisshaput, és hogyan volt képes egyetlen ember ilyen hatást kelteni? A világuralomra törés eszméje hogyan bukott meg, és hogyan élt tovább a következő századokon át újabb és újabb formákat öltve?

A Titkos társaságok című 4 részes argentin sorozat az ismeretterjesztő műfaj eszközeivel szegezi a képernyő elé a nézőt: a felkutatott információk, a feltárt összefüggések lebilincselővé teszik a dramatizált jelenetekkel látványosan illusztrált filmet.

A sorozat első része a szabadkőművesség történetét tekinti át a középkortól napjainkig. Az első titkos szövetségek tagjai valódi építőmesterek voltak, akik szaktudásuk, művészetük titkait védték azzal, hogy csak gondosan megválasztott új tagokat avattak be társaságukba. Átlagon felüli tudásuk és szellemi szabadságuk révén gyakran kerültek érdekellentétbe az egyházzal és az arisztokráciával, a középkori társadalom két hatalmi pillérével, amelyek egyben az építőmesterek legfőbb megrendelői voltak.

A második epizód az illuminátusokról szól, arról a szellemi irányzatról, amely egyenesen a világ központosított irányítását tűzte ki célul, futótűzként terjedt a XVIII. század végén Európa és Észak-Amerika szabadkőműves páholyaiban, majd akkora ellenszenvet ébresztett, hogy a kiváltott reakció kis híján mindenestől elsöpörte a szabadkőművességet. Noha az illuminátusok, mint szellemi közösség alapítójuk halálát sem érte meg, elveik burkolt formában máig hatnak.

A sorozat harmadik része korunk legbefolyásosabb országa, az Amerikai Egyesült Államok alapítását veszi górcső alá. Napjaink szuperhatalmának bölcsőjénél kivált nagy számban bábáskodtak szabadkőművesek, akik titkos szimbólumaikat szorgalmasan el is helyezték az amerikai államiság legfontosabb jelképein, a címeren, a bankjegyen és számos épületen.

A negyedik rész továbblép a klasszikus szabadkőművességen, és három olyan titkos társaságot mutat be, amelyek léte és tevékenysége a XX. századhoz kötődik. A baljós Skull and Bones („Koponya és lábszárcsont”) nevet viselő diákszövetség a Yale egyetemen alakult, tagjai között találjuk a század legnagyobb hatalmú amerikai férfijait. Az évente ülésező Bilderberger-csoport tagjainak esetében nem túlzás világuralomról beszélni, hiszen tagjai a világ legbefolyásosabb cégeinek és intézményeinek vezetői. A CFR (Council of Foreign Relations, azaz Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa) látszólag teljes nyilvánosság előtt folytatja tevékenységét, ugyanakkor tagjainak együttes gazdasági ereje meghalad minden más gazdasági erőt a világon.

Forrás: http://www.dunatv.hu/felsomenu/sorozatok/titkos_tarsasagok.html?query=titkos%20t%C3%A1rsas%C3%A1gok

2009. január 8., csütörtök

TV - Duna: Titkos társaságok, Szabadkőművesek

TV - Duna: Titkos társaságok 4/1. rész: Szabadkőművesek

2009. január 8. csütörtök 22:35 - 23:20
2009. július 20. hétfő 22:15 - 23:00
2011. január 26. szerda 22:50 - 23:40
2011. szeptember 1. csütörtök 00:25 - 01:15

Secret Societies: The String Pullers (Sociedades secretas)
1. rész

Szabadkőművesek


Argentin ismeretterjesztő (2007)

Rendező: Rodrigo H. Vila

Forgatókönyvíró: Gabriel Sagel, Gustavo Lencina

Zene: Martín Bianchedi

Operatőr: Mariano Cúneo

Kik a szabadkőművesek, és milyen szerepük volt az Amerikai Egyesült Államok megalapításában, a francia forradalomban és az utóbbi három évszázad minden jelentős történelmi eseményében? Hogyan lehetséges, hogy a 2002-es amerikai elnökválasztás két jelöltje, Bush és Kerry ugyanannak a titkos társaságnak a tagja? A látványos kiállítású ismeretterjesztő filmsorozat az első szabadkőműves társaságok születésétől kezdve napjainkig, lebilincselő módon tekinti át a titkos társaságok történetét és szerepét világunk alakításában. Az első szabadkőműves társaságok tagjai még valóban építőmesterek voltak, akik művészetük titkainak védelmére alkottak titkos szövetségeket. Elveik miatt sokszor kerültek ellentétbe az intézményes hatalom és a vallás képviselőivel, akik ugyanakkor legfőbb munkaadóik voltak. A sorozat első része áttekinti a szabadkőművesség történetét a kezdetektől addig a pontig, amikor történelemformáló erővé váltak, a XVIII. századig és tovább napjainkig, bemutatva e titkos társaságok jellegzetes szimbólumait, rítusait és legjelentősebb tagjait.

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos programok


A Titkos társaságok című 4 részes argentin sorozat az ismeretterjesztő műfaj eszközeivel szegezi a képernyő elé a nézőt: a felkutatott információk, a feltárt összefüggések lebilincselővé teszik a dramatizált jelenetekkel látványosan illusztrált filmet.

A sorozat első része a szabadkőművesség történetét tekinti át a középkortól napjainkig. Az első titkos szövetségek tagjai valódi építőmesterek voltak, akik szaktudásuk, művészetük titkait védték azzal, hogy csak gondosan megválasztott új tagokat avattak be társaságukba. Átlagon felüli tudásuk és szellemi szabadságuk révén gyakran kerültek érdekellentétbe az egyházzal és az arisztokráciával, a középkori társadalom két hatalmi pillérével, amelyek egyben az építőmesterek legfőbb megrendelői voltak.

A második epizód az illuminátusokról szól, arról a szellemi irányzatról, amely egyenesen a világ központosított irányítását tűzte ki célul, futótűzként terjedt a XVIII. század végén Európa és Észak-Amerika szabadkőműves páholyaiban, majd akkora ellenszenvet ébresztett, hogy a kiváltott reakció kis híján mindenestől elsöpörte a szabadkőművességet. Noha az illuminátusok, mint szellemi közösség alapítójuk halálát sem érte meg, elveik burkolt formában máig hatnak.

A sorozat harmadik része korunk legbefolyásosabb országa, az Amerikai Egyesült Államok alapítását veszi górcső alá. Napjaink szuperhatalmának bölcsőjénél kivált nagy számban bábáskodtak szabadkőművesek, akik titkos szimbólumaikat szorgalmasan el is helyezték az amerikai államiság legfontosabb jelképein, a címeren, a bankjegyen és számos épületen.

A negyedik rész továbblép a klasszikus szabadkőművességen, és három olyan titkos társaságot mutat be, amelyek léte és tevékenysége a XX. századhoz kötődik. A baljós Skull and Bones („Koponya és lábszárcsont”) nevet viselő diákszövetség a Yale egyetemen alakult, tagjai között találjuk a század legnagyobb hatalmú amerikai férfijait. Az évente ülésező Bilderberger-csoport tagjainak esetében nem túlzás világuralomról beszélni, hiszen tagjai a világ legbefolyásosabb cégeinek és intézményeinek vezetői. A CFR (Council of Foreign Relations, azaz Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa) látszólag teljes nyilvánosság előtt folytatja tevékenységét, ugyanakkor tagjainak együttes gazdasági ereje meghalad minden más gazdasági erőt a világon.

Forrás: http://www.dunatv.hu/felsomenu/sorozatok/titkos_tarsasagok.html?query=titkos%20t%C3%A1rsas%C3%A1gok

Egy kritika:

Szabadkőművesek pletykaszinten
2009. július 22. 00:00

Varga Klára
Titkos társaságok címmel argentin sorozatot vetít a Duna TV. Az első rész a szabadkőművesek történetével foglalkozik. A negyvenvalahány perces epizód dramaturgiája egyszerű: egy megnyerő arcú narrátor beszél, és közben várakról, templomromokról, falakra festett szimbólumokról látunk bejátszásokat, máskor fontos figurák portréit. Olykor fényűzően berendezett helyszíneken dramatikus jelenetek ábrázolják a hallottakat. Forrásokra ritkán hivatkozik az elhangzó szöveg – azokat viszont előfordul, hogy logikailag hibásan elemzi –, annál gyakrabban állítja a narrátor, hogy ezt meg azt beszélik a szabadkőművesekről, vagy ezt meg azt tartják róluk.
Az ismeretterjesztésre szánt szöveg attitűdje is érdekes, a szerzők érezhetően szimpatizálnak egy titkos mozgalommal, amely az uralkodókkal és az egyházzal szemben fogalmazza meg céljait, de amelyet az alkotók csak vázlatosan ismernek. Azon is nagyon igyekeznek, hogy ezt a szabadkőműves témát ügyesen eladják, mint valami intelligens mosóport. Amikor arról esik szó, mit találhattak a templomos lovagok Jeruzsálemben Salamon templomának romjai közt, ki nem hagynák, hogy A Da Vinci-kód című bestsellerre hivatkozzanak. Többször meglebegtetik azt is, hogy a szabadkőművesség ma is létezik, és ki tudja, talán ma is – ahogyan több évszázadon át tették – a szabadkőművesek alakítják a világtörténelmet. Mert mozgékonyak, rugalmasak, készek az újjászületésre. Lehet, hogy nem kedvez nekik ez a szellemiekben tohonya kor, de majd feltámadnak.
Ha valóban a szabadkőművesek alakították az elmúlt néhány évszázad történetét, és még most is alakítják, akkor magyarként, közép-európaiként csak azt mondhatom, sürgősen le velük! Tudom, persze, Kossuth, Kazinczy, Kölcsey mind szabadkőművesek voltak, éppúgy, mint Mozart, Goethe és Churchill. A film pedig olyan tetteket tulajdonít a szabadkőműves páholyoknak, mint a spanyol és angol gyarmatok felszabadítása vagy Hitler megállítása. De ezeket sem bizonyítja, pedig ha nemcsak szabadkőművesnek tartott magas rangú angolok neveit sorolná, hanem beleásná magát a szabadkőműves működési mechanizmus világába, ha kicsit részletezné, mi, hogyan szivárgott át a közgondolkodásba, az értékrendszerbe, az épp levitézlő eszmékbe tőlük, akkor azért úgy érezhetné a néző, hogy kapott is valamit számos lexikonban fellelhető, gyakran részletgazdagabb történeten és feltételezéseken túl. Bár a narrátor az első rész végén ígért olyasmit, hogy legközelebb majd arról is szó lesz, a médián keresztül miképp manipulálják a hétköznapi embert a titkos társaságok, de az első rész hevenyészettsége után nem várunk ettől az ígérettől olyan sokat.
(Titkos társaságok. Duna TV, július 20., 23.10.)

Forrás: http://www.mno.hu/portal/651636

Kapcsolódó blogbejegyzés: http://mo.blogter.hu/317300/szabadkomuvesseg


Egy másik kritika:


Szép új világ
A tévé műsoráról – Lőcsei Gabriella jegyzete
2011. február 1. 13:50


Lőcsei Gabriella

Azoktól az argentin szappanoperáktól, amikkel az RTL Klub tapétázza ki hétköznapi műsorát (Te vagy az életem, A szerelem rabjai), csalánkiütést kap az ember. Annak az argentin ismeretterjesztő sorozatnak a hatására, amit szerdánként, este tíz után vetít a Duna Televízió – címe: Titkos társaságok –, aggodalommal elegyített nyugtalanság keríti hatalmába a nézőt. Mégis azt ajánlom, a szabadkőművesekről és más, az Amerikai Egyesült Államokban eredményesen működő titkos társaságokról szóló sorozatot tekintse meg, aki csak teheti.

A Rodrigo H. Vila által rendezett epizódoknak ugyanis, felkavaró élményük mellett van más adományuk is: új látószögből mutatják be „szép új világunkat”. A Gabriel Sagel és Gustavo Lencina forgatókönyve által kijelölt álláspontot persze nem kötelező elfogadni. Lehet rajta élcelődni, hevesen kritizálni, összeesküvés-elméletre és hagymázas képzelgésekre hivatkozni. Az információit azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni. Már csak azért sem, mert másutt a legritkább esetben találkozhatunk velük. Még mi, büszke közép-európai értelmiségiek sem, akik pedig, ha kell, könyv nélkül fújjuk, hogy a 19. században ki mindenki volt jeles honfitársaink közül ennek meg annak a szabadkőműves páholynak a tagja. Más kérdés, hogy a 20. századi titkos társaságokról kevesebb ismerettel rendelkezünk, és azt a keveset is előszeretettel „előjelezzük”: a radikális szabadkőműveseket jobbról szokás elítélni, a jótékonykodásra berendezkedő szabadkőműveseket balról illik lenézni… Az pedig, hogy a mai magyar titkos társaságoknak vajon kik lehetnek a tagjai – lexikonok állítása szerint legalább kétszázötvenen –, úgyszólván senkit sem érdekel. Pedig ezek a titokzatos személyek talán több ponton is befolyásolják az életünket, és sok mindenben határoznak helyettünk. A mi terhünkre, de nélkülünk.

Az argentin ismeretterjesztő sorozat életre hívóit, noha lelkiismeretesen felrajzolták a különböző titkos társaságok történetét – a szabadkőműveseké mellett az amerikai páholyokra komoly hatást gyakorló Rózsakeresztes Testvériség históriáját is –, valójában nem is a múltuk izgatja. Hanem a jelenük. Még inkább: az emberiség jövőjére gyakorolt hatásuk. Elmondják, és képpel-hanggal be is bizonyítják a filmesek, az USA miként válogatta össze magának szabadkőműves szimbólumokból állami jelképeit; hány fontos emberük került ki szabadkőműves páholyokból – elnökök, tábornokok, bankárok, nagytőkések, kereskedők –, hogyan építették be titkos tanításaikat a törvényekbe, a létező leghatalmasabb és legdemokratikusabb világhatalom alkotmányába. Elidőznek az argentin filmesek a Franciaországtól ajándékba kapott Szabadság-szobornál, amelynek – állításuk szerint – mind a tervezője (Gustave Eiffel), mind a „kivitelezője” (Auguste Bartholdi) szabadkőműves volt. Így hát szinte természetes, hogy „a megvilágosodás szabadkőműves jelképét” állították fel kilencvenkét méteres magasságban, a Felső New-York-i öbölben, a Manhattan-sziget déli csücskénél lévő Liberty-szigeten. Roppant hatásosan, mi több: lenyűgözően.

A Szabadság-szobor példájával is, mással is azt az ellentmondást próbálják megvilágítani, akik a Titkos társaságok című sorozatot pár esztendővel ezelőtt tető alá hozták, miként lehet szabadságról, egyenlőségről, testvériségről – és példaértékű demokráciáról! – beszélni ott, ahol a legnagyobb hatalommal rendelkező emberek ehhez vagy ahhoz a titkos szervezethez tartoznak; elveiket tekervényes miszticizmusuk, tényleges tevékenységüket a kötelező érvényű titokzatosság határozza meg…

A szabadkőművességet a vén Európából importálták az amerikai kontinensre a 17. század utolsó harmadában. Azok a titkos társaságok viszont, amelyeknek a tagságából az utóbbi hetven-nyolcvan évben oly sok befolyásos ember került ki, az Egyesült Államok leghíresebb egyetemeinek a holdudvarában szerveződtek. A Duna Televízióban futó argentin sorozat – amennyire a titkaik engedik – ezeket is bemutatja. A Skull and Bones-t, más néven A halál rendjét, a C. F. R.-t (Council of Foreign Relations), a Bilderberg-csoportot… Ezeknek a titkos társaságoknak jó ideje komoly szerepük van a világ- és gazdaságpolitikában. Hogy e viszonylag fiatal szervezetek milyen hátborzongató szertartások közepette gyarapítják tagságukat – ámbár a sorozatkészítők ezt is jól érzékeltetik –, nem igazán fogja meg az embert. Reggeltől estig annyi képtelen szörnyűséget látni a televízióban, hogy eggyel több vagy kevesebb abszurditás – csontokkal és koporsókkal ékített fogadalmi jelenetek – nem rendít meg senkit sem. De az idevágó adatok, névsorok és tények mellbe vágnak.

Hogy a Yale arra érdemes ifjú hallgatója Madame Pompadour csontjaival találkozik, mielőtt A halál rendjébe fölvétetik? Ez viccnek is rossz; ám az, hogy e dicsőnek nem mondható titkos társaság legalább három elnököt adott az Egyesült Államoknak, több sajtócézárt a világlapoknak, tudóst a legfontosabb kutatási programoknak, piacgazdasági szakembert mind az öt kontinensnek – ez bizony gondolkodóba ejti a nézőt. És a sorozat e tekintetben nem takarékoskodik, sőt! Az utolsó rész elképesztő tempóban ontja az információkat. Melyik amerikai titkos társasági tag miként segítette a hitleri Németországot – ki kölcsönnel, ki üzemanyaggal, miközben az amerikai katonák Európában ezrével estek el… Melyik homályos szövetségből bújtak elő a világméretű konfliktusok kirobbantói; és mint kísérleti laboratóriumban, melyikben tesztelik az egyes országok döntéseit és lehetőségeit…

Évtizedekkel ezelőtt egy amerikai szállodában – vagy kastélyban? – megrendezett Bildenberg-összejövetelen tárgyalták meg – halljuk – a közös európai pénz bevezetésének szükségességét, miként az Európai Közös Piac létrehozásának a fontosságát is. Valaminek át kell venni a kormányok helyét – vallják egyes titkos társaságok tagjai –, s erre a magánhatalom a legmegfelelőbb… És rögvest e kijelentés után nagyszabású privatizációs akciókba kezdenek. Ideológiájukat, ha volt is valaha, könnyen feladják, egyes egyedül gazdasági érdekeik irányítják őket.

Amikor kirobbant az Öböl-háború, az idősebb George Bush – apa is, fia is, de a családi vagyont megalapozó, a családi útirányt kijelölő nagypapa is az egyik legelszántabb titkos társaság tagja volt – tévékamerák kereszttüzében új világ eljöveteléről papolt. Ám az érdekelteket nem kérdte afelől, hogy akarják-e vagy sem azt az új világot, amelyiknek a „nyitánya” – szerintük – egy pusztító és értelmetlen háború volt.

Amikor a Duna Televízió a Titkos társaságok című sorozatot első ízben tűzte műsorára, a pletykalapok címoldalára utalták többen is. Lehet, hogy elejétől a végéig nem is látták a filmet… Lehet, hogy merő óvatosságból taposták bele a humuszos anyaföldbe… Ma már persze tudni véljük, hogy az argentin ismeretterjesztő film ennél többet érdemel. Az utóbbi két-három év világpolitikai eseményei – sajnos – kidomborították Rodrigo H. Vila filmjének az érdemeit.
   


Forrás: http://www.mno.hu/portal/763082

 

Népszerű programok

Blogarchívum