Szabadkőművességgel kapcsolatos programok naptára

Programok listája

Keresés szabadkőműves lapokban

1999. november 20., szombat

Előadás - Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi Virradat szabadkőműves páholyról

Varsányi Attila előadása a hódmezővásárhelyi Virradat szabadkőműves páholyról

1999. november 20-án a Bajcsy-Zsilinszky Endre utcai levéltárban, a Szeremlei Sámuel emlékére tartott koszorúzás után.

Forrás: http://www.kzs.hu/hmvhir/article.asp?date=1999.11.25&art=3245

Kapcsolat:
http://szkp3.blogspot.com/1999/11/varsanyi-attila-hodmezovasarhelyi.html
és
http://szkp4.blogspot.com/1999/06/varsanyi-attila-hodmezovasarhelyi.html

1999. november 4., csütörtök

Kiállítás - A Magyar Nemzeti Múzeum szabadkőműves kiállítása Brüsszelben

1999. november 4.-2000. január 13.,
Musée belge de la Franc-Maçonnerie,
Brüsszel

1987 óta a múzeum rendszeresen szerepelteti a szabadkőművességet történeti témájú kiállításaiban, publikációkban.. Így mindenekelőtt a Magyarország történetét bemutató állandó történeti kiállításban, jelezve, hogy a szabadkőművesség története - bár korszakonként különböző mértékben - szerves része a magyar történelemnek a felvilágosodástól kezdve napjainkig. A gyűjteménynek önálló bemutatkozása, kiállítása Brüsszelben volt az Europalia Hungaria rendezvénysorozathoz kapcsolódóan a brüsszeli Musée Belge de La Franc-Maçonnerie meghívására 1999 telén.

http://www.hnm.hu/hu/magun/mag_gyujtemeny_tortar19.html

A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeibe a 19. század második felétől kezdve kerültek szórványosan szabadkőműves tárgyak és iratok, elsősorban hagyatékból, vásárlás vagy ajándékozás útján. A magyarországi szabadkőművesség három évszázadon átívelő történetének sorsfordulói meghatározók lettek a "használati tárgyakból" lassanként történeti relikviákká nemesedő tárgyaik számára. Így a 18. századi kezdeteket mesterlevelek, mesterkötények, továbbá néhány unikális darab reprezentálják, amelyeket tekintélyes irattárral egyetemben sikerült megmenteni és elrejteni az 1795-ben bekövetkezett betiltás és a Martinovics Ignác vezette jakobinus mozgalmat sújtó megtorlás után. Sajnálatos módon azonban a dégi kastélyban őrzött iratanyag tűzvész áldozata lett, s csak részben maradt fenn másolatban, amelyet a Magyar Országos Levéltár őriz. Az Ausztria és Magyarország kiegyezése nyomán (1867) létrejött Osztrák-Magyar Monarchiában újra megteremtődtek a feltételei a szabadkőművesség szerveződésének. Míg a 18. században az arisztokrácia, az értelmiség szűk köreiből kerültek ki tagjai, addig a 19. századtól fogva kibővült e kör, megjelent és döntővé vált a polgárság, a polgári értelmiség. A dualista államban a magyar polgári társadalom virágkorát élte, számos egyesület, különféle társadalmi szervezet alakult és működött, többek közt kulturális céllal, avagy szociális problémák megoldására. Ugrásszerűen növekedett a szabadkőműves páholyok száma és taglétszáma. A kedvező társadalmi légkörben a szabadkőművességnek nem pusztán filozofikus törekvései bontakoztak ki, hanem hatékony lépésekre is sor került. Így alapítói, avagy támogatói voltak olyan szervezeteknek, mint a Társadalomtudományi Társaság Szabadiskolája, a Galilei-kör, a Gyermekbarát Egyesület, az Országos Anya- és Csecsemővédő Intézet, a Mentő Egyesület, a Siketek és Gyengénlátók Intézete. Az első világháború, a polgári demokratikus forradalom, majd a Tanácsköztársaság eseményei megszakításra kényszerítették a páholyok működését, betiltásra azonban a megtorlás idején 1920-ban került sor. A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy házába a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) költözött. Az ott talált tárgyak, iratok egy része levéltárba, múzeumi letétbe került, amelyek azután 1946-ban visszakerültek a nagypáholy tulajdonába. Az 1950-ben bekövetkezett újabb betiltás után a korábbi anyag töredéke jutott vissza a Magyar Nemzeti Múzeumba. A szétszóródott irat- és tárgyi anyag összegyűjtését és megőrzését Auer Miklós (Régi Hívek Páholy) kísérelte meg több évtizedes kitartó munkálkodással, sokak segítségével. Rendszeres munkakapcsolatban állt a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársaival. Az együttműködés eredményeképpen, a gyűjteményt annak együtt-tartása és megőrzése érdekében a múzeum védetté nyilváníttatta, majd Auer Miklós halála után 1981-ben örököseitől megvásárolta. Az évszázadok alatt ide-oda hurcolt, emiatt sokat sérült, azóta részben restaurált gyűjtemény folyamatosan gyarapszik. 1987 óta a Magyar Nemzeti Múzeum rendszeresen szerepelteti a szabadkőművességet történeti témájú kiállításaiban, publikációiban az azt megillető helyen és súlyban. Így mindenekelőtt a Magyarország történetét bemutató állandó történeti kiállításában, de időszaki kiállításokon is, hangsúlyozva, hogy a szabadkőművesség története szerves része a magyar történelemnek a felvilágosodástól kezdve napjainkig. Időnként lehetőség nyílik arra, hogy külföldön is bemutatkozhasson a gyűjtemény.

Rendezte: Aczél Eszter

http://www.nsz.prim.hu/forum/topic/20995/1/20/

Eredetileg: http://web.archive.org/web/20030825090918/http://origo.hnm.hu/kulf1.html

A Magyar Nemzeti Múzeum szabadkőműves kiállítása Brüsszelben                                                            

Népszerű programok

Blogarchívum