Előadás - Megemlékezés a Martinovics páholy 100 évéről
Az MTA Történettudományi Intézete és a Magyarországi Nagyoriens a Martinovics páholy 100 éves évfordulóját nyílt előadással ünnepli:
Május 23-án, pénteken 15:00H-tól az MTA Történettudományi Intézetében, a Jakobinus teremben Kende Péter, Pók Attila, Poór János, Pomogáts Béla, Márton László és Nacsády András meghívott előadók tartanak előadást.
A helyek korlátozott száma miatt belépés csak meghívóval.
Meghívó igényelhető a nagyoriens@nagyoriens.hu email cimen.
Forrás: http://www.nagyoriens.hu/node/64 és http://szabadkomuves.blogspot.com/2008/05/100-ves-martinovics-pholy.html
Ismertetés: http://konferenciakalauz.hu/konferenciak/2664-100-eves-a-martinovics-paholy
Kapcsolódó cikk: http://aprofan.blogspot.com/2008/05/100-eves-martinovics-paholy.html
2008. május 23.
Előadás - Megemlékezés a Martinovics páholy 100 évéről
2008. május 18.
Előadás - Avatara: A Szabadkőművesek Titkai
http://maps.google.com/maps?q=Budapest%2C+VI.+Dessewffy+u.+53.&hl=hu
Előadás - Avatara: A Szabadkőművesek Titkai
május 18., vasárnap - 19:00, Soter Ezoterikus Klub és Teaház, VI. Dessewffy u. 53.
Forrás: http://soterklub.hu/programok
2008. május 15.
Kiállítás: Sors - élet - pálya
Térkép: http://maps.google.com/maps?q=1139+Budapest%2C+Teve+utca+3-5.&hl=hu
Kiállítás: Sors - élet - pálya, Személyes magániratok Budapest Főváros Levéltárában
Megnyitó: 2008. május 15. 14:00
1139 Budapest, Teve utca 3-5. (A levéltár épületében)
A kiállítást Buza Péter várostörténész nyitja meg.
Forrás: http://www.bparchiv.hu/demo/magyar/aktualis/sors_elet_palya/sors_elet_palya.html
A kiállítás mintegy két hónapig lesz nyitva és egy tárlóban szabadkőműves iratokat is bemutatnak.
Ismertetők: http://www.fn.hu/kiallitasok/20080515/visszakertek_nacik_altal_elvett/
http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=7&article_id=70796
2008. január 29.
Rádió - Kossuth : Pók Attila és Dávid András - Magyar szabadkőművesség és a társadalom
Január 22-én, kedden, 22:25-23:00 órakor (kb) Kossuth Rádió: Esti beszélgetés – tudományról
Magyar szabadkőművesség és a társadalom
témáról Pók Attila és Dávid András beszélgetnek, a szerkesztő Várkonyi Benedekkel.
[A sugárzott műsorokat elvileg egy hétig lehet lejátszani óránkénti bontásban, a kedd esti 22:00-kor kezdődő óra műsorának címe mp3 lejátszóhoz:
http://real1.radio.hu/kossuth/MP3/2-Ked/Ked-K22.mp3
És még mindig él a következő címen az adás real audio formátumban - itt a rögtön a beszélgetés hallható:
http://real1.radio.hu:8080/ramgen/kossuth/2008/01/22/2008-01-22-k22.rm?start=0:25:07.0
Véleményem az adásról: http://aprofan.blogspot.com/2008/01/radiobeszelgetes-szabadkomuvessegrol.html]
2007. november 9.
Rádió - Katolikus: P. Kiss Ulrich - A szabadkőművességről
Pár-beszéd
2007.11.09. 20:00
a magyar jezsuiták műsora. P. Kiss Ulrich - A szabadkőművességről.
Meghallgatás:
http://www.katolikusradio.hu/play.php?mev=2007&mho=11&mnap=09&mora=20&mperc=00&plus=
a lejátszáshoz szükséges RealPlayer letölthető innen:
http://www.katolikusradio.hu/download/
2007. október 2.
TV - Duna: Magyar történelmi arcképcsarnok - Festetics György
Magyar történelmi arcképcsarnok
Festetics György
Magyar ismeretterjesztő
Operatőr: Kovács Béla
Szerkesztő: Csonka Erzsébet
Rendező: Csonka Erzsébet
2007. október 2. 9:10 - 9:30
[A film bekerült a Nava archívumba:
https://kereso.nava.hu/nava/public/popup_details.php?doc=505822
Bármely Nava-pont hálózatába tartozó számítógépen megtekinthető a film. A Nava-pontok listája: http://nava.hu/navapont/lista.php]
2007. szeptember 27.
Előadás - Vermes Gábor: Szabadkőművesek és egyetemi hallgatók Magyarországon a XVIII. században
Vermes Gábor: Szabadkőművesek és egyetemi hallgatók Magyarországon a XVIII. században
New York-i Fészek klub a 38. évad első felét Vermes Gábor Szabadkőművesek és egyetemi hallgatók Magyarországon a XVIII. században című előadásával kezdte a First Hungarian Literary Club, az Önképzőkör helyiségében szeptember 27-én.
A 18. század átmeneti korszak volt Magyarországon, így sokan abban a században többdimenziósak voltak: részben még a régi világhoz tartoztak másfelől viszont már a születőben lévő újhoz. Ezt mind egyéneken mind csoportokon belül ki lehet mutatni. Az utóbbiak közül a szabadkőművesek voltak a legbefolyásosabbak és legaktívabbak. A páholyokban folyó élénk társasélet és titkosság nagy vonzerőt gyakoroltak sok egymástól izoláltan élő művelt ember számára. A maradi környezetükben sorvadó, elszigetelt, hasonló gondolkodásúak társaságáért élő-haló emberek kapva kaptak annak a lehetőségén, hogy összejárhassanak. Természetesen egyes törtetőknek és opportunistáknak is sikerült csatlakozniuk, de általában az etikai mérce magas maradt és így az ideál megközelítésének a lehetősége is az volt. Ezek a páholyok sokat tettek a vallási tolerancia, a katolikus-protestáns megbékélés érdekében. Mérsékelt reformerek voltak a korszak osztálykorlátain belül. Így, noha az elv a tagok teljes egyenlőségén alapult, a legtöbb páholy vezető elemeit a nemesek alkották; a polgárok szerepe rendszerint másodrendű volt. A létező társadalmi rend felforgatására nem gondoltak.
Egyetemi hallgatók számára csak egy egyetem létezett, ameyik 1777-ben Nagyszombatról Budára, majd 1784-ben Pestre költözött. Így sok diák külföldre ment tanulni, katolikusok Bécsbe és olasz egyetemekre, míg a protestánsok zöme német, svájci és holland egyetemekre járt. Legtöbbjük igen szerény körülmények között élt és tanult. Hazatérve, egyesek közülük fényes karriert futottak be, de legtöbbjük, különösen a szegénységben élő protestánsok, mint kis falvak lelkipásztorai folytatták pályájukat. Fény és árnyék, magasröptű szárnyallás és minden haladást elutasító visszahúzódás, dinamikus ambíció egyénért és nemzetért és reménytelennek tűnő letargia - ezeket adta át örökségként a tizennyolcadik század a tizenkilencediknek.
http://epa.oszk.hu/00000/00014/00104/
http://www.gimagine.com/gimagine/Feszek_klub/2007/2007-09-27-Vermes_Gabor/