Esterházy „Fényes" Miklós és tündérvilága

Esterházy „Fényes" Miklós és tündérvilága

Időszaki kiállítás

(2009. május 22. - 2010. szeptember 30.)


Esterházy-kastély, Fertőd
9431 Fertőd, Joseph Haydn u. 2.

[A kiállításon látható a a rosenaui szabadkőműves múzeumból kölcsönzött festmény, amelyen Mozart és Esterházy Miklós is látható a bécsi "Újrakoronázott reményhez" című szabadkőműves páholyban.]

"Esterházy „Fényes” Miklós és tündérvilága című kiállítás nyílik Fertődön
Először dolgozza fel és mutatja be nagyszabású kiállítás a kastélyt építtető Esterházy Miklós herceget, a mecénást és az eszterházai „tündérvilágot”, amelyben a muzsikának és Joseph Haydn-nak kiemelkedő szerepe volt. A fertődi Esterházy-kastélyban május 22-én nyíló kiállításon a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága anyagai mellett különböző közgyűjteményekből kölcsönzött, összességében mintegy 200 műtárgy lesz látható. A látványt díszletszerű, játékos megoldások és a barokk vígasságokat megidéző animációk teszik teljessé.

Megnyitó: 2009. május 22-én 16 órakor
Köszöntőt mond: Herceg Esterházy Antal
Megnyitja: Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter
A kiállítás nyitva: 2010. szeptember 30-ig."

Forrás: http://www.fertopart.hu/rovataink/programbeszamolo/724-ket_uj_mng_kiallitas_a_ferto-parton.html 

Kapcsolódó blogbejegyzés: http://aprofan.blogspot.com/2010/07/fertodon-az-ujrakoronazott-remenyhez.html

Előadás - Péterfy Gergely: Kazinczy és az angyal

2009. 05. 04. hétfő

"Nincs más haza, csak az anyanyelv"

Kazinczy konferencia "A Magyar Nyelv Éve" alkalmából Széphalmon

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és tagszervezetei - az Olvasószolgálati Szekció és a  Borsod megyei Szervezet -  a Kazinczy Múzeum és a sátoraljaújhelyi Városi Könyvtár támogatásával 2009. május 21-én "A Magyar Nyelv Éve" alkalmából "Nincs más haza, csak az anyanyelv" címmel konferenciát szervez Sátoraljaújhely-Széphalmon.

Kazinczy Ferenc születésének 250. évében országos szakmai program keretében emlékezünk a magyar kultúra, a magyar irodalom kimagasló személyiségére, alkotójára, a magyar nyelvújítás vezéregyéniségére. A rendezvényen mind az előadók, mind a részvevők körében a határon túliak részvételére is számítunk.

Helyszín: A Magyar Nyelv Múzeuma, 3980 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy u. 275.

 A Sátoraljaújhelyre vonattal érkezők – 10.09 – Széphalomra szállításáról a szervezők gondoskodnak.

Program:

10.30 Köszöntők

          Dr. Ódor Ferenc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke

      Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely város polgármestere

Bakos Klára, Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöke

Venyigéné Makrányi Margit, II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója

11.00  A fordító Kazinczy indulása

          Előadó: Dr. Borbély Szilárd, Debreceni Egyetem

11.30  Élet és költészet egysége

           Előadó: Dr. Gergye László, ELTE, Budapest

12.00  Kazinczy és az angyal

           Előadó: Dr. Péterfy Gergely, Miskolci Egyetem

12.30  Kazinczy Kassája

           Előadó: Kováts Miklós, Kassa

13.00  Ebéd

14.00  Egy Kazinczy bibliográfus: V. Busa Margit

           Előadó: Fehér József, Kazinczy Múzeum, Sátoraljaújhely

14.30  Kazinczy Ferenc könyvtári gyűjteménye Sárospatakon

           Előadó: Kiss Endre József, Sárospataki Református Kollégium Gyűjteményei

15.00  A magyar nyelvújítás

Dr. Kováts Dániel - Nyiri Péter, Magyar Nyelv Múzeuma, Széphalom

15.30  A Magyar Nyelv Múzeumának bemutatása, koszorúzás

                                  

Május 22.

 

Azok számára, akik maradnak Sátoraljaújhelyen és igénylik, városnéző sétát szervezünk.

Esetleges szállásigénylés egyénileg történik.

Jelentkezési határidő: 2009. május 8.

Részvételi díj: 1. 000,- Ft/fő/nap, mely átutalással vagy a helyszínen fizethető.

Jelentkezni postai úton, faxon vagy e-mail-ben lehet, a jelentkezési lap letölthető a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár honlapjáról: www.rfmlib.hu.

 

Cím: II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Gulyás Lászlóné

         3530 Miskolc, Görgey Artúr út 11. sz.

Levelezési cím: 3501 Miskolc, Pf.: 176

Fax: 06-46-340-448

E-mail: barthaili@yahoo.com

Bővebb információ:

Gulyás Lászlóné (II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, területellátási és módszertani csoport)

Telefon: 06-46-412-011/136 mell.

Titkárság: 06-46-503-123

Forrás: http://www.fovpi.hu/muveltsegiteruletek/magyar/hirek/aaaa.html

Kapcsolódó beszámoló: http://szkp3.blogspot.com/2009/05/kazinczy-konferenciarol-konyvtari.html

Rádió - Bartók: Társalgó - Iskolája az emberi szívnek

Társalgó - a kultúráról

Műsorvezető: Bognár Mónika Szerkesztő: Vlasics Sarolta

2009. május 20. szerda - 19,00-19,30

Szerda:

Iskolája az emberi szí[v]nek - A szabadkőműves irodalom antológiája - Márton László
Létezik-e női krimi? Vélemények a könyvfesztiválon
Pluralica - új magyar nyelvű észt folyóirat

Meghallgatható: http://real1.radio.hu/bartok/2009/05/20/2009-05-20-b19.ram

Beszélgetés - Kik is azok a szabadkőművesek?

Térkép: http://maps.google.com/maps?q=Budapest%2C+Pipa+u.+6.&hl=hu

Április 28. este 7 óra. Tandem Café, Pipa u. 6. (a Vásárcsarnok mellett). Újnautilus-est. MUTUS LIBER című regényéről, a történelmi regény és a népszerű irodalom kapcsolatáról Kapecz Zsuzsa író-költővel Kalapos Éva Veronika beszélget.

Kik is azok a szabadkőművesek? Az est második felében Szigeti Csaba beszélget történészekkel.

(Jászberényi József)

A rendezvény A KÖNYV UTÓÉLETE program része

Forrás:

http://www.szepiroktarsasaga.hu/index.php?pageid=340

Előadás - Könyvbemutató: Márton László: „Iskolája az emberi szívnek”

Térkép: http://maps.google.com/maps?q=1024+Budapest%2C+Kis+R%C3%B3kus+u.+16-20.&hl=hu

A Pallas Kiadó tisztelettel meghívja Önt

2009. április 24-én (pénteken) 15.40 órára,

Márton László: „Iskolája az emberi szívnek”, szabadkőműves irodalmi antológiájának

bemutatójára.

A könyvet bemutatja:

Pomogáts Béla, Széchenyi díjas irodalomtörténész

Felolvas:
Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas, Érdemes Művész
Petőcz András, költő

Helyszín: a XVI. BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÖNYVFESZTIVÁL, Hess András terem

Millenáris Park 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.

Márton László a bemutató után a Pallas Kiadó standjánál (K 16) dedikál.

A helyszínen a könyvet 20 % engedménnyel lehet megvásárolni.

A parkolás nehéz, tömegközlekedési eszközökkel (Széna tér) a helyszín könnyen elérhető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2009/03/marton-laszlo-szerk-iskolaja-az-emberi.html

Rádió - Kossuth : Tér-idő - "Tartá vállán, mint Atlasz az eget" - Kazinczy Ferenc és kora

Tér-idő - a tudomány világa >>>
Adás: keddtől péntekig 14.35-15.00
Ismétlés: másnap 23.34-23.59
Telefon (munkaidőben): 328-7197
E-mail: tudomany@mr1.huAz email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges

A természet- és társadalomtudomány napjainkban legizgalmasabb témáinak feldolgozása heti sorozatokban genetikától kriminalisztikáig, összetett (esetenként archív anyagokat, dokumentumokat, dramatikus elemeket is alkalmazó) műsorok formájában. A szerkesztő-műsorvezetők és a műsorokban megszólaló szakértők színes egyénisége, sokszínű képzettsége és érdeklődése garantálja a műsorok sokféleségét, az izgalmas látásmódok széles skáláját.

"Tartá vállán, mint Atlasz az eget" - Kazinczy Ferenc és kora

2009. április 14. 1. rész: A nyelvújító Kazinczy. Hagyományosan a 250 évvel ezelőtt született Kazinczy Ferenc nevével azonosítjuk a nyelvújítást. Valóban nyelvújító volt, vagy "csak" nyelvbővítő, esetleg nyelvművelő? Nyelvi standardizálás és modernizáció, nyelv- és stílusújítás a XVIII-XIX. század fordulóján.

2009. április 15. 2. rész: Az irodalomszervező Kazinczy. Vajon hogy lehetett a magyar nyelvű irodalom legnagyobb hatású szervezője Kazinczy Ferenc, ha életművének kilenctizede fordítás? Honnan volt az a biztos képessége arra, hogy az "ítélőszéke" elé kerülő műveket oly magabiztosan bírálta és máig ható érvényességgel ítélte meg? Tekintélyelv és kultuszteremtés.

2009. április 16. 3. rész: Kazinczy és a képzőművészetek. Képzőművészeti érdeklődés, könyv- és műgyűjtés Széphalmon. Kultúra és életmód a szalonokon innen és túl.

2009. április 17. 4. rész: Kazinczy és a nyilvánosság. Nyilvánosságteremtés, oktatás- és nyelvügy, nemzet, identitás és politikum Kazinczy Ferenc mozgalmas életében.

Kazinczy Ferenc az időszaki sajtóval már gyermekévei alatt megismerkedett. Visszaemlékezéseiben felidézi azt a képet, hogy nagyatyja, Bossányi Ferenc nemesi kúriájának tornácán a lipcsei latin újságokat olvasgatta. Bizonyára nem ez az emlék, hanem a folyóiratokban rejlő lehetőség felismerése indította el benne a lapalapítás gondolatát. Először Batsányival és Baróti Szabó Dáviddal közösen adta ki az első magyar folyóiratot, a Magyar Museumot. Nem sokkal ezután jelentkezett Péczeli József a Mindenes Gyűjteménnyel. Majd Kazinczy önálló lapot indított, az Orfeust. Így 1789-re párhuzamosan három folyóirat versengett az olvasókért.

A korabeli folyóiratok egyfajta sajátos központokat képeztek az irodalmi életben és a nyilvánosságban, megpróbálták integrálni a különböző törekvéseket. A felvilágosodás korának művelődését előmozdítani igyekvő Orfeus közönségéről keveset tudunk, ezt a lapot egy korabeli értelmiségi literátor kör olvasta. Az inkább a magyar költészetre és tudományokra koncentráló Magyar Museumnál fennmaradt egy több mint négyszáz nevet tartalmazó előfizetői lista, ami arra utal, hogy nagyon nevezetes orgánum volt, és pénzügyileg is megérte a kiadása. Egy ilyen folyóiratot felolvastak ebben a korban, kézről kézre adták, tehát ezres nagyságrendű olvasóközönséggel lehet náluk számolni. Az akkori lapok jelentősen befolyásolták a közvéleményt, nagy hatással terjesztettek bizonyos beszédmódokat.

Kazinczy abból a jövedelméből finanszírozta a kiadást, amit az ország negyedét kitevő, tíz vármegyére kiterjedő kassai tankerület iskolafelügyelőjeként kapott. Erre a posztra 27 évesen nevezték ki 1500 forintos éves jövedelemmel, és aligha találhattak volna rá nála alkalmasabbat. Behatóan ismerte a francia és a német felvilágosodás pedagógiai nézeteit, komoly nyelvtudással és diplomáciai érzékkel rendelkezett. Még kiadatlanok az ebben a tisztségben írt jelentései, de azt tudni, hogy komoly felméréseket végzett, és felekezeti különbség nélkül törődött az iskolákkal. Államhivatalnoki karrierjének a Martinovics-per vetett véget.

A jakobinusokig vezető út a szabadkőműves páholyokon keresztül vezetett. A Magyar Királyság területén a XVIII. század közepén alakultak meg az első páholyok. A miskolcinak aktív tagja volt Kazinczy Ferenc is - Orfeusz néven. A tolerancia, a felvilágosodás, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméit hirdető szabadkőműveseknek óriási szerepük volt az etnikai, rendi, vallási tekintetben megosztott Magyarországon. II. József uralkodása idején már 28-30 páholy működött az országban és Erdélyben. Amikor a szabadkőművesek szembefordultak az uralkodó politikájával, 1785 táján egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonta az udvar a páholyokat, majd a Martinovics-összeesküvés után, 1795-ben hosszú időre be is tiltotta működésüket.

Kazinczy nyilvánosságban betöltött szerepét illusztrálja az úgynevezett Árkádia-pör. A vita amiatt robbant ki, hogy közvetlenül Csokonai halála után Kazinczy bejelentette igényét a szellemi hagyatékra. Szerette volna kiadni a verseket, különösen a Lillát, de ehhez a debreceniek nem járultak hozzá. Lényegében ez volt az első szellemi jogi polémia Magyarországon, ami egy évvel később folytatódott, amikor Csokonai emlékművének elhelyezésén és feliratán különböztek össze. A vita nyertese maga a gyászolt költő: a nyilvános perlekedés felébresztette a közvélemény szimpátiáját az életében nem különösebben kedvelt szerző iránt, gyorsan felkapták, és kultusza támadt. Nem tudható, hogy Kazinczy részéről mennyi volt ebben a tudatosság, de az elmondható róla, hogy kitűnően kezelte a nyilvánosságot, és tisztában volt a botrányok jelentőségével.

Oszkai Rita

[A sorozat 4. részében Krász Lilla beszél Kazinczy szabadkőművességéről]

Meghallgatható:

1. http://www.mr1-kossuth.hu/m3u/003e4094_3246088.m3u

2. http://www.mr1-kossuth.hu/m3u/003e4695_3247352.m3u

3. http://www.mr1-kossuth.hu/m3u/003e4095_3246089.m3u

4. http://www.mr1-kossuth.hu/m3u/003e4696_3247353.m3u


Forrás:

http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=78950&Itemid=86

http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=79082&Itemid=86

http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=78947&Itemid=86

http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=79081&Itemid=86

Koncert - Mozart: Szabadkőműves gyászzene, K. 477

Térkép: http://maps.google.com/maps?q=1061+Budapest%2C+Liszt+Ferenc+t%C3%A9r+8.&hl=hu


Koncert - Mozart: Szabadkőműves gyászzene, K. 477

Koncert Fodor Géza emlékére

A tavaly elhunyt Fodor Géza színház- és zeneesztéta emlékére Mozart műveiből rendeznek hangversenyt március 30-án Budapesten, a Zeneakadémia nagytermében.

A koncerten Kocsis Zoltán játszik zongorán és vezényli a Nemzeti Filharmonikusok Grazioso Kamarazenekarát. Az esten elhangzik Mozart Szabadkőműves gyászzenéje, a G-dúr zongoraverseny, a Popoli di Tessaglia koncertária Rácz Rita előadásában, végül a C-dúr, Jupiter szimfónia. A hangverseny valamennyi résztvevője lemond a honoráriumról. A Mozart-műsorral a szervezők Fodor Géza életművének egyik központi alakjára utalnak.

Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója felidézte, hogy az emlékhangverseny ötlete Kenedi Jánostól származik, amelyet Réz Pál író és Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora is támogatott.

"Természetesen az első pillanatban a kezdeményezés mellé álltam, mert nagyon fontosnak tartom, hogy egy ekkora súlyú esztéta emlékét ilyen módon is megőrizzük. Sőt, véleményem szerint valamilyen alapítvány létrehozásával is emlékeztetni kellene a munkásságára" - fogalmazott Kocsis Zoltán.

Kocsis Zoltán szerint Fodor Géza a Pernye András nevével jelzett generációt követő nemzedék egyik legkitűnőbb, ha nem a legkitűnőbb írója volt. Meg tudta ragadni a lényeget néhány mondatban éppúgy, mint - ha szükségesnek mutatkozott - egy egész kötet erejéig esztétizált egyetlen problémán.

"Nagyon-nagyon sokat veszítettünk vele. Igazi, nemes értelemben vett magasrendű szellem volt. Primer szellem, hangsúlyozom, mert a zenekritikusokat, zeneesztétákat nagyon sokan illetik azzal a váddal, hogy szekunder, másodrendű szellemek. Ő volt az üdítő kivétel, minden gondolatára érdemes volt odafigyelni. Még akkor is, ha az ember esetleg nem értett velük egyet" - vélekedett Kocsis Zoltán.

Arra kérdésre, hogy egy alapítvány feladata lehet-e egy újabb esztétanemzedék fölnevelése, a főzeneigazgató azt válaszolta, hogy ez a terv már Kroó Györggyel kapcsolatban is szóba került. Ösztönözni vagy segíteni kellene a fiatal zeneesztétákat abban is, hogy megpróbáljanak kiszabadulni a felszínes, zsurnaliszta közegből.

"Úgy látom, hogy a mai kritikusok legtöbbjéből két dolog hiányzik. Az egyik a zene iránti feltétlen alázat. Számomra például megengedhetetlen, hogy bárki kijelentse: Liszt másodrendű zeneszerző. A másik, amit hiányolok ebből a nemzedékből, a lelkesedés. Nincs lelkesedés, csak bírálat, csak kritikai hang, csak elmarasztalás" - jegyezte meg Kocsis Zoltán.

A Széchenyi-díjas esztéta, dramaturg, kritikus és egyetemi oktató életének 66. évében, tavaly október 7-én hunyt el váratlanul. Fodor Géza 1943-ban született Budapesten. 1967-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-filozófia szakon. 1967 és 1974 között a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa, 1975-ben a filozófiai tudományok kandidátusa lett, neki köszönhető több értékes mai magyar dráma, egyebek mellett Spiró György Csirkefej című darabjának színpadra segítése, dramaturgiai gondozása.

1974-től 1986-ig az egyetem esztétika tanszékének tanára, 1987-ben az Operaház vezető dramaturgja volt. 1978 és 1982 között a Nemzeti Színház, 1982 óta pedig a Katona József Színház dramaturgja volt. Fodor Géza előbb 1982 és 1986 között, majd 1990 óta ismét a Muzsika című folyóirat operakritikusa, 1989-től a Holmi című irodalmi és kulturális folyóirat szerkesztőbizottsági tagja lett, 1992-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Az utóbbi években az Élet és Irodalom című hetilapban zenei kritikákat publikált.

(MTI)

Forrás: http://www.muvesz-vilag.hu/muzsika/hirek/11263

Fodor Géza-emlékkoncert	2009.03.23. Fidelio

Néhány hónappal ezelőtt váratlanul elhunyt Fodor Géza, Széchenyi- és Erkel-díjas egyetemi tanár, színház- és zeneesztéta, akinek írásai a prózai és a zenés színházról évtizedeken át formálták a közönség ízlését, látásmódját. Emléke előtt – életművének egyik központi alakjára utalva – Mozart-hangversennyel tisztelegnek március 20-án a Zeneakadémia Nagytermében.

Fodor Géza Az Eötvös Loránd Tudományeygetem magyar-filozófia szakán végzett 1967-ben. Kandidátusi (PhD) fokozatát 1975-ben, akadémiai doktorátusát (DSc) 2004-ben szerezte meg a Magyar Tudományos Akadémián. 1967 és 1973 között a Magyar Tudományos Akadémiai Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa, 1973-tól az ELTE Esztétika Tanszékének oktatója. 1990-től egyetemi docens. 1978-tól 1982-ig a Nemzeti Színház dramaturgja. A Katona József Színház alapító tagja. 1987 és 1989 között a Magyar Állami Operaház vezető dramaturgja, művészeti tanácsadója. 1982-től (két évi megszakítással) a Muzsika c. folyóirat operakritikusa. 1989-ben részt vett a Holmi című folyóirat megalapításában, a lapnak haláláig egyik szerkesztője volt. Öt éven keresztül klasszikus színházelméleti szövegeket adott közre kommentárral a Színház című folyóiratban. 1992-től 1997-ig a Színház-és Filmművészeti Főiskolán színháztörténetet, dráma- és operaelemzést tanított. Dramaturgként kortárs magyar drámák (Csirkefej, Halleluja, Hóhérok hava, Akárki, Koccanás) és klasszikus darabok (a legutóbbi évadokból: Tartuffe, Szent György és a sárkány, Ivanov, Médeia, Macbeth, A karnevál utolsó éjszakája, A vadkacsa) színpadra állítását egyaránt segítette. Utolsó munkája Gorkij Barbárok című darabja volt, amelynek novemberi bemutatóját már nem érhette meg. Erkel Ferenc-, Táncsics Mihály-, Madách Imre- és Széchenyi-díjas. 1990-ben Déry Tibor-jutalmat kapott, 1987-ben és 1990-ben megkapta az Országos Színházi Találkozón a legjobb dramaturgiai munkáért járó díjat. Számos zene- és irodalomtörténeti könyvet írt. A legutóbbiak: A Mozart-opera világképe. (Budapest, 2002); Das hoffnungslose Meisterwerk. (Cuxhaven-Dartford, 1999); Zene és színház (Budapest, 1998); Petri György költészete. (Budapest, 1991). A Nemzeti Filharmonikusok, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Holmi és a Nyilvánosság Klub rendezte koncert fellépői valamennyien lemondanak résztvevői honoráriumokról. (2009. március 30. 19:30 Zeneakadémia Nagyterem (Budapest) - Emlékkoncert Fodor Géza tiszteletére; Mozart: Szabadkőműves gyászzene, K 477; G-dúr zongoraverseny, K 453; Popoli di Tessaglia, K 316; C-dúr "Jupiter" szimfónia, K 551; km.: Rácz Rita (szoprán), Nemzeti Filharmonikusok Grazioso Kamarazenekara; zongorázik és vezényel: Kocsis Zoltán)

(fv)

Forrás: http://www.fidelio.hu/hir_k.asp?id=15305

Beszámoló: http://www.kultura.hu/main.php?folderID=910&articleID=281566&ctag=articlelist&iid=1