Adás: keddtől péntekig 14.35-15.00
Ismétlés: másnap 23.34-23.59
Telefon (munkaidőben): 328-7197
E-mail: tudomany@mr1.hu
A természet- és társadalomtudomány napjainkban legizgalmasabb témáinak feldolgozása heti sorozatokban genetikától kriminalisztikáig, összetett (esetenként archív anyagokat, dokumentumokat, dramatikus elemeket is alkalmazó) műsorok formájában. A szerkesztő-műsorvezetők és a műsorokban megszólaló szakértők színes egyénisége, sokszínű képzettsége és érdeklődése garantálja a műsorok sokféleségét, az izgalmas látásmódok széles skáláját.
"Tartá vállán, mint Atlasz az eget" - Kazinczy Ferenc és kora
2009. április 14. 1. rész: A nyelvújító Kazinczy. Hagyományosan a 250 évvel ezelőtt született Kazinczy Ferenc nevével azonosítjuk a nyelvújítást. Valóban nyelvújító volt, vagy "csak" nyelvbővítő, esetleg nyelvművelő? Nyelvi standardizálás és modernizáció, nyelv- és stílusújítás a XVIII-XIX. század fordulóján.
2009. április 15. 2. rész: Az irodalomszervező Kazinczy. Vajon hogy lehetett a magyar nyelvű irodalom legnagyobb hatású szervezője Kazinczy Ferenc, ha életművének kilenctizede fordítás? Honnan volt az a biztos képessége arra, hogy az "ítélőszéke" elé kerülő műveket oly magabiztosan bírálta és máig ható érvényességgel ítélte meg? Tekintélyelv és kultuszteremtés.
2009. április 16. 3. rész: Kazinczy és a képzőművészetek. Képzőművészeti érdeklődés, könyv- és műgyűjtés Széphalmon. Kultúra és életmód a szalonokon innen és túl.
2009. április 17. 4. rész: Kazinczy és a nyilvánosság. Nyilvánosságteremtés, oktatás- és nyelvügy, nemzet, identitás és politikum Kazinczy Ferenc mozgalmas életében.
Kazinczy Ferenc az időszaki sajtóval már gyermekévei alatt megismerkedett. Visszaemlékezéseiben felidézi azt a képet, hogy nagyatyja, Bossányi Ferenc nemesi kúriájának tornácán a lipcsei latin újságokat olvasgatta. Bizonyára nem ez az emlék, hanem a folyóiratokban rejlő lehetőség felismerése indította el benne a lapalapítás gondolatát. Először Batsányival és Baróti Szabó Dáviddal közösen adta ki az első magyar folyóiratot, a Magyar Museumot. Nem sokkal ezután jelentkezett Péczeli József a Mindenes Gyűjteménnyel. Majd Kazinczy önálló lapot indított, az Orfeust. Így 1789-re párhuzamosan három folyóirat versengett az olvasókért.
A korabeli folyóiratok egyfajta sajátos központokat képeztek az irodalmi életben és a nyilvánosságban, megpróbálták integrálni a különböző törekvéseket. A felvilágosodás korának művelődését előmozdítani igyekvő Orfeus közönségéről keveset tudunk, ezt a lapot egy korabeli értelmiségi literátor kör olvasta. Az inkább a magyar költészetre és tudományokra koncentráló Magyar Museumnál fennmaradt egy több mint négyszáz nevet tartalmazó előfizetői lista, ami arra utal, hogy nagyon nevezetes orgánum volt, és pénzügyileg is megérte a kiadása. Egy ilyen folyóiratot felolvastak ebben a korban, kézről kézre adták, tehát ezres nagyságrendű olvasóközönséggel lehet náluk számolni. Az akkori lapok jelentősen befolyásolták a közvéleményt, nagy hatással terjesztettek bizonyos beszédmódokat.
Kazinczy abból a jövedelméből finanszírozta a kiadást, amit az ország negyedét kitevő, tíz vármegyére kiterjedő kassai tankerület iskolafelügyelőjeként kapott. Erre a posztra 27 évesen nevezték ki 1500 forintos éves jövedelemmel, és aligha találhattak volna rá nála alkalmasabbat. Behatóan ismerte a francia és a német felvilágosodás pedagógiai nézeteit, komoly nyelvtudással és diplomáciai érzékkel rendelkezett. Még kiadatlanok az ebben a tisztségben írt jelentései, de azt tudni, hogy komoly felméréseket végzett, és felekezeti különbség nélkül törődött az iskolákkal. Államhivatalnoki karrierjének a Martinovics-per vetett véget.
A jakobinusokig vezető út a szabadkőműves páholyokon keresztül vezetett. A Magyar Királyság területén a XVIII. század közepén alakultak meg az első páholyok. A miskolcinak aktív tagja volt Kazinczy Ferenc is - Orfeusz néven. A tolerancia, a felvilágosodás, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméit hirdető szabadkőműveseknek óriási szerepük volt az etnikai, rendi, vallási tekintetben megosztott Magyarországon. II. József uralkodása idején már 28-30 páholy működött az országban és Erdélyben. Amikor a szabadkőművesek szembefordultak az uralkodó politikájával, 1785 táján egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonta az udvar a páholyokat, majd a Martinovics-összeesküvés után, 1795-ben hosszú időre be is tiltotta működésüket.
Kazinczy nyilvánosságban betöltött szerepét illusztrálja az úgynevezett Árkádia-pör. A vita amiatt robbant ki, hogy közvetlenül Csokonai halála után Kazinczy bejelentette igényét a szellemi hagyatékra. Szerette volna kiadni a verseket, különösen a Lillát, de ehhez a debreceniek nem járultak hozzá. Lényegében ez volt az első szellemi jogi polémia Magyarországon, ami egy évvel később folytatódott, amikor Csokonai emlékművének elhelyezésén és feliratán különböztek össze. A vita nyertese maga a gyászolt költő: a nyilvános perlekedés felébresztette a közvélemény szimpátiáját az életében nem különösebben kedvelt szerző iránt, gyorsan felkapták, és kultusza támadt. Nem tudható, hogy Kazinczy részéről mennyi volt ebben a tudatosság, de az elmondható róla, hogy kitűnően kezelte a nyilvánosságot, és tisztában volt a botrányok jelentőségével.
Oszkai Rita
[A sorozat 4. részében Krász Lilla beszél Kazinczy szabadkőművességéről]
Meghallgatható:
1. http://www.mr1-kossuth.hu/m3u/003e4094_3246088.m3u
2. http://www.mr1-kossuth.hu/m3u/003e4695_3247352.m3u
3. http://www.mr1-kossuth.hu/m3u/003e4095_3246089.m3u
4. http://www.mr1-kossuth.hu/m3u/003e4696_3247353.m3u
Forrás:
http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=78950&Itemid=86
http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=79082&Itemid=86
http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=78947&Itemid=86
http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=79081&Itemid=86
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése