Szabadkőművességgel kapcsolatos programok naptára

Programok listája

Keresés szabadkőműves lapokban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Varázsfuvola. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Varázsfuvola. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 7., szombat

Opera: MÜPA - Mozart: A varázsfuvola

2015. március 07. szerda 19:00 — 22:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

„A varázsfuvola több mint egy opera”

fischerleadA varázsfuvola több mint egy opera: igazi varázslat, igazi csoda, ezért imádja mindenki – hangsúlyozta az MTI-nek Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója, aki együttesével március 7-én, 9-én és 11-én adja elő Mozart remekművét a Művészetek Palotájában.
Fischer Iván, aki karmesterként és rendezőként is jegyzi az előadást, úgy fogalmazott: annyira közel áll hozzá a darab, hogy minden szinten azonosulni tud vele. „Azonosulni tudok az optimizmusával, a humorával, játékosságával, meseszerűségével, és mindenekelőtt a mély humanizmusával. Sokrétű ez a csodálatos remekmű, és éppen ez a sokrétűség áll közel hozzám. Csak az érdekel, hogy az opera minden szinten megvalósuljon. Nem szabad választani a mese, a beavatási szertartás, a jó és rossz küzdelme, a játékosság között. Mindenre szükség van, hogy A varázsfuvola gyönyörű egysége megjelenhessen” – magyarázta a muzsikus. A kérdésre, mi jellemzi az opera hőseit, a közöttük lévő ellentéteket, viszonyokat, például Sarastro és Az éj királynője esetében, Fischer Iván kifejtette: olyan archetípusok ezek a szerepek, amelyeknek mély, misztikus gyökerei messze túlmutatnak az egyszerű férfi-nő viszonyon.
bfz budapesti fesztivalzenekar
(forrás: BFZ.hu)

„Az emberben belül viaskodó erők ezek, a jó és a rossz, a bölcsesség és a babona, a bosszúvágy és a megbocsátási képesség, és így tovább. Sarastro neve nyilván összefügg Zoroasterrel, és azzal az ősi világképpel, amelyben a fény (Ahura Mazda) képviseli az egyik oldalt és az őt támadó irigység (Ahriman) a másikat. Mozart és Schikaneder ezeket a bennünk rejlő erőket egy egyszerű mese kereteiben ábrázolják, úgy, hogy mindenki értse. Sarastro a jó utat, Az éj királynője a rossz utat választja, ezzel kínálva nekünk is lehetőségeket. Tulajdonképpen a közönség is, mint Tamino a mesében, egy szabadkőműves beavatási szertartáson vesz részt. Aki képes rá, bejut a fény világába, aki nem, az Papagenóként megelégszik a testi gyönyörökkel.” Mint rámutatott, az operában van még egy szint, a zene varázsa, ezt képviselik a csodaerejű hangszerek és a három titokzatos kisfiú. „Mozart maga főszereplővé lép elő, és fantasztikus, egyedülálló zsenialitással olyan zenét bocsát rendelkezésünkre, amely átsegít a próbatételen, eljuttat a fény birodalmába. A varázsfuvola több mint egy opera: igazi varázslat, igazi csoda. Ezért imádja mindenki.”
varazsfuvola 2
Rendezés közben (forrás: Fischer Iván Facebook-oldala)

Fischer Iván felidézte, hogy a művet 1991-ben adták elő először, egy minimálisan szcenírozott előadásban; mint mondta, akkor kezdett foglalkozni az organikus operaelőadás gondolatával, amelyben nem választódik szét a zenei és a színpadi előadás. Azóta megszületett a Figaro, a Don Giovanni és most A varázsfuvola, de ez már gazdagon, színesen megrendezett előadás lesz – tette hozzá. „Mozarttal gyerekkorom óta együtt élek, keresem az ideális színpadra állítást, hiszen ezek olyan remekművek, amelyekben a zene, a tartalom és a szöveg tökéletes harmóniával kapcsolódik össze. Nem tudnék már részt venni egy olyan produkcióban, ahol a zene konzervatív, a vizuális megjelenítés viszont valami egész más rendezői koncepció szerint újító, és a kettőnek semmi köze egymáshoz. Túl vagyok már ezen, szerencsére. Megtaláltam a megoldást.” A rendezői koncepció egyáltalán nem változott az első bemutató óta, „hiszen az maga a darab, amit nem szeretnék «interpretálni»”. A megvalósítás ugyanakkor most gyökeresen más lesz. Először is többnyelvű előadás készül: németül, az eredeti nyelven énekelnek az énekesek, de a prózai részeket mindig a közönség saját nyelvén halljuk, Budapesten magyar színészek segítségével. Mivel ez a produkció Angliába, Amerikába, Hollandiába, Németországba, Belgiumba, sőt Abu-Dhabiba is utazik, mindenhol más színeszeket szerződtettek, hogy a szöveg anyanyelvű előadás legyen. Hatalmas pluszmunka ez, de megéri, mert közelebb hozza a mesét a közönséghez – vélte Fischer Iván. Kiemelte, hogy a zenekari muzsikusok is nagyon fontos szerepet játszanak a színpadon, hiszen a zene varázsereje az opera címszerepe, de minthogy ez egy misztikus szerep, sokáig el lesz takarva az együttes. „Annyit elárulhatok, hogy több helyről fog szólni a zenekar, sőt, a tagok énekelni is fognak”.
varazsfuvola 1
Rendezés közben (forrás: Fischer Iván Facebook-oldala)

Fischer Iván a nemzetközi sztárokat felvonultató új szereposztásról is szólt. Úgy vélte, hogy A varázsfuvola szerepeit nehéz kiosztani, mert végletes képességekre van szükség: nagyon magas, vagy nagyon mély hangokra, fiúszereplőkre és így tovább. „Tamino roppant nehéz, Paminát pedig csak egy földöntúli tündér énekelheti el hitelesen. Azt hiszem, találtam egy ilyen tündért” – utalt a szerepet alakító spanyol szopránra, Nuria Rialra. A kérdésre, tervezik-e a közeljövőben más operák bemutatását is, a karmester úgy felelt: „Igen, de most meg gondolni sem tudok erre, éjjel-nappal csak A varázsfuvolával foglalkozom”.
MTI

Forrás: 2015. március 07. szerda 19:00 — 22:00

Kapcsolódó linkek:

http://www.fidelio.hu/klasszikus/kritika/meseld_el

http://www.origo.hu/kultura/20150310-mi-van-ha-a-varazsfuvola-tenyleg-silany.html


2014. június 5., csütörtök

Táncjáték - Bozsik Yvette Társulat: Varázsfuvola

Eltáncolt Varázsfuvola

Szerző: / 2014. május 18. vasárnap / Kultúra, Teátrum   

Bozsik Yvette Társulat: Varázsfuvola (Fotó: Dusa Gábor)Életének utolsó évében Mozart csodálatos zenés mesejátékot komponált. A Nemzeti Táncszínház és a Bozsik Yvette Társulat közös produkciója, a Varázsfuvola az egy lenyűgöző alkotás, amelynek éppúgy van mondanivalója a 8 évesek, mint a 80 évesek számára.

Minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje, Wolfgang Amadeus Mozart tudott komponálni beszélgetés és étkezés, sőt mások zenéjének hallgatása közben, kiválóan rögtönzött, a zongorán fejjel lefelé, letakart billentyűzettel és háttal is képes volt játszani. Darabjait javítás nélkül vetette papírra, teljes műveket egyszeri hallás után, emlékezetből le tudott kottázni.
Elképesztő termékenységgel ontotta a remekműveket: minden műfajban alkotott, operái közül a leghíresebb az Idomeneo, a Szöktetés a szerájból, a Figaro házassága, a Don Giovanni, a Cosi fan tutte, A varázsfuvola. Utolsó alkotása a Requiem, amelyet a “titokzatos feketeköpenyes” Franz Walsegg gróf rendelt meg tőle. A zeneszerző kezéből kihullott a toll, mielőtt a munka végére ért volna, a művet tanítványa, Franz Süssmayr fejezte be.
Életének utolsó évében csodálatos zenés mesejátékot komponált: A varázsfuvolát. Tündérmesébe öltöztetett, egyszerre népies és filozófiai emelkedettségű tanító történetet öntött zenébe. A librettót Mozart szabadkőműves páholytestvére, Emanuel Schikaneder írta, aki külvárosi színházát akarta fellendíteni a meseoperával.
A Varázsfuvolában a mélység, a sötétség, a gonosz erők küzdenek a szépség, a jóság és a bölcsesség eszméjével. A koreográfia a tánc nyelvén eleveníti meg a meseoperát, megtartva annak fő epizódjait. A táncjáték a Varázsfuvola modern színpadi feldolgozása, amely az expresszionizmus és a mai, kortárs tánc stílusát ötvözve mutatja be az opera meséjét, játékosságát, mélységeit és misztikumát.
Az előadásban elhangzó német zenék a Vox Artis gondozásában jelentek meg 2006-ban. Külön köszönet Győriványi Ráth Györgynek, Matók Istvánnak és Horváth Ádámnak.
Varázsfuvola / The Magic Flute
A Nemzeti Táncszínház és a Bozsik Yvette Társulat közös produkciója.
Táncolják: a Bozsik Yvette Társulat és vendégművészei
Díszlet: Khell Zsolt
Jelmez: Berzsenyi Krisztina
Haj: Bódis Arts
Fény: Pető József
Film: Iványi Marcell
Koreográfus-asszisztens: Soós Erika
Időpont: 2014. június 5. csütörtök, 19.00
Helyszín: Művészetek Palotája – Fesztivál Színház
Bozsik Yvette Társulat: Varázsfuvola (Fotó: Dusa Gábor)
 
Bozsik Yvette Társulat: Varázsfuvola (Fotó: Dusa Gábor)
Fotók: Dósa Gábor

Forrás: http://cultura.hu/kultura/eltancolt-varazsfuvola/

2014. április 27., vasárnap

TV: M1 - Mozart: Varázsfuvola

2014. április 27. vasárnap 23:25 - 01:28


Mozart Varázsfuvola című operájával nyitotta meg kapuit a felújított Zeneakadémia Solti György Kamaraterme, azaz a Kisterem. Az előadás művészeti vezetője Marton Éva, a karmester Alpaslan Ertüngealp, aki 2000-ben végzett itt a karmester tanszakon. Az előadás érdekessége még, hogy Varró Dániel új fordításában hangzik el. Sarastro: Szécsi Máté, Tamino: Pataky P. Dániel, az Éj királynője: Szemere Zita, Pamina: Jakab Ildikó, Papageno: Hámori Szabolcs, Papagena: Zavaros Eszter – valamennyien a közelmúltban végeztek a Zeneakadémián, a Marton Éva által vezetett Ének Tanszéken.

2014. április 11., péntek

Erkel Színház - Mozart: Varázsfuvola

2014. április 11. 18:00 Nyilvános főpróba!
2014. április 12. 18:00 Premier
2014. április 13. 18:00
2014. április 15. 18:00
2014. április 17. 18:00
2014. május 3. 11:00
2014. május 4. 11:00
2014. május 6. 18:00
2014. május 8. 18:00
2014. december 19. 18:00
2014. december 23. 18:00
2014. december 25. 11:00
2014. december 27. 18:00
2014. december 30. 18:00
2015. január 3. 11:00
2015. január 4. 18:00


Erkel Színház
1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 30.

A varázsfuvola

Magyar Állami Operaház


Sarastro:  Kovács István
TaminoPataki Adorján
Az Éj királynőjeKolonits Klára
PaminaSáfár Orsolya
Első hölgyWierdl Eszter
Második hölgy:  Meláth Andrea
Harmadik hölgy:  Bakos Kornélia
Öreg papKováts Kolos
Első pap:  Szappanos Tibor
Második papHámori Szabolcs
PapagenoRezsnyák Róbert
PapagenaGál Gabi

Wolfgang Amadeus Mozart -  zeneszerző
Kovács János -  karmester
Szabó Sipos Máté -  karmester
Szinetár Miklós -  rendező
Horgas Péter -  díszlettervező
Velich Rita -  jelmeztervező
Nádasdy András -  koreográfus
Strausz Kálmán -  karigazgató



Eladási rekordot döntött A varázsfuvola az Erkelben

2014. április 11. péntek, 16:00
Legújabb rendezésével eladási rekordot döntött a hazai operaélet doyenje. Szinetár Miklós A varázsfuvolát állította színpadra, melynek április 12-ei bemutatója előtt egy hónappal 16 110 jegy kelt el. Az Erkel Színház legújabb produkciójában nemzetközi hírű magyar énekeseink – többek közt Miklósa Erika, Rost Andrea és Bretz Gábor – állnak együtt színpadra.
varazsfuvola1

Az alig öt hónapja megnyílt Erkel Színház eladási rekordja a musicalvilágot övező népszerűséget hozott az opera műfajának. A rendkívüli érdeklődésre való tekintettel – a gyakorlattól eltérően – már a bemutató napján, április 12-én megnyitják a jegyértékesítést a jövő évad Varázsfuvola-előadásaira is, így a közönség a választott dátumot megelőzően, hónapokkal előre megvásárolhatja jegyeit. A következő széria december közepén indul és 2015 januárjáig tart. Az Erkel legújabb Mozart-produkciója ezzel az Opera több mint hatvanéves, tradicionális balettje, A diótörő versenytársa lett.

Szinetár Miklós pályafutása során második alkalommal vitte színre Mozart legismertebb operáját. A felkérést 80. születésnapja alkalmából kapta Ókovács Szilvesztertől. Alkotótársaival, Velich Rita jelmeztervezővel és Horgas Péter díszlettervezővel látványos, nagyszabású előadást terveztek. A színpadkép fontos elemét képezik a fények és a különleges vetítéstechnikai eljárás; a 3D-mapping segítségével a színpadon elhelyezett, különböző mélységben lévő felületekre vetítenek majd, ezzel teremtve meg a darab egzotikus és titokzatos miliőjét. A korszerű technika egy több évszázados, mára szinte elfeledett kultúra, a szabadkőműves világ jelképeivel párosul.

Rost Andrea Fried Peter

Horgas Péter nyilatkozatában elmondta: rendkívüli körültekintést igényel a vetítések megtervezése, hiszen fontos, hogy a látvány ne uralja el az egész előadást. Velich Rita a mozarti kor, a jelen és az operában körvonalazott fantáziavilág összehangolására törekedett, egységes, törések nélküli stílust megalkotva a színpadon. Szinetár Miklóssal közösen elemezték a szereplők személyiségét: egy-egy karakter belső tulajdonságai alapján kapta meg külső jegyeit.

A varázsfuvola 2014-es színrevitelében a legnevesebb, nemzetközi hírű magyar énekesek állnak színpadra egy szereposztásban. Miklósa Erika emblematikus szerepében újra látható Budapesten, míg Rost Andrea Paminaként, Sarastro szerepében pedig – újabb külföldi fellépései előtt – Fried Péter lép színpadra, Bretz Gábor az Öreg pap alakját ölti magára, Tamino hercegként Klein Ottokárt láthatja a közönség a bemutatón.

Mozart A varazsfuvola 
Szinetár Miklós  Mozart Varázsfuvoláját olyan remekműnek tartja, amelynek minden figurája különleges. „Meseszerű alakok, akik azonban mégis olyanok, mint mi, emberek. Van köztük jó, aki nem is olyan jó, van rossz, aki azért mégsem annyira rossz, hős, aki nem olyan nagy hős, és van gyáva, akivel mégis együttérzünk. Fontos kiemelni, hogy Mozart alkotótársa, Schikaneder rendkívüli színpadi érzékkel bírt, a darabot ezért kétségkívül sikeres színházi előadásnak is szánták. Hogy az legyen, erre ma is minden esély megvan, hiszen magában hordoz minden érzelmet megragadó fogalmat: öröm, dráma, szomorúság és vidámság egyformán jelen van benne" - mondta a rendező.

Szinetár Miklós pályafutása során másodszor állította színpadra a darabot. E színrevitel során az Erkel Színház adottságaihoz tervezett olyan előadást, amely a speciálisan széles közönséget látványvilágával is magával ragadja. A jegyeladási rekorddal kapcsolatban elmondta: „Megdöbbentem a hír hallatán, és remélem, megfelelünk annak a nagyarányú előzetes bizalomnak, amelyet megkaptunk."

Az Opera március 30-án mutatta be A varázsfuvola gyermekeknek szánt, rövidített változatát Parázsfuvolácska címmel. Szinetár Miklós rendezésének bemutatójával, április 12-ével a gyermekelőadás jövő évadra szóló jegyeinek értékesítését is megkezdik.

A varázsfuvola további előadásai: április 13., 15., 17., május 3., 4., 6., 8.
A jövő évad előadási időpontjai: december 19., 23., 25., 26., 30., 2015. január 4.


Forrás: http://szinhaz.hu/opera/56157-eladasi-rekordot-dontott-a-varazsfuvola-az-erkelben

2013. december 6., péntek

Zeneakadémia - Mozart: Varázsfuvola

W. A. Mozart: A varázsfuvola

2013. december 06. 19.00
2013. december 08. 16.00  
2013. december 11. 19.00 
2013. december 14. 16.00
2013. december 17. 19.00
2013. december 20. 19.00
 
Zeneakadémia, Kisterem

Művészeti vezető: Marton Éva
Rendező: Almási-Tóth András
Díszlet: Iványi Árpád
Jelmez: Lisztopád Krisztina
Koreográfia: Lázár Eszter
Fordító: Varró Dániel

Közreműködik: Hajnóczy Júlia, Halmosi Tímea, Jakab Ildikó, Rácz Rita, Cser Krisztián, Gaál Csaba, Kristofori Ferenc, Pataky Potyók Dániel, Szécsi Máté (ének)
A Zeneakadémia hallgatóival kiegészült Anima Musicae Kamarazenekar
Vezényel: Alpaslan Ertüngealp


A Zeneakadémia folyosója (fotó: Hajdu József)

A Zeneakadémia Kisterme 1964-ben veszítette el operai képességeit, amikor a fokozódó helyhiány miatt megszűntették a zsinórpadlást, s az átalakítás államszocialista hevében felszámolták a zenekari árkot is. Ötven évnek kellett eltelnie, hogy a Liszt Ferenc téri épület rekonstrukciójának részeként az ugyancsak varázslatos akusztikájú és atmoszférájú terem visszanyerje eredeti formáját és funkcióját, s ennek sikeréről és fontosságáról elsőként a Zeneakadémia vadonatúj produkciója győzheti majd meg a publikumot. Hogy Mozart Varázsfuvolája nyitja a kistermi operajátszás 21. századi történetét, az aligha meglepő, hiszen az egyetemes operatörténet talán legtökéletesebb remekéről van szó, amely sokértelmű – de alapvonalaiban egyszerű – meséjével, a művészi és populáris elemek mesteri keverésével máig méltán számít a legnépszerűbb daljátékok egyikének, mégpedig nemcsak az elvakult melománok körében. A produkció a Marton Éva által vezetett Ének Tanszék közelmúltbéli hallgatóira, a magyar operajátszás emelkedő csillagaira, s Varró Dániel új, éppen erre az alkalomra elkészülő fordítására épül. A közönség soraiba is fiatalokat invitáló előadás rendezője, a tanszék színpadi játék tanára, Almási-Tóth András magát a Zeneakadémiát, egészen pontosan a szecessziós zenepalotát állítja majd a középpontba s teszi az előadás díszletévé. Ebben talán annak van kisebb szerepe, hogy Mozart operája és az épület ornamentikája egyaránt gazdag szabadkőműves utalásokban, ennél fontosabb, hogy a Zeneakadémia az előadásban a zene megkövült szimbólumává válik, s mi más volna képes a sötétség és a fény, az értelem és az érzelmek, az emelkedett eszmék és a természeti ösztönök, Sarastro és az Éj királynője ellentétpárjait összhangba rendezni, ha nem a zene.

Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Forrás: http://www.zeneakademia.hu/esemenyek/1382/w_a_mozart_a_varazsfuvola

Kapcsolódó cikk: http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/magazin/meresz_muveszlelkektol_a_zeneakademiai_varazsfuvolaig


2013. június 8., szombat

Időfutáros flashmob a Könyvhéten!

Időfutáros flashmob a Könyvhéten!

az Időfutárokkal

2013. június 3.Vera
cimkék: Időfutár
dGYERE a Pagony standjához JÚNIUS 8-án, 17 és 18 óra között! Hogy miért?
Mert EBBEN az EGY ÓRÁBAN 30%-os kedvezménnyel veheted meg az Időfutárt!
CSERÉBE CSAK ANNYIT KÉRÜNK, hogy frissen vásárolt könyveddel ülj le a Vörösmarty téren az Oroszlános kútnál, GYŰLJÜNK ÖSSZE minél többen, OLVASSUNK EGYÜTT!

Ott lesznek a szerzők is, hogy pontban 5.55-kor együtt kezdjük mindnyájan HANGOSAN olvasni a könyvet. Legyünk annyian, hogy mindenki hallja!

És a körző válaszol...

18 órától a Pagony standjánál (Vörösmarty tér-Vigadó utca sarka) a három szerző dedikál.

És a körző válaszolt... – Olvassuk együtt az Időfutárt!



Forrás: http://www.pagony.hu/index.php?page=article&id=2652&utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+PagonyRss+%28Pagony+h%C3%ADrek%29

Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.hu/2013/06/gimesi-dorajeli-viktoriatasnadi-istvan.html

2013. június 7., péntek

Dedikálás - Gimesi Dóra–Jeli Viktória–Tasnádi István: Időfutár – A körző titka

Gimesi Dóra–Jeli Viktória–Tasnádi István: Időfutár – A körző titka

idofutar
Találkozás Gimesi Dóra és Jeli Viktória szerzőkkel, akik kisorsolják az Időfutár-nyomozás nyerteseit, valamint dedikálnak, beszélgetnek a Pagony sátránál.
Sokat beszélünk a kortárs magyar ifjúsági regény hiányáról. Az Időfutár az a könyv, amire annyira vártunk. Szépirodalmi színvonalú, letehetetlenül izgalmas, tele van kortárs kulturális utalásokkal, igazi kamaszok a főszereplői. Átüt az izgalmas cselekményen korunk társadalmi lenyomata.
A sodró erejű elbeszélés során pár teljesen mai gimnazista próbál megvédeni egy titokzatos körzőt, amit a főszereplő, Hanna talált, és ami a rejtélyes régiségkereskedő, Sándor jogos tulajdona. Üldözi őket a gonosz Felemásszemű. A nyomozás során mindent felhasználnak: webkamerát, wikipédiát és persze a jó öreg logikát. Vajon miért fáj mindenkinek a foga egy rozsdás, vacak körzőre? Miért vesz meg a történelemtanár egy méregdrága Selmecbánya-térképet? Mit keresnek Hannáék a budapesti csatornarendszerben?
Az Időfutár egyszerre kalandregény és szerelmek, szakítások, ismerős és vicces iskolai helyzetek regénye. Aki most gimnazista, annak azért nagy élmény, aki már volt csak, az ezzel a könyvvel visszatérhet a gimis éveihez. (egyszervolt.hu)
  • Helyszín: Dugonics tér, Szeged
  • Időpont: 2013. június 7. (péntek) 17.00
Kapcsolódó információk:
Forgasd le az Időfutár egyik jelenetét! (szegedma.hu)
A hangjátéksorozat honlapja
A Pagony Kiadó könyvheti programjai és kiadványai


Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.hu/2013/06/gimesi-dorajeli-viktoriatasnadi-istvan.html

Beszámoló: http://www.u-szeged.hu/hirek/2013-junius/epulo-eli-is-szerepet?objectParentFolderId=21067

2013. június 6., csütörtök

Könyvbemutató - Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István: Időfutár 1. – A körző titka

Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István: Időfutár 1. – A körző titka

mikor: június 6, csütörtök, 17.00; hol: Mozsár Kávézó, VI. kerület, Mozsár u. 2.
ÜNNEPÉLYES TANÉVZÁRÓ ÉS KÖNYVBEMUTATÓ

Az est házigazdái:
Rogyák tanárnő és Géza bá (az ofő), azaz PÉTERFY BORI és HEGYI NORBERT!
Lesz élőzene, játék, dedikálás, vetítés!
Gyertek el! Várunk benneteket!
A program ingyenes.

idofutar



Forrás: http://www.csaladivilag.hu/hirek/esemenyek/konyvhet-2013-konyvbemutatok-es-programok-a-pagonnyal/10163/

Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.hu/2013/06/gimesi-dorajeli-viktoriatasnadi-istvan.html

2013. március 29., péntek

Fesztivál - Mozart: Varázsfuvola

2013. március 29. 19:00 - 20:30 Fesztivál Színház
2013. március 30. 19:00 - 20:30 Fesztivál Színház

Peter Brook Varázsfuvolája a Budapesti Tavaszi Fesztiválon

Forrás: MTI | 2013. március 28. csütörtök 08:23 |
Különleges produkciót, Peter Brook neves rendező Egy varázsfuvola című rendezését láthatja pénteken és szombaton a közönség a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Művészetek Palotájában.
A Mozart Varázsfuvolája alapján készült előadásban nem zenekar, hanem Rémi Atasay zongorán szólaltatja meg a zene Franck Krawczyk által készített átiratát.
Brook elhagyta a műből a mellékszereplőket, csak a legfontosabb figuráknak jut szerep: Paminának és Taminónak, Papagenónak és Papagénának, az Éj Királynőjének, Sarastrónak és Monostatosnak. Dima Bawab, Malia Bendi-Merad, Leila Benhamza, Anne-Emmanuelle Davy, Thomas Dolie, Antonio Figueroa, Virgile Frannais, Betsabee Haas, Alex Mansoori, Roger Padulles, Vincent Pavesi és Abdou Ouologuem felváltva játssza a darabot. Közülük kerül ki - pótolva a recitativókat - két prózai színész, ők viszik előre a cselekményt.
A vándorló lélek és az egymásra találás útja fogalmazódik meg Mozart operájában, a hagyományos szabadkőműves értelmezés teljesen hiányzik ebből a változatból - mondta az előadásról Peter Brook.
A Brook-féle Varázsfuvola-adaptációt a párizsi Bouffes du Nordban 2010 végén mutatták be, a rendező ezzel az előadással búcsúzott a teátrumtól. A Théatre Bouffes du Nord-t Peter Brook és a Nemzetközi Színházi Központ számára újították fel 1974-ben, a színház Shakespeare Athéni Timonjával nyílt meg Brook rendezésében.
A Gare du Nord közelében álló, egy laktanya helyén épült színház 1876-ban nyílt meg, nézőterén 530 hely volt. 1904-ben Moliere Színházként működött, a világháborúk és a sorozatos gazdátlanság miatt bekövetkezett állagromlás okán 1952-ben bezárták. 1974-ben felújították, ma nemcsak színházi produkcióknak, hanem koncerteknek, zenei kurzusoknak is helyet ad.



Forrás: http://www.hirado.hu/Hirek/2013/03/28/07/Peter_Brook_Varazsfuvolaja_a_Budapesti_Tavaszi_Fesztivalon.aspx

2012. augusztus 27., hétfő

TV: Duna - Rost Andrea énekel: Mozart: A színigazgató, A varázsfuvola

2006. augusztus 27. vasárnap 00:35 - 00:56 Duna televízió
2007. december 22. szombat 04:05 - 04:27 Duna televízió
2010. augusztus 01 vasárnap 03:30 - 03:51 Duna televízió
2010. október 14 csütörtök 03:15 - 03:37 Duna televízió
2012. február 12. vasárnap 00:00 - 00:22 Duna televízió
2012. augusztus 27. hétfő 01:00 - 01:25 Duna televízió

Rost Andrea énekel

21 perc,
koncertfilm színes magyar

Stáb

rendező Komlós András
operatőr Kalbert Erzsébet

Szereplők


Rost Andrea

Szinopszis

Mozart: A színigazgató, A varázsfuvola.

Szereplők: Salieri Kamarazenekar, Pál Tamás (vezényel), Rost Andrea (ének).


Megnézhető:
http://www.dunatv.hu/%0A%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20http://www.dunatv.hu//musor/videotar?vid=738703

2012. május 19., szombat

Rádió: Bartók - Mozart: A varázsfuvola


Mozart: A varázsfuvola

Műsor: 2012. május 19., szombat 19.35-22.2, Bartók rádió



Három az egyben: nagyopera, vígopera és daljáték egyszerre Mozart utolsó operája.

Dátum:  2012-05-18 22:24:59  
Három az egyben: nagyopera, vígopera és daljáték egyszerre Mozart utolsó operája, amely egyúttal az egyik legösszetettebb is; - utalásrendszere a legalapvetőbb szimbólumokat vonultatja fel. Mozart maga a színművet "német opera" alcímmel látta el. Az ősbemutató 1791. szeptember 30-án Bécsben zajlott, Schikaneder színházában, a starhembergi Freihaus auf der Wiedenben. Schikaneder maga játszotta Papagenót, az Éj Királynőjét pedig Mozart sógornője, Josepha Hofer alakította.
Az opera nem aratott azonnali sikert, azonban Schikaneder jó üzleti érzékének köszönhetően lassanként mégis népszerűvé vált. 1792 novemberében már a századik előadást jelenthették be a közönségnek. Mozart ezt már nem érhette meg. A szövegkönyv alapjául Jacob Liebeskind Lulu, avagy a varázsfuvola című meséje szolgált. A tartalomban és a megzenésítésben Schikanedert és Mozartot erősen befolyásolta a szabadkőművesség szelleme. Mozart maga is szabadkőműves volt, és közel állt a Born Ignác körüli bécsi felvilágosult tudósokhoz. Az opera sok gondolata a felvilágosodás eszméit tükrözi. (Más források szerint Mozart a Varázsfuvolában a szabadkőműves beavatási ceremóniákat gúnyolta ki, ezért aztán az ősbemutató után Mozartot kitagadták a Szabadkőművesek.) Az operában számos belső ellentmondás van, különösen az Éj Királynőjének szerepe változik "jó tündérből", aki Taminot és Papagenót varázshatalmú hangszerekkel (varázsfuvola, harangjáték) ellátta, a Jó és a Bölcsesség ellenfelévé. Van olyan feltételezés, hogy az opera szövegének csak az első részét írta Schikaneder, a nagyobb második rész pedig teljes egészében Metzler műve -  attól a töréstől kezdve, ahonnan az Éj királynőjéből gyűlölködő démon, míg az addig negatív figurának számító Sarastróból jóságos, bölcs humanista pap lesz. A darab nagyon sokrétegű, és minden korosztály számára tartogat mondanivalót. A tízéves gyerekek elsősorban a mesét és a fülbemászó dallamokat élvezik benne, de a korabeli felnőtt közönség a titokzatos szabadkőműves gondolkodással is szembesült az előadáson. Az opera több dallama igen népszerű lett, ma is szinte „sláger", mint Papegeno és Papagena duettje valamint az Éj Királynőjének áriája. Beethoven, Hegel, Herder és Goethe tartoztak a Varázsfuvola csodálói közé. Goethe írt egy folytatást az operához, amely töredék maradt, és egy dekorációvázlatot. Maga Schikaneder is írt egy második részt, A labirintus, avagy harc az elemekkel címmel, melyet Peter von Winter zenésített meg. 1974-ben Ingmar Bergman egy azóta népszerűvé vált filmes változatot készített a Varázsfuvolából a Svéd Televíziónak. Az opera nyitányát gyakran játsszák koncerttermekben is. A szabadkőművesek számszimbolikájára utal a nyitány elején felhangzó három akkordütés; a nyitány Esz-dúr hangneme a darab emelkedett szellemét jelzi. Hermann Abert pompásan jellemzi a Varázsfuvola nyitányának viszonyát magához az egész műhöz: mint a többi Mozart-opera nyitánya, ez is utoljára íródott, a darab befejezése után. Mozart így nem élte át ismét a darab konfliktusait, csak visszaemlékezett rájuk, tehát a nyitányt nem annyira a Varázsfuvola maga, mint inkább az abból leszűrt élmény hangulata ihlette. 

Az opera cselekménye: 

I. felvonás

Hatalmas kígyó üldözi Taminót, de a végveszély pillanatában az Éj királynőjének három udvarhölgye megmenti az életét. A sokat fecsegő Papageno elhiteti a herceggel, hogy ő ölte meg a szörnyeteget, méghozzá puszta kézzel. Büntetésül a három udvarhölgy lakatot tesz a megrémült madarász szájára, majd átnyújtja Taminónak Pamina arcképét. Villámlás és mennydörgés közepette megjelenik az Éj királynője, és felszólítja az ifjút: szabadítsa ki leányát a gonosz Sarastro rabságából! Tamino bűvös hangú fuvolát, Papageno pedig - akinek büntetését az Éj királynője elengedte - édesen csengő harangjátékot kap útravalóul. Három "égi szende gyermek" lesz útitársuk, hogy biztosan megtalálják a Sarastro várához vezető utat. Most már bátran szembenézhetnek minden veszéllyel.
Sarastro udvarában néhány rabszolga örvendezve újságolja, hogy Pamina megszökött a gonosz Monostatos karmai közül. A leányt azonban már hurcolja is vissza a szerecsen. Megérkezik Papageno és elmeséli Paminának, hogy Tamino, akit az Éj királynője küldött, rövidesen ki fogja szabadítani rabságából.
Taminót a három ifjú elvezeti a bölcsesség templomához. A királyfi egy öreg paptól tudja meg, hogy Sarastro nem gonosztevő, hanem Izisz templomának jóságos főpapja. Titokzatos hangok azt tudatják vele, hogy Pamina életben van. Pamina és Papageno együtt készül megszökni, de Monostatos résen áll. Az előparancsolt rabszolgák kezében már villan a tőr, ám Papagenónak szerencsére még idejében eszébe jut bűvös hangszere: a harangjáték hangjára a szerecsenek megszelídülve visszahúzódnak.
A kísérete élén bevonuló Sarastróhoz Pamina térden állva könyörög irgalomért. Sarastro tudja, hogy a lány szíve ártatlan, s azt is, hogy az már Taminóért dobog. Szabadságát azonban mégsem adja vissza, hiszen útja újból gonosz anyjához vezetne. Márpedig Sarastro más, magasabb célt rendelt el számára. Amikor Monostatos Taminót Sarastro elé hurcolja, a fiatalok azonnal egymáshoz sietnek. Ám Taminónak még próbák hosszú sorát kell kiállnia, amíg méltónak bizonyul a bölcsesség szolgálatára.

II. felvonás


Sarastro közli papjaival, hogy az istenek Paminát és Taminót egymásnak szánták, egyben kéri őket, segítsék Taminót, hogy sikerrel járja végig a próbák útját.
Tamino és Papageno megkezdi vándorútját. Először a hallgatás parancsának kell eleget tenniük. Az Éj királynőjének hölgyei megkísérlik Tamino állhatatosságát megtörni, de eredménytelenül.
Pamina egy rózsalugasban alszik. A körülötte settenkedő Monostatost elkergeti a hirtelen megjelenő Éj királynője. Ráparancsol a lányára: ölje meg Sarastrót! Monostatos kihallgatja őket, s választás elé állítja Paminát: vagy viszonozza szerelmét, vagy tőr sújt le rá. Sarastro megmenti Paminát és megbocsát neki, hiszen: "Itt bosszú meg nem élhet"... "e csarnok mélye szent"…
A két vándornak továbbra is hallgatnia kell. Előkerül egy csúf, öreg anyóka, akivel Papageno rögtön fecsegni kezd. Mennydörgés és villámlás ezért a büntetése. A három ifjú visszaadja Taminónak a fuvolát és Papagenónak a harangjátékot, valamint a madarász kap egy hatalmas kosarat, tele mindenféle enni- és innivalóval. Papageno rögvest jó étvággyal falatozni kezd. Taminót a hozzájuk siető Pamina esdeklő szavai sem tudják szóra bírni.
Sarastro papjai bizakodva várják Tamino további próbatételeit. Sarastro maga elé rendeli a Taminót és Paminát, hogy búcsút vegyenek egymástól, mielőtt a fiatalember a legsúlyosabb próbák útjára lépne.
Papageno végképp elvesztette minden lelkesedését, s egyáltalán nem kíván a beavatottak gyönyörűségeiben részesülni. Mindössze néhány pohárka bort szeretne, s ezt meg is kapja, azután - már sokkal rózsásabb kedvre derülten - játszani kezd harangjátékán. Ennek hangjára ismét megjelenik a vén anyóka, s az ámuló Papageno szeme láttára ifjú Papagenává változik át - azonban még nem lehetnek egymáséi.
Pamina kétségbeesésében a halált választaná, a három ifjú azonban idejében közbelép, és megmenti életét.
Két fegyveres őrzi a tűz és a víz próba helyszínéhez vezető ajtót. Előbb Tamino érkezik, majd Pamina is csatlakozik hozzá. Most már beszélhetnek egymással, és együtt indulhatnak a végső próbatétel veszélyes útjára. A varázsfuvola hangjai mellett sértetlenül jutnak át tűzön és vízen, s beléphetnek a bölcsesség templomának kitáruló kapuján.
Papageno folytonos fecsegésével ismét elveszítette Papagenáját, elkeseredésében nem akar tovább élni. A három ifjú azonban emlékezteti a harangjáték bűvös erejére. Alig kezd el játszani, megjelenik Papagena: a természet két egyszerű gyermeke egymásra talált, és már semmi sem állhat boldogságuk útjába.
Monostatos sötét, földalatti folyosókon át vezeti az Éj királynőjét és udvarhölgyeit, hogy végső rohammal elpusztítsák a világosság erőit, és romba döntsék Sarastro birodalmát. Mielőtt célhoz érnének, szörnyű villámlás és mennydörgés taszítja őket a mélységbe.
Felragyog a napfény: a világosság győzött a sötétség felett. Tamino és Pamina kéz a kézben járulnak Sarastro elé, hogy a szépség, a jóság és a bölcsesség avatott híveinek sorába lépjenek.

Néhány részlet Lengyel Jenő friss fordításában:

Pamina és Papageno kettőse - 1f. 

A szerelemtől égő férfi 
kedves mindig, lágy a szíve; 
Forró vágyában oldódni: 
a nő fő kötelessége! 

Örüljünk, hogy van szerelem: 
mi is így jöttünk világra... 
Bús sorsunkat édesíti, 
aki csak él, hódol néki. 
Mindennapunk sava-borsa, 
természetes a gyógymódja! 

A nemes cél is erősíti: 
nincs szebb, mint a "nő és férfi". 
...férfi és nő... ...nő és férfi...
...az isteni lét ízét érzi.

Papageno - 2f. 

Egy leány, vagy egy asszonyka, 
- amit Papageno kér! 
Ó, egy kis galambocska 
minden pénzt megér. 

Ízlene az étel-ital;
- nem cserélnék a királlyal! 
Szép lenne minden napom: 
egy földi paradicsom! 

Sehol egy csinos lány, aki 
tudna végre szeretni? 
Szánjon meg végre egy nő, 
különben megöl a bú. 

Ha senki sem ölel meg, 
saját tüzemtől elégek; 
de ha egy forró csókot kapok, 
újra egészséges vagyok!

A Éjkirálynő áriája - 2f.

Pokoli bosszúvágy forralja szívemet! 
Halál, kétségbeesés lángja éget! 
Hallgasd: Sarastro halálát kívánom. 
Öld meg, vagy többé nem vagy a leányom! 

Taszítson el mindörökre, 
zárkózzon el mindörökre, 
zúzzon porrá mindörökre, 
aki csak a Földön jár! 

Taszítson el, aki csak a Földön jár, 
ha Sarastrot kezed által el nem éri a halál! 

Halljátok, bosszúistenek és párkák, 
halljátok egy anya átkát!

Mozart: A varázsfuvola
Kétfelvonásos opera. Szövegét Emanuel Schikaneder írta. 
Vez. Daniel Harding Km. Arnold Schönberg Kórus, Mahler Kamarazenekar. 
Szereposztás: 
Pamina - Miah Persson (szoprán), 
Az Éj királynője - Albina Shagimuratova (koloratúr szoprán), 
Tamino - Andrew Staples (tenor), 
Papageno - Neal Davies (bariton), 
Öreg pap - James Courtney (basszus), 
Sarastro - Alastair Miles (basszus), 
Papagena - Mari Eriksmoen (szoprán), 
Három hölgy - Martina Janková, Wilke te Brummelstroete (szoprán), Kissmara Pessatti (mezzoszoprán), 
Monostatos - Mark Le Brocq (tenor), 
Papok - Alexander Grove (tenor), Stephen Gadd (próza), 
Vértesek - Alexander Grove (tenor), Vuyani Mlinde (basszus) 
A három fiú - Alexander Lee, Dominic O´Donnell, Christopher Sharrock 
(Luzerni Kongresszusi Központ hangversenyterme, 2011. augusztus 21.)

2012. március 25., vasárnap

Kolozsvári Magyar Opera - Varázsfuvola - leckeelőadás

MAGYAR OPERA
Március 25-én, vasárnap délelőtt 11 órakor: Mozart: A varázsfuvola. Vezényel: Jankó Zsolt. Rendező: Ionel Pantea. Leckeelőadás Krasznai Gáspár vezetésével. Ruha István (A) bérlet.

Forrás: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/71651

W. A. MOZART: A VARÁZSFUVOLA

Opera két felvonásban - magyar nyelvű előadás-
Szöveg: Emanuel Schikaneder
Ruha István (A) bérlet

Leckeelőadás Krasznai Gáspár vezetésével

Vezényel: Jankó Zsolt


Tamino.....................Bardon Tony
Pamina..................
Covacinschi Yolanda
Papageno..............Sándor Árpád
Papagena.............Hary Judit

Sarastro.................Szilágyi János
Öreg pap...............Sziklavári Szilárd
Fiatal pap..................Maneszes Márton
Első dáma..................
Balázs Barbara
Második dáma............Egyed Apollónia
Harmadik dáma...........Veress Orsolya
Első ifjú....................Pataki Enikő
Második ifjú..............Székely Zsejke
Harmadik ifjú............Popovici Zsófia
Monostatos...........Laczkó V. Róbert
Az Éj királynője..............Vigh Ibolya



valamint papok, katonák, mórok, nép


Díszlettervező: Witlinger Margit

Jelmeztervező: H. Rosescu Lya


Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Súgó: Mátyás Mária
Ügyelő: Gálffy Erzsébet

Felújítás: Gombár Annamária

Rendező: Ionel Pantea m. v.


I. felvonás

Tamino herceget az Éj királynőjének három udvarhölgye menti meg egy óriáskígyótól, de Papageno, a madarász, az ájulásból feléledő hercegnek azt állítja, hogy ő végzett vele. Hazugságát a hölgyek azzal büntetik, hogy lakatot tesznek a szájára. Aztán egy képet adnak Taminónak, amely Paminát, az Éj királynőjének elrabolt leányát ábrázolja. Tamino beleszeret a képen ábrázolt lányba, és elhatározza, hogy kiszabadítja. Megjelenik a királynő is, s szavát adja: ha sikerrel jár, a herceg elnyeri lánya kezét. Tamino kap egy varázsfuvolát, Papageno pedig egy csodás harangjátékot, és együtt kelnek útra Sarastro birodalmába, ahol Pamina fogságban sínylődik. Amikor odaérnek, külön-külön indulnak a keresésére. Papageno érkezése megmenti Paminát Sarastro szerecsen szolgájától, Monostatostól, aki a lányt meg akarja büntetni szökési kísérlete miatt. Papageno és Pamina együtt indulnak Tamino fellelésére, aki időközben egy templomhoz ért, ahol egy pap felvilágosítja őt, hogy valójában az Éj királynője a gonosz, nem pedig Sarastro, aki a Bölcsesség templomának főpapja. Papageno és Pamina szembetalálkozik Monostatosszal és rabszolgáival, de a harangjáték segítségével elmenekülnek. Sarastro és kísérete jelenik meg a nép előtt. Pamina ott végre találkozik Taminóval, és rögvest egymásba szeretnek.


II. felvonás


Taminónak és Papagenónak nehéz próbákon kell keresztülmenniük, ha bebocsátást kívánnak nyerni a beavatottak közé. Az első próba a hallgatásé. Miközben Pamina alszik, a gonosz Monostatos csókot próbál lopni tőle, de megjelenik az Éj királynője, elkergeti, majd egy tőrt ad leányának, és azt követeli tőle, ölje meg Sarastrót. Monostatos, aki mindent hallott, zsarolni próbálja Paminát, amikor belép Sarastro. Tud a királynő terveiről, de nem akar bosszút állni rajta, mert a testvériség tagjait a szeretet köteléke fűzi össze. Papageno egy pillantást vethet kijelölt párjára, Papagenára, de figyelmeztetik, hogy ha kudarcot vall a próbákon, soha nem lehet az övé. Az utolsó, legnehezebb próba következik, Paminát elviszik Taminóhoz, s a varázsfuvola segítségével együtt kelnek át a tűzön és a vízen. Papageno végül mégis elnyeri Papagena kezét, noha az első próbával járó csöndet nem sikerült soha megtartania. Hiába támad rá az Éj királynője, a három udvarhölgy és Monostatos Sarastro birodalmára, nagy mennydörgés közepette mélybe süllyednek, a többiek pedig boldogan ünneplik a Fény győzelmét a Sötétség felett.


Forrás: http://www.hungarianopera.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=406&Itemid=391&lang=hu

2012. március 23., péntek

Pécsi Nemzeti Színház - "Mesés opera" V. - Mozart: A varázsfuvola

"Mesés opera" V.

Moderátor-"mesélő" Gulyás Dénes
Moderátor-"mesélő" Mácsai János
Rendkívüli előadáskezdés 2012. március 23-án 16.00 órakor, 24-én 10.00 órakor!
Az előadás előtt körbevezetés a színház kulisszái mögött
!

Mozart: A varázsfuvola
  • Pamina - Sáfár Orsolya
  • Tamino - Gál Máté
  • Papageno - Bognár Szabolcs
  • Papagena - Bernáth Éva
  • Sarastro / Priester - Szécsi Máté
  • Monostatos - Ottlik Ádám
  • 1 Dame - Fertály Katalin
  • 2 Dame - Szabó Erika
  • 3 Dame - Sárközi Edina
  • 1 Knabe - Egri Kata / Lieli Odett
  • 2 Knabe - Kaizer Cecília / Kaizer Mária
  • 3 Knabe - Andrássy Viktória / Mikolás Dóra
  • Pécsi Nemzeti Szinház énekkara
Zongorán kísér: Oberfrank Péter

Aki hallott már életében bármit is az operáról, az a Varázsfuvoláról bizonyosan hallott. Ez az a dalmű, amit a kisgyermekek elsőként ismernek meg, és ami az aggastyánok szívét is gyönyörűsséggel tölti el. Még mozarti mértékkel is egyszeri, különleges remekmű, az emberi szellem legfényesebb kiáradása. Szinte minden dallama sláger, akaratlanul is megragad bennünk, megunhatatlan zene. És mégis a legmagasabbrendű zenei teljesítmény, évszázadok eredményeinek összefoglalása.

De miről is szól a Varázsfuvola? Minden látszólagos egyszerűsége ellenére rejtélyes darab. Immár 220 esztendeje próbálják megfejteni titkait, rejtett utalásait, próbálják megmagyarázni szövevényes cselekményének valós és jelképes értelmét. A legjelesebb elmék keresnek újra és újra magyarázatot a  Varázsfuvola figuráinak tetteire, illetve azok mozgatórugóira. Az az egy biztos, hogy a zene ereje, hatalma megdicsőül ebben az operában, a cselekmény és az "üzenet" szintjén éppúgy, mint a zenekar valóságában.

Megszámlálhatatlan értelmezés látott már napvilágot a Varázsfuvoláról. Például mint a szabadkőművesség eszméjére és gyakorlatára tett utalásról, a művet indító három akkordról, a humanitárius eszmékről, vagy Sarastro figurájának mintát adó Ignaz von Bornról, aki Mozart páholyának nagymestere volt. Rosszakarók még azzal a képtelenséggel is megvádolták a páholytársakat, hogy ők mérgezték meg Mozartot, mert szabadkőműves titkokat fecsegett ki a darabban. Vagy többen a pszichoanalitikus megközelítést választottak, apa és anyafigurák tudatalatti harcáról beszéltek az emberi lélekben, mások történeti hátteret kerestek, uralkodókat (II. József) és uralkodónőket (Mária Terézia) véltek fölfedezni Sarastroban és az Éj királynőjében. Különös fejtegetésekre adott okot, hogy ez az opera Mozart életének utolsó, viharosan sűrű évében készült, pletykák keltek szárnyra arról, hogy a szövegkönyv írója, a bemutató színpadra állítója és egyben Papageno megszemélyesítője Emauel Schikaneder Mozart feleségének Konstanzének szeretője lett volna. Ez éppúgy bizonyosan nem igaz, mint az, hogy a premier helyszíne elhagyatott, lerobbant  külvárosi színház lett volna. A Theater an der Wien jól megközelthető volt, 800 embert tudott befogadni, és mindig telt házzal játszotta a kezdettől osztatlan sikert arató Varázsfuvolát.

Gyermeki mesejáték, népszerűségre törekvő komédia, politikai üzenetű szabadító opera, szimbolikus misztériumjáték, népszínmű, daljáték, vagy száz évvel későbbi kifejezéssel élve nagyoperett?  Mi tehát a Varázsfuvola?

Mozart egyik legavatottabb jelenkori életrajzírója, Maynard Solomon így ragadja meg a Varázsfuvola lényegét: "Végül a zene maradt Mozart első számú talizmánja a züllés, a félelem és a halál ellen. - 'A zene hatalma révén örvendve vágnak át a halál sötét éjszakáján' - mondják a Vértesek a Varázsfuvola vége felé. Mozart a zene segítségével - fuvolával, nem karddal - igyekszik megvalósítani lovagi eszményeit. Pamina fogvatartói szertefutnak Papageno harangjának hangjaitól.  'Mily ereje van varázshangodnak - álmélkodik Tamino, fuvolával a kezében. - Drága flótám, játékod hallatán még a vadállatok is örömre gyúlnak' "
Micsoda átalakulások, meglepő lelepleződések kavalkádja ez a történet. Sarastróról, a sötétlelkűnek mondott emberrablóról kiderül, hogy a jóság és bölcsesség megtestesítője. Az Éj Királynőjéről, aki csak lányát keresi szenvedélyesen, megtudjuk, hogy vérszomjas hárpia, Papagenoból, az antihősből győzedelmes férje lesz, Papagenából a boszorkából csinos fiatalasszony, a vadállatokból szelíd jószág.

A Varázsfuvola, ha tetszik vásári komédia festett kulisszákkal és zajos színpadi masinériával, ha tetszik emelkedett szimbolikus példázat jóról és gonoszról, ha tetszik politikai programbeszéd, vagy vallomás a sötétségből a napfényre emelkedés misztikus aktusáról - azaz mindez egyszerre. Egyet kell értenünk Solomonnal, mert végső soron, és mindezek alatt, vagy felett zene, ellenállhatatlan zene a Varázsfuvola, 1791-ig talán a legellenállhatatlanabb, amit kottafejekként valaha is papíra vetettek, amelynek hatására saját bőrünkön, lelkünkön érezhetjük meg, hogy mi a zene ereje, hatalma.

Mácsai János

N. Szabó S. terem

Előadások:

2012.03.24. szo | 10:00 MINDEN JEGY ELKELT!

2012. március 12., hétfő

Rádiójáték - Időfutár

Szabadkőművesség, körző Annuit Coeptis felirattal, Varázsfuvola diákelőadás, kincskeresés időgéppel ...

MR1 Kossuth rádió 2012. március 12-től hétköznaponként 19:30 - 19:42 Időfutár

Ismétlés:

MR1 Kossuth rádió 2012. június 18-tól hétköznaponként 9:45- 10:00 Időfutár

Ismétlés:

MR1 Kossuth rádió 2015. január 26-től hétköznaponként 19:30 - 19:40 Időfutár 70 alkalom (május 1-ig.)


Fiataloknak szóló, 21. századi hangzásvilágú hangjátéksorozatot indít március 12-től a Kossuth Rádió. A hétköznaponként este fél nyolckor jelentkező Időfutár Tasnádi István, Jeli Viktória és Gimesi Dóra ötlete és története alapján, Tövisházi Ambrus és Hó Márton zenéjével készül, egy kamaszlány kalandjait követi – térben és időben is.

Hanna, a szegedi kamaszlány állandóan költözködő szüleivel most éppen Budapesten kezdi újra – immár sokadik alkalommal – az életét. Legjobb barátnőjével, Zsófival szinte állandó cset- és SMS-kapcsolatban áll, így már rögtön, a fővárosba költözésük napján különös eseményről tudósíthatja barátnőjét. A lakótelepen, ahová a család költözött, éppen lomtalanítást tartanak, és a ház előtt felhalmozott, feleslegessé vált kacatok között nézelődve egy furcsa alakba botlik Hanna: egy idős, valószínűleg bomlott elméjű emberbe, aki egy kis fémtárgyat rejteget. Ez az apró tárgy később központi szerepet tölt be a sorozatban, és egy kalandokban bővelkedő, titkos világot nyit meg Hanna és barátnője előtt…

A 21. századi hangzásvilágú fantasy sorozatot a hallgatók a rádió napi adásai, a Déli Krónika előtt hétköznaponként elhangzó Időfutár Mozaik című összeállítás, illetve az Időfutár honlapja mellett a Facebookon is követhetik majd, sőt majd maguk is alakíthatják a történetet. A kortárs rádiójáték két főszereplőjére – ahogy az osztálytársaikat alakító fiatalokra is – többnapos, közel hatszáz érdeklődőt megmozgató szereplőválogatáson talált rá a stáb. Salamon András rendező a Budapest környéki Kakucsról érkező, tizennyolc éves Herman Flórára osztotta Hanna szerepét, aki korábban egy színdarabban és egy rádiójátékban is bizonyította a tehetségét. Barátnőjét, Zsófit Nagy Katica alakítja majd, aki fiatal kora ellenére már keresett szinkronszínésznek számít.

A szülőket és a tanárokat neves színészek keltik életre, mások mellett Derzsi János, Fullajtár Andrea, Gyabronka József, Láng Annamária, Lázár Kati, Molnár Piroska, Péterfy Bori, Pokorny Lia, Scherer Péter, Stefanovics Angéla és Thúróczy Szabolcs. A sorozat átkötő dalait és főcímzenéjét a Petőfi Rádióból is jól ismert Tövisházi Ambrus (Erik Sumo Band, Péterfy Bori & Love Band) és Hó Márton (Hó Márton és a Jégkorszak) készítették, a történetért a gyermekirodalomban is jártas, elismert alkotók, Tasnádi István, Jeli Viktória és Gimesi Dóra felelnek.

Az Időfutárról a sorozat weboldalán és a Facebookon is rendszeresen tájékozódhatnak az érdeklődők.




Sziasztok, Hanna vagyok. Mától majdnem minden este együtt leszünk; szeretném ha tudnátok, hogy ki vagyok és mire számíthattok, ha minket hallgattok. Ez nem egy szokványos sorozat, nem valóságshow, nem pletykaműsor, de nem is a legújabb ki mit tud.

Egy évszázadokon és földrészeken átívelő időutazásban vesztek majd részt, és már most szólok, hogy kalandokat, izgalmakat fogtok átélni velünk együtt. Kicsit olyan ez, mint egy road movie: folyton úton vagyunk, és útközben misztikus alakokkal, megdöbbentő helyzetekkel találkozunk.

Megtudjátok, milyen az én kissé őrült, de nagyon szerethető családom, hogy mitől olyan különös a kapcsolatom Zsófival, hogy mennyire közel került hozzám egy öregembernek álcázott csodalény.

Szeretném elmesélni nektek, hogy az új sulimban micsoda fazonok vannak: a humorzsák Szabika, a sikoltozó Edina, a romantikus Rogyákné, a furcsa, de zseniális Tibi, és persze a többiek...

Na és az új szomszédaink... Úristen!

Időfutár (1. rész)



Időfutár

2012. március 12-től minden hétköznap 19.30-tól a Kossuth Rádióban

Magyar rádiójáték-sorozat, 2012



Író: Tasnádi István, Jeli Viktória, Gimesi Dóra

Rendező: Salamon András

Zeneszerző: Tövisházi Ambrus, Hó Márton

Dramaturg: Palotás Ágnes, Cseicsner Otília

Rendezőasszisztens: Kálmán János

Gyártásvezető: Gönczi Dorka

Zenei szerkesztő: Kakó Gyula

Hangmérnök: Liszkai Károly, Kulcsár Péter, Tánczos Tamás

Zenei hangmérnök: Buczkó Gábor

Szakértő: Szokolai Brigitta


Főszereplők:

Herman Flóra (Hanna)

Nagy Katica (Zsófi)


A főbb szerepekben:

Láng Annamária (Anya)

Gyabronka József (Apa)

Péterfy Bori (Rogyák Mari)

Thuróczy Szabolcs (Sándor)

Fullajtár Andrea (Bujdosóné)

Hegyi Norbert (Géza bá)

Miklós Marcell (András)

Nyakó Juli (Erzsike néni)

Molnár Piroska (Jolika)

Stefanovics Angéla (Angéla)

Horváth Kristóf (Bubkó Feri)

Lázár Kati (Valika)

Derzsi János (Csongor)

Scherer Péter (Öltönyös)

Nagypál Gábor (Doktor Delete és Orvos)

Pokorny Lia (Ápolónő)


Gyerekszínészek:

Gaskó Simon (Tibi)

Kovács Kata Milla (Edina)

Csikmák Katalin (Fanni)

Túry Melinda (Móni)

Hevesi Zénó (Szabika)

Prencsovszky Barna (Bulcsú)

Závodi Marcell (Kristóf)

Peretsényi Dániel (Marci)

Szurop Szonja Hanna (Lili)

Tanai Lilla (Lola)

Velenczei Dóra (Viola)

Kenéz Ágoston (Srác)

Jenővári Miklós (Srác)


Az osztály:

Horváth Virág

Fodor Fanni Laura

Ivanich Lilla

Császár András

Máriás Nikol

Rostás Balázs

Rácz Zsófi

Gróf Júlia


Konferálók:

Sebestyén Athina

Kerekes Kristóf




Források:

http://www.facebook.com/Idofutar

http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/idofutar-rovat.html

http://hvg.hu/kultura/20120309_kossuth_radio_idofutar


És ha valaki online akarja meghallgatni: http://www.mr1-kossuth.hu/podcast.php?pid=190 

Kritikák:

http://prae.hu/prae/articles.php?aid=4794&cat=4

http://muvesz-ember.blog.hu/2012/05/11/szia_zsofi

http://prae.hu/prae/articles.php?menu_id=&aid=4794 

http://www.pagony.hu/netto-het-perc

Második évad: http://szkp1.blogspot.com/2012/11/radiojatek-idofutar-2.html

Harmadik évad: http://szkp1.blogspot.hu/2013/12/radiojatek-idofutar-3.html

2012. február 20., hétfő

Békéscsabai Jókai Színház - Mozart-Gulyás Levente-Szalma Dorotty: Varázsfuvola

Békéscsabai Jókai Színház 
5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3.

Mozart-Gulyás Levente-Szalma Dorotty: Varázsfuvola

2012. február 20. hétfő 15.00 Hófehérke-bérlet / Nagyszínpad
2012. február 21. kedd 15.00 Hamupipőke-bérlet (bemutató ea.) / Nagyszínpad
2012. február 22. szerda 15.00 János vitéz-bérlet / Nagyszínpad
2012. február 23. csütörtök 15.00 Kincskereső-bérlet / Nagyszínpad
2012. február 24. péntek 15.00 Mazsola-bérlet / Nagyszínpad
2012. február 28. kedd 15.00 Kinizsi-bérlet / Nagyszínpad
2012. február 29. szerda 10.00 Katica-bérlet / Nagyszínpad
2012. február 29. szerda 15.00 Manócska-bérlet / Nagyszínpad



Kapcsolódó hír: http://szkp3.blogspot.com/2012/01/mozart-varazsfuvolaja-gyerekek-szamara.html

2012. január 15., vasárnap

Gyermekszemmel A varázsfuvola – ahogyan a gyerekek éneklik

Családi és ifjúsági programok

Nemzeti Filharmonikusok – Gyermekszemmel

Nemzeti Filharmonikusok – Gyermekszemmel
A varázsfuvola – keresztmetszet




2012. január 15. 11:00 - 13:00
2012. január 15. 15:00 - 17:00

Fesztivál Színház
Mozart: A varázsfuvola - keresztmetszet
Pamina: Szalai Ágnes
Tamino: Varga Donát
Papageno: Szegedi Csaba
Papagena: Károly Edit
Sarastro: Silló György
Az Éj királynője: Hertelendy Rita
Monostatos: Czier Zoltán
I. Dáma: Szakács Ildikó
II. Dáma: Király Judit
III. Dáma: Bakos Kornélia
Két pap / Két páncélos: Kálmán László és Pintér Dömötör
Három fiú: a Magyar Rádió Gyermekkórusának tagjai (betanító karnagy: Thész Gabriella)


Műsorvezető: Eckhardt Gábor
Vezényel: Antal Mátyás

A remekművek többrétegűek; az operairodalom egyik legtöbbet játszott és legnépszerűbb darabja, A varázsfuvola is ilyen. Amellett, hogy szabadkőműves szimbólumok tárháza, cselekménye pedig allegorikus, fordulatos meseként is felfogható – nem véletlen, hogy évtizedek óta gyerekbérletek része. A tündérmese nyomán írt történet kaleidoszkópszerűen színes, szereplői jók vagy gonoszak, a karakterek sokfélék: találunk kedves-együgyű figurát (Papageno), bölcs öreget (Sarastro), veszedelmes óriáskígyót, uralkodójelmezbe bújt, bosszúszomjas, gonosz boszorkát (Éj királynője), nemes herceget (Tamino), aki rabságban senyvedő szerelmének (Pamina) kiszabadítására indul. Akárcsak a mesékben, fontos szerepet kap a történetben a hármas szám, és nincsenek határok, a zene stílusát tekintve sem: komoly vagy emelkedett hangvétel egyik pillanatról a másikra bohózatba fordulhat.

Rendező: Nemzeti Filharmonikusok



Forrás: http://mupa.hu/program/nemzeti-filharmonikusok-8211-gyermekszemmel-2012-01-15_11-00-fesztivalszinhaz

2011. december 24., szombat

TV - m1, Duna, FEM3, m5 - A varázsfuvola

A varázsfuvola

Angol-francia operafilm (2006) (133')

2011. december 24. szombat 21:40 - 00:00, m1
2011. december 25. vasárnap 12:35 - 14:50, m2
2012. december 24. hétfő 21:45 - 00:00, Duna
2013. május 23. csütörtök 10:55 - 13:40, FEM3
2013. szeptember 25. szerda 10:25 - 13:00, FEM3
2014. január 31. péntek 14:00 - 16:40, FEM3
2014. október 15. szerda 00:20 - 02:50, FEM3 
2016. december 26. hétfő 23:35 - 01:50, m5

Szövegkönyvíró: Stephen Fry

Szövegkönyvíró: Emanuel Schikaneder

Kenneth Branagh Mozart közkedvelt operáját, A varázsfuvolát álmodta filmvászonra. Az I. világháború borzalmai közepette elevenedik meg Tamino, a katona és Pamina szerelme, valamint Sarastro és az Éj királynőjének harca.

Szereplők:

Tamino - Joseph Kaiser
Pamina - Amy Carson
Sarastro - René Pape
Éj királynője - Petrova Lyubov
Papageno - Bejamin Jay Davis
Papagena - Silvia Moi
Monostatos - Tom Randle


Rendezte:

Kenneth Branagh


Operatőr:

Roger Lanser


Zeneszerző:

Wolfgang Amadeus Mozart


Időtartam:
133 perc

Korhatár:
12 év

Gyártási év:
2006

Eredeti cím:
The Magic Flute

2011. december 23., péntek

Rádió: Bartók - Mozart: A varázsfuvola

A varázsfuvola

Műsor:  2011. december 23., péntek 19.35-21.55  

Három az egyben: nagyopera, vígopera és daljáték egyszerre Mozart utolsó operája, amely egyúttal az egyik legösszetettebb is; - utalásrendszere a legalapvetőbb szimbólumokat vonultatja fel. Mozart maga a színművet "német opera" alcímmel látta el. Az ősbemutató 1791. szeptember 30-án Bécsben zajlott, Schikaneder színházában, a starhembergi Freihaus auf der Wiedenben. Schikaneder maga játszotta Papagenót, az Éj Királynőjét pedig Mozart sógornője, Josepha Hofer alakította. 


Az opera nem aratott azonnali sikert, azonban Schikaneder jó üzleti érzékének köszönhetően lassanként mégis népszerűvé vált. 1792 novemberében már a századik előadást jelenthették be a közönségnek. Mozart ezt már nem érhette meg. A szövegkönyv alapjául Jacob Liebeskind Lulu, avagy a varázsfuvola című meséje szolgált. A tartalomban és a megzenésítésben Schikanedert és Mozartot erősen befolyásolta a szabadkőművesség szelleme. Mozart maga is szabadkőműves volt, és közel állt a Born Ignác körüli bécsi felvilágosult tudósokhoz. Az opera sok gondolata a felvilágosodás eszméit tükrözi. (Más források szerint Mozart a Varázsfuvolában a szabadkőműves beavatási ceremóniákat gúnyolta ki, ezért aztán az ősbemutató után Mozartot kitagadták a Szabadkőművesek.) Az operában számos belső ellentmondás van, különösen az Éj Királynőjének szerepe változik "jó tündérből", aki Taminot és Papagenót varázshatalmú hangszerekkel (varázsfuvola, harangjáték) ellátta, a Jó és a Bölcsesség ellenfelévé. Van olyan feltételezés, hogy az opera szövegének csak az első részét írta Schikaneder, a nagyobb második rész pedig teljes egészében Metzler műve -  attól a töréstől kezdve, ahonnan az Éj királynőjéből gyűlölködő démon, míg az addig negatív figurának számító Sarastróból jóságos, bölcs humanista pap lesz. A darab nagyon sokrétegű, és minden korosztály számára tartogat mondanivalót. A tízéves gyerekek elsősorban a mesét és a fülbemászó dallamokat élvezik benne, de a korabeli felnőtt közönség a titokzatos szabadkőműves gondolkodással is szembesült az előadáson. Az opera több dallama igen népszerű lett, ma is szinte „sláger", mint Papegeno és Papagena duettje valamint az Éj Királynőjének áriája. Beethoven, Hegel, Herder és Goethe tartoztak a Varázsfuvola csodálói közé. Goethe írt egy folytatást az operához, amely töredék maradt, és egy dekorációvázlatot. Maga Schikaneder is írt egy második részt, A labirintus, avagy harc az elemekkel címmel, melyet Peter von Winter zenésített meg. 1974-ben Ingmar Bergman egy azóta népszerűvé vált filmes változatot készített a Varázsfuvolából a Svéd Televíziónak. Az opera nyitányát gyakran játsszák koncerttermekben is. A szabadkőművesek számszimbolikájára utal a nyitány elején felhangzó három akkordütés; a nyitány Esz-dúr hangneme a darab emelkedett szellemét jelzi. Hermann Abert pompásan jellemzi a Varázsfuvola nyitányának viszonyát magához az egész műhöz: mint a többi Mozart-opera nyitánya, ez is utoljára íródott, a darab befejezése után. Mozart így nem élte át ismét a darab konfliktusait, csak visszaemlékezett rájuk, tehát a nyitányt nem annyira a Varázsfuvola maga, mint inkább az abból leszűrt élmény hangulata ihlette. 

Az opera cselekménye: 


I. felvonás


Hatalmas kígyó üldözi Taminót, de a végveszély pillanatában az Éj királynőjének három udvarhölgye megmenti az életét. A sokat fecsegő Papageno elhiteti a herceggel, hogy ő ölte meg a szörnyeteget, méghozzá puszta kézzel. Büntetésül a három udvarhölgy lakatot tesz a megrémült madarász szájára, majd átnyújtja Taminónak Pamina arcképét. Villámlás és mennydörgés közepette megjelenik az Éj királynője, és felszólítja az ifjút: szabadítsa ki leányát a gonosz Sarastro rabságából! Tamino bűvös hangú fuvolát, Papageno pedig - akinek büntetését az Éj királynője elengedte - édesen csengő harangjátékot kap útravalóul. Három "égi szende gyermek" lesz útitársuk, hogy biztosan megtalálják a Sarastro várához vezető utat. Most már bátran szembenézhetnek minden veszéllyel.

Sarastro udvarában néhány rabszolga örvendezve újságolja, hogy Pamina megszökött a gonosz Monostatos karmai közül. A leányt azonban már hurcolja is vissza a szerecsen. Megérkezik Papageno és elmeséli Paminának, hogy Tamino, akit az Éj királynője küldött, rövidesen ki fogja szabadítani rabságából.
Taminót a három ifjú elvezeti a bölcsesség templomához. A királyfi egy öreg paptól tudja meg, hogy Sarastro nem gonosztevő, hanem Izisz templomának jóságos főpapja. Titokzatos hangok azt tudatják vele, hogy Pamina életben van. Pamina és Papageno együtt készül megszökni, de Monostatos résen áll. Az előparancsolt rabszolgák kezében már villan a tőr, ám Papagenónak szerencsére még idejében eszébe jut bűvös hangszere: a harangjáték hangjára a szerecsenek megszelídülve visszahúzódnak.
A kísérete élén bevonuló Sarastróhoz Pamina térden állva könyörög irgalomért. Sarastro tudja, hogy a lány szíve ártatlan, s azt is, hogy az már Taminóért dobog. Szabadságát azonban mégsem adja vissza, hiszen útja újból gonosz anyjához vezetne. Márpedig Sarastro más, magasabb célt rendelt el számára. Amikor Monostatos Taminót Sarastro elé hurcolja, a fiatalok azonnal egymáshoz sietnek. Ám Taminónak még próbák hosszú sorát kell kiállnia, amíg méltónak bizonyul a bölcsesség szolgálatára.

II. felvonás


Sarastro közli papjaival, hogy az istenek Paminát és Taminót egymásnak szánták, egyben kéri őket, segítsék Taminót, hogy sikerrel járja végig a próbák útját.

Tamino és Papageno megkezdi vándorútját. Először a hallgatás parancsának kell eleget tenniük. Az Éj királynőjének hölgyei megkísérlik Tamino állhatatosságát megtörni, de eredménytelenül.
Pamina egy rózsalugasban alszik. A körülötte settenkedő Monostatost elkergeti a hirtelen megjelenő Éj királynője. Ráparancsol a lányára: ölje meg Sarastrót! Monostatos kihallgatja őket, s választás elé állítja Paminát: vagy viszonozza szerelmét, vagy tőr sújt le rá. Sarastro megmenti Paminát és megbocsát neki, hiszen: "Itt bosszú meg nem élhet"... "e csarnok mélye szent"…
A két vándornak továbbra is hallgatnia kell. Előkerül egy csúf, öreg anyóka, akivel Papageno rögtön fecsegni kezd. Mennydörgés és villámlás ezért a büntetése. A három ifjú visszaadja Taminónak a fuvolát és Papagenónak a harangjátékot, valamint a madarász kap egy hatalmas kosarat, tele mindenféle enni- és innivalóval. Papageno rögvest jó étvággyal falatozni kezd. Taminót a hozzájuk siető Pamina esdeklő szavai sem tudják szóra bírni.
Sarastro papjai bizakodva várják Tamino további próbatételeit. Sarastro maga elé rendeli a Taminót és Paminát, hogy búcsút vegyenek egymástól, mielőtt a fiatalember a legsúlyosabb próbák útjára lépne.
Papageno végképp elvesztette minden lelkesedését, s egyáltalán nem kíván a beavatottak gyönyörűségeiben részesülni. Mindössze néhány pohárka bort szeretne, s ezt meg is kapja, azután - már sokkal rózsásabb kedvre derülten - játszani kezd harangjátékán. Ennek hangjára ismét megjelenik a vén anyóka, s az ámuló Papageno szeme láttára ifjú Papagenává változik át - azonban még nem lehetnek egymáséi.
Pamina kétségbeesésében a halált választaná, a három ifjú azonban idejében közbelép, és megmenti életét.
Két fegyveres őrzi a tűz és a víz próba helyszínéhez vezető ajtót. Előbb Tamino érkezik, majd Pamina is csatlakozik hozzá. Most már beszélhetnek egymással, és együtt indulhatnak a végső próbatétel veszélyes útjára. A varázsfuvola hangjai mellett sértetlenül jutnak át tűzön és vízen, s beléphetnek a bölcsesség templomának kitáruló kapuján.
Papageno folytonos fecsegésével ismét elveszítette Papagenáját, elkeseredésében nem akar tovább élni. A három ifjú azonban emlékezteti a harangjáték bűvös erejére. Alig kezd el játszani, megjelenik Papagena: a természet két egyszerű gyermeke egymásra talált, és már semmi sem állhat boldogságuk útjába.
Monostatos sötét, földalatti folyosókon át vezeti az Éj királynőjét és udvarhölgyeit, hogy végső rohammal elpusztítsák a világosság erőit, és romba döntsék Sarastro birodalmát. Mielőtt célhoz érnének, szörnyű villámlás és mennydörgés taszítja őket a mélységbe.
Felragyog a napfény: a világosság győzött a sötétség felett. Tamino és Pamina kéz a kézben járulnak Sarastro elé, hogy a szépség, a jóság és a bölcsesség avatott híveinek sorába lépjenek.


Mozart: A varázsfuvola - kétfelvonásos opera  K. 620.
Szövegét Emanuel Schikaneder írta
Vezényel: Herbert von Karajan, km: a Bécsi Zenebarátok Énekkara és a Bécsi Filharmonikus Zenekar
Szereposztás:
Tamino - Anton Dermota (tenor), 
Pamina - Irmgard Seefried (szoprán), 
Papageno - Erich Kunz (bariton), 
Papagena - Emmy Loose (szoprán), 
Éj királynője - Wilma Lipp (szoprán), 
Sarastro - Ludwig Weber (basszus), 
Öreg pap - George London (basszus), 
1. pap - Erich Majkut (tenor), 
2. pap - Harald Pröglhöf (basszus), 
1. hölgy - Sena Jurinac (szoprán), 
2. hölgy - Friedl Riegler (mezzoszoprán), 
3. hölgy - Else Schürhoff (alt), Monostatos - Peter Klein (tenor), 
1. őrt álló - Erich Majkut (tenor), 
2. őrt álló - Ljubomir Pantscheff (basszus), 
1. fiú - Hermine Steinmassl, 
2. fiú - Eleonore Dörpinghans, 
3. fiú - Annelies Stükl
Szerkesztő Veisz Gábor



Forrás: http://www.mr3-bartok.hu/content/view/15017/1/

2011. december 18., vasárnap

TV - Duna 2 - Mozart: Varázsfuvola (2011)

Mozart: Varázsfuvola (2011)

Szombathely, 2011


2011. december 18. vasárnap 19:30 - 21:00 Duna 2



Kapcsolódó hír: http://szkp3.blogspot.com/2011/08/varazsfuvola-felujitott-iseumban.html

2011. augusztus 19., péntek

Szombathelyi Iseum - Varázsfuvola

A varázsfuvola Szombathelyen

2011. augusztus 19., 21., 23. - 20:00 órakor
(esőnapok: augusztus 20, 22, 24)
Mozart: A varázsfuvola
opera két felvonásban német nyelven
Szövegkönyv: Emanuel Schikaneder
Szereplők:
Tamino - Boncsér Gergely
Pamina - Csereklyei Andrea
Papageno - Kálmán Péter
Papagena - Zavaros Eszter
Éj királynője - Miklósa Erika
Sarastro - Bretz Gábor
Monostatos - Kiss Tivadar
Sprecher - Fellegi Balázs
3 dáma - Fodor Beatrix, Galambos Lilla, Szolnoki Apollónia
I. pap/őrtálló - Kóbor Tamás
II. pap/őrtálló - Cser Krisztián
I.,II.,III. fiú - a debreceni Lautitia Gyermekkar szólistái
(Karigazgató: Nemes József)
Erkel-Szent Márton Oratórikus Kórus
(Karigazgató: Horváth Imre)
Rendező: Káel Csaba
Rendező munkatársa: Gajdos József
Díszlet, jelmez: Nagy Viktória
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Rodrigo de Carvalho



Népszerű programok

Blogarchívum