Hatker hatkor – helytörténeti klub: Szabadkőművesség és Terézváros
02.13 18:00-19:00
Előadó: Katona Csaba történész
Legendák, légből kapott elképzelések sora övezi a szabadkőművességet: világméretű összeesküvések, titokzatos összejövetelek, fáklyák világánál tartott tanácskozások jellemzik a róluk alkotott elképzeléseket. Ezek távol állnak a valóságtól, miközben pedig a szabadkőműves páholyok tagjai között találjuk a 19. és 20. századi magyarság számos nagyságát. Kevésbé ismert, hogy a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy székháza Terézvárosban épült fel, itt áll ma is, igaz, már új funkciója van. Hogy kik (voltak) a szabadkőművesek, mi volt a céljuk a 19. század végi, 20. század eleji Magyarországon, hogyan épült fel a székházuk, és mi közük a kerülethez, erről fog szólni az előadás.
Nyisd ki szemed, ez is Szeged! – titkok nyomába eredünk városi sétánkon
A szabadkőművesek misztikus társasága közel 400 éve létezik. Templomosok, alkimisták, rózsakeresztesek, szabadkőművesek… Zárt vagy titkos társaságok, melyekről ma már sokat tudhatunk, szokásaik, szimbólumaik nagy része ismert, de belső titkaik miatt a mai napig misztikum, legenda övezi őket. Kik ők, akik időről időre különös figyelmet kapnak? Tartsatok velünk aSINOSZ Szegedi Helyi Szervezete városismereti sétáján: Tasnádiné Zsike vezet körbe minket Szeged belvárosában a rejtélyes szimbólumok mentén!
A programon való részvétel ingyenes, a kommunikációs akadálymentesítést biztosítjuk, szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Részvételi szándékotokat az alábbi elérhetőségek valamelyikén tudjátok jelezni május 15-ig: Zombori Andrea SMS: +36 70 377 57 20 e-mail: szeged@sinosz.hu
Nyisd ki szemed.... Tasnádi Gáborné Zsike vezetésével a szegedi szabadkőművességre
Rejtett kincsek, titkos helyek? Hát persze, hogy ezek csak a szabadkőművesek lehetnek! A szabadkőművesek tevékenységét mindig, mindenhol titokzatosság lengi körbe, ki voltak ők, miért alapították a páholyokat, miért üldözték őket, igazak-e az összeesküvés-elméletek? Ahogy téged, úgy minket is foglalkoztatnak ezek a kérdések; mi pedig kutattunk, utánajártunk és most eléd tárjuk! Olyan sétára hívunk, mely során mutatunk ismert és kevésbé ismert házakat, palotákat, mesélünk díszekről, kövekről, „kőműveseikről”, szerepeikről Szeged polgári életében. A végére pedig meglepetést tartogatunk, amit persze, hogy a Dóm téren kell keresni Vedd nyakadba a várost, tarts velünk és nyisd ki szemed, meg fogsz lepődni, mert ez is Szeged!
2023. január 19-én 17.30 órakor a Próféta Galériába (Bp. XI. ker., Bartók Béla út 2.)
Az est moderátora: Kovács M. Veronika,
közreműködik Dömény Krisztián citeraművész, és az éneklő résztvevők.
A kötet a szabadkőműves zenével, ezen belül is elsősorban a 18-19. századi szabadkőműves összejöveteleken megszólaltatott énekekkel foglalkozik. A szerzők, Szegő Krisztina és Máté J. György kutatásai sok olyan új információt tártak fel, ami rájuk is a meglepetés erejével hatott. Kiadványukkal nem csak összegezni akarták a szabadkőműves zene történetét, de egy régi hagyományt is fel akarnak éleszteni: az éneklés szokását a páholyokban. A Királyi Énekek Könyve, mely a helyszínen megvásárolható, nem kerül könyvesbolti forgalomba, ez a bemutató lesz az egyetlen nyilvános „szereplése".
Európai Ifjúsági Központ, 1024 Budapest, Zivatar utca 1.
Egy tokaji születésű rabbi az 1830-as és 40-es évek Párizsában nevet szerzett magának a nagyméretű kabbalisztikus-szabadkőműves műalkotásaival. Az előadás célja, hogy a négy földrész tizennyolc országának közel száz levéltárában, múzeumában és gyűjteményében található forrásokat felhasználó ötéves kutatás eredményeire támaszkodva bepillantást engedjen e bonyolult szimbolikájú kompozíciók és szerzőjük világába. Az előadás többek között olyan kérdéseket fog körbejárni, mint hogy milyen kihívásokkal kellett szembenéznie a szabadkőművességhez csatlakozni kívánó zsidóknak; miért és hogyan ötvözte a rabbi a kabbala legismertebb vizuális reprezentációját a szabadkőműves szimbólumokkal, és hogy miért talált pozitív fogadtatásra a korabeli szabadkőműves berkekben a kabbalisztikus spekuláció.
Az Operaklubban Wolfgang Amadeus Mozart A varázsfuvola című operájáról beszélgettünk, melynek szövegkönyvét Emanuel Schikaneder írta. Mindketten tagjai voltak a szabadkőműves páholynak és talán pont ezért, a mű értelmezését keresők A varázsfuvolát egy szabadkőműves allegóriának tartják.
2020. július 13.Operaklub - nem csak operakedvelőknek! (2020. július 13., hétfő 15:00)
Vajon ez lehet az oka annak, hogy az operairodalom egyik legnépszerűbb, leggyakrabban játszott műve egyben a legtöbb rejtélyt is magába foglalja? Ennek a rejtélynek járt utána Hábetler András, akinek első vendége Kovács János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, a Magyar Állami Operaház első karmestere volt.
Kovács Jánosnak különleges kapcsolata van ezzel a művel, 1976-ban ugyanis ez volt az első olyan darab, amit az Operaházban vezényelt. Elmondása szerint a debütáláskor bele is tört a bicskája, mert nehéz darab. Hosszú évekig fóbiája volt A varázsfuvolától, görcsösen ment a dirigálás - miközben imádta azt, de később felszabadultan, élvezettel vezényelte azt. Nem vezényelni nehéz a darabot, hanem azt a formáját megadni, amitől az élni kezd. Mozart darabja nagyon sokrétegű, sok-sok szereplővel, rengeteg zenei megközelítése létezik az operának. Karmesteri szempontból az öreg pap és az ifjú Tamino híres jelenete igazán nehéz, mert ez egy szabad drámai recitativo, és ott a maestronak észnél kell lennie. Nem véletlen, hogy ez a jelenet az akadémiai karmesterképzésben is kötelező feladat.
A műsorban megszólalt Pók Attila történész is, a szabadkőművesség szakértője, maga is "gyakorló szabadkőműves", hiszen a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy egyik alapítója 1989-ben. Hábetler András arról is faggatta, mi az oka, hogy valaki a modern korban csatlakozik a szabadkőművesekhez. Pók Attila elmondta, hogy a szabadkőművességnek három nagy pillére van: a filozófia, a filantrópia és a progresszió.
A Mozart család
Bár ezek az elvek szépek, mégis sok támadás, ellenszenv és gyűlölet éri a szabadkőműveseket a páholyon kívüli világ részéről. Ezek olykor indokoltak, mert például a 60-as, 70-es és 80-as években egyes páholyok Olaszországban visszaéltek azzal a kapcsolatrendszerrel, amit ott kialakítottak és önös célok érdekében használták fel azokat - ilyen esetek mindig előfordulnak. De ennél fontosabb az, hogy a szabadkőművesség mindig valamilyen kritikus érteliségi attitűdöt képviselt azzal a környezettel szemben, amiben éltek - még ha visszafogottan is. "A durva követ csiszolni kell" - tartja a metaforikus mondásuk, melyet a társadalomban élő emberekre is alkalmaznak, azaz a sokféle hátterű, képzettségű ember, akik összejönnek köreikben, egymás elméjét csiszolják. Ez a fajta nyitott eszmecsere gyakran aggodalmat és félelmet kelt a kívülálók számára, könnyen bélyegzik meg a páholyok tagjait összeesküvés-elméletekkel; és bűnbaknak is könnyen kikiálthatók.
Mozart maga is szabadkőműves volt, és társai megorroltak rá, hogy A varázsfuvolában lerántotta a leplet a titokról, amikor a színpadon bemutatta a szertartási kereteket, a második felvonásban ugyanis egy inas beavató szertartás elemeit lehet látni, szabadkőműves szimbólumokkal. Valójában azonban nem pusztán a rituálé és a szimbólumok az igazi titkok egy páholyon belül, hanem az a légkör, ami egy ilyen társaságban kialakul, és nem a formák, amiket a színpadon látunk.
A ki nem mondottság, a titok az egész operát áthatja, ez az egyik központi eleme, de a nézőt kicsit mégis beengedi a titokba a nézőt, Mozart saját titkába is, hiszen Mozart számára meghatározó élmény volt a szabadkőművessége, egyes szereplőket is testvéreiről mintáz (bár a szövegkönyv nem az ő munkája). Valójában az osztrák zeneszerző inkább a saját élményeit szerette volna a közönséggel megosztani, mint a szabadkőműves titkokat - véli Pók Attila.
Ha további részletekre kíváncsi, hallgassa meg a műsort a fenti lejátszás gombra kattintva.
Operaklub - nem csak operakedvelőknek 2020. július 13. hétfő 15:00 Műsorvezető: Hábetler András Szerkesztő: Árva Brigitta