Szabadkőművességgel kapcsolatos programok naptára

Programok listája

Keresés szabadkőműves lapokban

2020. július 13., hétfő

A varázsfuvola - egy szabadkőműves opera


Operaklub - nem csak operakedvelőknek!

A varázsfuvola - egy szabadkőműves opera

14/07/2020 17:19

| Szerző: Klubrádió

Az Operaklubban Wolfgang Amadeus Mozart A varázsfuvola című operájáról beszélgettünk, melynek szövegkönyvét Emanuel Schikaneder írta. Mindketten tagjai voltak a szabadkőműves páholynak és talán pont ezért, a mű értelmezését keresők A varázsfuvolát egy szabadkőműves allegóriának tartják.

2020. július 13.Operaklub - nem csak operakedvelőknek! (2020. július 13., hétfő 15:00)
49:23
 
Műsorvezetők: Hábetler András Szerkesztők: Árva Brigitta

Vajon ez lehet az oka annak, hogy az operairodalom egyik legnépszerűbb, leggyakrabban játszott műve egyben a legtöbb rejtélyt is magába foglalja? Ennek a rejtélynek járt utána Hábetler András, akinek első vendége Kovács János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, a Magyar Állami Operaház első karmestere volt.

Kovács Jánosnak különleges kapcsolata van ezzel a művel, 1976-ban ugyanis ez volt az első olyan darab, amit az Operaházban vezényelt. Elmondása szerint a debütáláskor bele is tört a bicskája, mert nehéz darab. Hosszú évekig fóbiája volt A varázsfuvolától, görcsösen ment a dirigálás - miközben imádta azt, de később felszabadultan, élvezettel vezényelte azt. Nem vezényelni nehéz a darabot, hanem azt a formáját megadni, amitől az élni kezd. Mozart darabja nagyon sokrétegű, sok-sok szereplővel, rengeteg zenei megközelítése létezik az operának. Karmesteri szempontból az öreg pap és az ifjú Tamino híres jelenete igazán nehéz, mert ez egy szabad drámai recitativo, és ott a maestronak észnél kell lennie. Nem véletlen, hogy ez a jelenet az akadémiai karmesterképzésben is kötelező feladat.

 

A műsorban megszólalt Pók Attila történész is, a szabadkőművesség szakértője, maga is "gyakorló szabadkőműves", hiszen a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy egyik alapítója 1989-ben. Hábetler András arról is faggatta, mi az oka, hogy valaki a modern korban csatlakozik a szabadkőművesekhez. Pók Attila elmondta, hogy a szabadkőművességnek három nagy pillére van: a filozófia, a filantrópia és a progresszió.

 
A Mozart család
 

Bár ezek az elvek szépek, mégis sok támadás, ellenszenv és gyűlölet éri a szabadkőműveseket a páholyon kívüli világ részéről. Ezek olykor indokoltak, mert például a 60-as, 70-es és 80-as években egyes páholyok Olaszországban visszaéltek azzal a kapcsolatrendszerrel, amit ott kialakítottak és önös célok érdekében használták fel azokat - ilyen esetek mindig előfordulnak. De ennél fontosabb az, hogy a szabadkőművesség mindig valamilyen kritikus érteliségi attitűdöt képviselt azzal a környezettel szemben, amiben éltek - még ha visszafogottan is. "A durva követ csiszolni kell" - tartja a metaforikus mondásuk, melyet a társadalomban élő emberekre is alkalmaznak, azaz a sokféle hátterű, képzettségű ember, akik összejönnek köreikben, egymás elméjét csiszolják. Ez a fajta nyitott eszmecsere gyakran aggodalmat és félelmet kelt a kívülálók számára, könnyen bélyegzik meg a páholyok tagjait összeesküvés-elméletekkel; és bűnbaknak is könnyen kikiálthatók.

Mozart maga is szabadkőműves volt, és társai megorroltak rá, hogy A varázsfuvolában lerántotta a leplet a titokról, amikor a színpadon bemutatta a szertartási kereteket, a második felvonásban ugyanis egy inas beavató szertartás elemeit lehet látni, szabadkőműves szimbólumokkal. Valójában azonban nem pusztán a rituálé és a szimbólumok az igazi titkok egy páholyon belül, hanem az a légkör, ami egy ilyen társaságban kialakul, és nem a formák, amiket a színpadon látunk.


 

A ki nem mondottság, a titok az egész operát áthatja, ez az egyik központi eleme, de a nézőt kicsit mégis beengedi a titokba a nézőt, Mozart saját titkába is, hiszen Mozart számára meghatározó élmény volt a szabadkőművessége, egyes szereplőket is testvéreiről mintáz (bár a szövegkönyv nem az ő munkája). Valójában az osztrák zeneszerző inkább a saját élményeit szerette volna a közönséggel megosztani, mint a szabadkőműves titkokat - véli Pók Attila.

Ha további részletekre kíváncsi, hallgassa meg a műsort a fenti lejátszás gombra kattintva.

Operaklub - nem csak operakedvelőknek
2020. július 13. hétfő 15:00
Műsorvezető: Hábetler András
Szerkesztő: Árva Brigitta

Forrás: https://www.klubradio.hu/adasok/a-varazsfuvola-egy-szabadkomuves-opera-113251

2020. február 22., szombat

Előadás - Vári László: Mit tudunk a brassói 3 oszlop páholyról?

Meghívó 


A Magyarországi Nagyoriens Egyesület 
tisztelettel meghívja 
az első magyarországi szabadkőműves páholy 
megalakulásának 270. évfordulója alkalmából tartott 
MEGEMLÉKEZÉS-re 
2020. február 22-én, szombaton, 16 órai kezdettel 
a Próféta Galériába 
(1111 Budapest, Szent Gellért tér 3.) 

A megemlékezés programja: 
Zenés bevezetés a kor hangulatába 
Filmvetítés: Az első szabadkőműves páholy című film  
Hogyan is történt? 
(Előadás a megalakulás történetéről) 
Zenés búcsúszó A megemlékezés állófogadással zárul 

www.nagyoriens.hu  
 www.szabadkomuvesseg.hu 


2020. január 16., csütörtök

Könyvbemutató - Petrás Éva: Álarcok mögött, Nagy Töhötöm életei

Álarcok mögött - Beszélgetés Nagy Töhötöm életeiről a Párbeszéd Házában

2020. január 16., csütörtök

Időpont:
2020. január 16., csütörtök 18:00 óra

Helyszín:
Párbeszéd Háza
(1085 Budapest, Horánszky u. 20.)

Program:
A jezsuita szerzetes életéről, egyházpolitikai szerepjátszásáról, alakváltozásairól szóló Álarcok mögött - Nagy Töhötöm életei című monográfiáról a szerzővel, Petrás Évával Bánkuti Gábor történész és Sajgó Szabolcs SJ beszélgetnek

Forrás: https://parbeszedhaza.hu/esemeny/ember-az-alarcok-mogott

EMBER AZ ÁLARCOK MÖGÖTT - BESZÉLGETÉS NAGY TÖHÖTÖM ÉLETEIRŐL
Ki volt Nagy Töhötöm? A jezsuita szerzetes életéről, egyházpolitikai szerepjátszásáról, alakváltozásairól szóló Álarcok mögött - Nagy Töhötöm életei című monográfiáról a szerzővel, Petrás Évával Bánkuti Gábor történész és Sajgó Szabolcs SJ beszélgetnek.


Forrás: https://parbeszedhaza.hu/esemeny/ember-az-alarcok-mogott

2020. január 15., szerda

EVANGÉLIKUS ÖRÖKSÉG: GYŰJTEMÉNYI ESTÉK - Páholy és OLTÁR

A Magyarországi Evangélikus Egyház és az Evangélikus Országos Gyűjtemény tisztelettel meghívja következő estjére.

Időpont: 2020. január 15. szerda, 17.00 Helyszín: Budapest, VIII. kerület, Üllői út 24. templom
(Bejárat a Szentkirályi u. 51. alatti portán.)

PROGRAM

KÖSZÖNTŐ
PRŐHLE GERGELY országos felügyelő

ELŐADÁS
Szabadkőművesség és vallás - Anderson öröksége
SZENTPÉTERI MÁRTON (ELTE, MOME)

KÖZJÁTÉK
Zsilinszky Mihály szabadkőműves jelvényei az Evangélikus Országos Múzeumban
ZÁSZKALICZKY ZSUZSANNA (EOGY)

ZENEI BETÉT
Két tercett Mozart Varázsfuvolájából
Előadják: REGŐS JÚLIA, TAKÁCS DÓRA és INCZE ZSÓKA

ELŐADÁS
Mit kell tudnia az inasnak, a legénynek és a mesternek? Egy 18. századi szabadkőműves katekizmus az Evangélikus Országos Levéltárban
LENGYEL RÉKA (Bölcsészettudományi Kutatóközpont ITI)

Kötetlen beszélgetés

A program előtt, 16.00 órától lehetőség nyílik
az EOGY Podmaniczky-Degenfeld Könyvtárának megtekintésére.

Népszerű programok

Blogarchívum