Előadás - Könyvbemutató: Marton Árpád: A Mozart-galaxis

A Katolikus Rádió rendezvénye

Ismét nyílt napra várjuk hallgatóinkat

Az előző rendezvény sikerére és a nagy érdeklődésre tekintettel 2009. december 5-én ismét személyes találkozásra hívjuk hallgatóinkat. Ezúttal gazdag programot és karácsonyi ajándékvásárlási lehetőséget is kínálunk: adventi gyertyagyújtás Barsi Balázs ferences szerzetessel, sütemény és mézeskalács készítő verseny, könyv- és lemezbemutatók Rudolf Péter színművésszel, Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetessel. A részletek alább olvashatók.

18.00 -
18.30 Marton Árpád: A Mozart-galaxis című könyvének bemutatója. Meghívott vendég: Nemeshegyi Péter SJ emelet, 2-es stúdió


Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2009/11/marton-arpad-mozart-galaxis.html

Rádió - Katolikus: Zenei Kincsestár - Szabadkőműves kantáta

Zenei Kincsestár

2008.12.17. 23:30 - 24:00 Mozart: Szabadkőműves kantáta

Szerkesztő: Marton Árpád

1. A Zenei Kincsestárban ma folytatjuk felfedezőutunkat Christopher Hogwooddal Mozart kisebb billentyűsdarabjainak nyomában. Mozart korában a klavikord a házimuzsikálás rendszeresített eszköze volt a nagyobb hangerejű és inkább koncertcélokat szolgáló fortepianóval és a születőben lévő kalapácszongorával szemben. Mozart klavikordját, amelyen egyebek közt A varázsfuvolát is komponálta, ma is őrzik a salzburgi szülőházban. Most ennek hangja szól majd, rajta pedig egy különös című Mozart-darabocska: Gyászinduló Őurasága Sigr. Maestro Contrapunto emlékezetére. A legkedvesebb Mozart-növendék, Barbara Ployer füzetébe odavetett, parodisztikus c-moll gyászinduló dörgő basszusaival és túlcizellált felső szólamával fényes cáfolata azon vélekedéseknek, melyek szerint Mozartot zavarba ejtették a Swieten báró szalonjában megismert hatalmas Bach-fúgák…

2. Mozart 1783-ban több alkalommal is kedveskedett Glucknak egy-egy, a mester operáiból vett téma virtuóz variációival. A Köchel-jegyzék 236-os rubrikája sajnos csupán a témát őrizte meg az utókor számára: ária Gluck operájából, az Alcestéből.

3. A kis Mozart a hagyomány szerint 1766-ban Zürichben, egy ismert táncmelódia nyomán rögtönözte a 33b számú F-dúr kontratáncot.

4. Mozart utolsó korszakának egyik legszomorúbb szerzeménye következik klavikord-változatban: a sírdogálva daloló C-dúr Adagio eredeti hangszere, az üvegharmonika egymaga muzsikál: a fuvolista, az oboista, a brácsás és a csellista talán feladatott kapott valamelyik hercegi zenekarban – Mozart pedig fehér parókában, udvari libériában újra, rezzenéstelen arccal nyaggatja e szerény sirám akkurátus harmóniáit a karácsonyi vásári forgatagban egy bécsi utcaszegleten…

5. Az utolsó szabadkőműves kantáta patetikusan-himnikusan ujjongó hangjaiból jól kivehető, hogyan képzelte valóra válthatónak Mozart A varázsfuvola testvériség-eszméjét: Sarastro bevonulásának hangjaira éppúgy ráismerünk, mint Tamino célba érkezésének fényére vagy az Ave verum átszellemültségére. Annál is különösebb az ünnepi művet az éjszaka csöndjében hallgatni, amint Mozart saját klavikordján hangozhatott föl komponálás közben.

6. A 494-es Köchel-számú F-dúr rondó utóbb egy szonáta zárótételeként vált ismertté, ám 1786-ban Mozart Carl Philip Emmanuel Bach frissen megjelentetett rondóinak hatása alatt szerezte.

7-9. A 460-as Köchel-számú A-dúr variációk az Il due litiganti című operából vett témát dolgoznak fel. Komponistájával, Sartival Mozart jó barátságot ápolt, és témáit a Don Giovanni vacsorajelenetébe is becsempészte.

10. Bár legutolsó ütemei feltehetőleg nem Mozarttól valók, a 397-es Köchel-számú d-moll zongorafantáziát rekonstruáló lipcsei Mozart-rajongó jól látta meg, hogy a szerzemény ugyancsak valami egészen különleges értéket képvisel. Olykor mintha Beethovent hallgatnánk.

LEKONF: A Zenei Kincsestárban Christopher Hogwood klavikordon mutatta be Mozart ritkán hallható billentyűs műveit. A műsort Marton Árpád szerkesztette.

Rádió - Katolikus: A Mozart-galaxis - A varázsfuvola III.

A Mozart-galaxis

Egy év a 250 éve született zeneszerző-óriással a Magyar Katolikus Rádióban. Marton Árpád sorozata. 250. rész: A varázsfuvola III.

2006.12.29. péntek 11:15 - 11:50 A varázsfuvola III.
2006.12.30. 02:30 - 03:05(ism.)

Rádió - Katolikus: A Mozart-galaxis - A varázsfuvola II.

A Mozart-galaxis

Egy év a 250 éve született zeneszerző-óriással a Magyar Katolikus Rádióban. Marton Árpád sorozata. 249. rész: A varázsfuvola II.

2006.12.28. csütörtök 11:15 - 11:50 A varázsfuvola II.
2006.12.29. 02:30 - 03:05(ism.)

Rádió - Katolikus: A Mozart-galaxis - A varázsfuvola I.

A Mozart-galaxis

Egy év a 250 éve született zeneszerző-óriással a Magyar Katolikus Rádióban. Marton Árpád sorozata. 248. rész: A varázsfuvola I.

2006.12.27. szerda 11:15 - 11:50 A varázsfuvola I.
2006.12.28. 02:30 - 03:05 (ism.)

Rádió - Katolikus: A Mozart-galaxis - Szabadkőműves kantáta

A Mozart-galaxis

Egy év a 250 éve született zeneszerző-óriással a Magyar Katolikus Rádióban. Marton Árpád sorozata.

2006.09.20. 11:15 - 11:50 Szabadkőműves kantáta
2006.09.21. 02:30 - 03:05 (ism)

Ha Mozart szabadkőművességének hatása morális értelemben megfigyelhető is műveiben, fölösleges túlságos jelentőséget tulajdonítanunk a szabadkőműves szimbolizmusnak a Mozart-muzsikában. Ahogyan egyházzenéjében: Mozart hamar levetette a tradíciók béklyóit – és muzsikált, ahogyan szíve diktálta. Különleges kísérletnek tekinthető a „Dir, Seele des Weltalls, o Sonne” című, 429-es Köchel-számú, töredékes kantátája: Mozart egy szabályszerű ünnepi kantáta keretében két, rajzos zenei eszközöket alkalmazó tételt komponál. Hozzád a világegyetem lelkéhez, ó Nap – szól a panteista himnusz címe. „A földön sötétségben botorkáló embert a csillagok és nap fénye világítják meg.” Ez a kozmikus tematikájú programzene voltaképpen a huszadik századi zenei irányzatok összes hatását latba veti – döbbenetesen vizionálva a harmónia és a zárt formák trónfosztása utáni fejlődést. A lidércálom persze Mozartnál még szertefoszlik, és A varázsfuvola fényözönét idéző megkönnyebbülés vesz erőt az ébredő lelkén.
A szólisták: Christoph Prégardien, Helmut Wildhaber és Peter Schneider. A Chorus Viennensis és a Wiener Akademie élén Martin Haselblöck.


TRACK 1-5.
K 429 „Dir, Seel des Weltalls, o Sonne” szabadkőműves kantáta 2 tenorra, basszusra, kórusra és férfikarra
18’47”
Christoph Prégardien; Helmut Wildhaber; Peter Schneyder Chorus Viennensis; Wiener Akademie Martin Haselblöck Brilliant 1991


A következő néhány szép Mozart-dal –ha nem is szabadkőműves szerzemények-, ugyancsak Mozart önzetlen munkálkodásának dokumentuma. Mozart 1785-ben zenésítette meg a népszerű bécsi verselő, Christian Felix Weisse néhány dalszövegét, amelyeknek kottája három évvel később a bécsi Siketnéma Intézet javára kiadott „Új gyermekkönyvtár” kebelében jelent meg. A versek a kor egyik közkedvelt dalformájáért, a felhőtlen rokokó pásztordalért kiáltottak , ám Mozartnak sikerült őszinte érzéseket vinni beléjük. A varázsló a szerelem csalfa káprázataitól óv érzékletes hangon, az Elégedettség pedig Schubert idillikus hangjait szólaltatja meg. Elly Ameling énekét Dalton Baldwin kíséri.


TRACK 6.
K 472 472 Song, Der Zauberer A varázsló (Christian Felix Weisse)
1'57"
Elly Ameling - szoprán Dalton Baldwin - zongora philips 2000

TRACK 7.
K 473 473 Song, Die Zufriedenheit Az elégedettség
2'58"
Elly Ameling - szoprán Dalton Baldwin - zongora Philips 2000


Mozart a kortársak közt olvasott embernek számított. Folyvást kutatva használható operatémák után mindent elolvasott, ami a keze ügyébe került – megfontolásra érdemes dramaturgiai gondolatokat fűzött például a Hamlet szellem-jelenetéhez, és jelentékeny, mintegy 60 kötetet számláló könyvtár szerepelt hagyatéki leltárában. Különös, de dalait többnyire a Weisséhez hasonló, tűnő hírnevű versfaragók rímeire írta. Egyetlenegyszer, 1785. júniusában vett munka alá Goethe-verset – igaz, a költőgéniusz egyik szerény versét, Az ibolyát. A dal egy út szélén viruló ibolyát énekel meg, akit óvatlanul eltapos egy kecsesen lépdelő cipellő. Az érzelmes zsánerképet Mozart versszakról versszakra változó hangulatú zenével és narratív értékű kísérettel kelti életre – a dalocska ezért számíthat a romantikus dalirodalom előképének. Goethe egyébként szemmel kísérhette Mozart pályáját: egyike a kis zongoristacsoda alakját megörökítő emlékíróknak, a Don Giovanni után pedig úgy nyilatkozik, hogy Mozart volna a Faust egyetlen méltó zeneköltője. Hogy Az ibolyát hallotta-e Mozart zenéjével, nem tudni.


TRACK 8.
K 476 476 Song, Das Veilchen (Goethe)
2'34"
Elly Ameling - szoprán Dalton Baldwin - zongora Philips 2000


Mozart sohasem fejezte be esküvői fogadalomként fölajánlott és Salzburgban töredékesen bemutatott c-moll miséjét. Barokk tanulmányai, amelyek során Swieten báró közvetítésével bepillantást nyert Bach egyházzenéjébe, a c-moll mise idejében túlontúl megbéklyózták képzeletét: a súlyos c-moll mise minduntalan a gigászi anyaggal való küszködés jeleit mutatja.
Amikor 1785-ben a Zeneművész Egylet azzal a kéréssel fordult Mozarthoz, hogy zenésítsen meg egy füzért Dávid zsoltárosából, Mozart a félretett mű után nyúlt. Nem volt szokása kétszeresen megvallatni egy-egy zenei elgondolását, különösen sokat adott a szöveg és a dallam összecsiszolására, de zsúfolt koncertprogramja miatt az átdolgozás mellett döntött. A Vezeklő Dávid voltaképpen liturgikus szövegeket alkalmaz a mise dallamaira, bemutatója egy böjti koncerten hangzott föl a Burgtheaterben – ami azonban fontosabb: Mozart az újólag komponált tételekben ismét a maga hangján szól, az operaáriák hajlékony szépségével dicsőítve a Teremtőt. És ez feltehetőleg nem csupán Caterina Cavalieri hajlékony hangjának köszönhető: az oratórium feltételezett szövegírója olyasvalaki, aki hamarosan Mozart legfontosabb szerzőtársaként lép be a Mozart-galaxisba: Lorenzo Da Ponte.
Gertraud Landwehr-Herrmann énekel, a Tübingeni Egyetem Collegium Musicumának élén Wilfried Fischer.


TRACK 9.
K 469 469 A Davidde penitente c. oratóriumból: "Fra l’oscure ombre funeste” (vsz. Da Ponte szövege)
6’25”
Gertraud Landwehr-Herrmann; Tübingeni Egyetem Collegium Musicum Zkra / Wilfried Fischer
Brillant 1991


AZ ALKOTÓK HÁLÁS SZÍVVEL KÖSZÖNIK MEG A SZEGEDI SZENT-GYÖRGYI ALBERT ROTARY CLUB NAGYLELKŰ TÁMOGATÁSÁT SOROZATUNK, A MOZART-GALAXIS LÉTREHOZÁSÁHOZ.

Forrás: http://www.katolikusradio.hu/?m_id=4&m_op=viewmusor&id=97893

Rádió - Katolikus: A Mozart-galaxis - Szabadkőműves zenék

A Mozart-galaxis

Egy év a 250 éve született zeneszerző-óriással a Magyar Katolikus Rádióban. Marton Árpád sorozata.

2006.09.19. 11:15 - 11:50 Szabadkőműves zenék
2006.09.20. 02:30 - 03:05 (ism)

Mi lehetett az oka annak, hogy Mozart –mint az emberiség annyi kimagasló alakja- 1784. végén csatlakozott a szabadkőműves mozgalomhoz? „A jótékonysághoz” címzett páholyba bécsi útja során Leopold is felvételt nyert, megfelelően a korszellemnek, egyebek közt Haydn módjára.
Mozartnak minden bizonnyal főként társadalmi elfogadtatást jelentett a páholytagság. Emlékezzünk csak: nincs öt esztendeje, hogy mindent kockára téve, emelt fővel nemet mondott a megalázó udvari függőségre. Muzsikájával elérte, hogy egyenrangú félként tekintettek rá a főúri körök: született arisztokraták a muzsika hercegére. A páholyban Mozart joggal érezhette: ér annyit, mint akármelyik főrend vagy klerikus: tehetségével és kitartó munkájával megbecsülésre tett szert.
Ám van egy másik, személyesebb indíték is, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Akik Mozart páholymunkáját tanulmányozták, valamennyien rámutattak: komponistánk szívbéli elhivatottsággal, komoly küldetéstudattal tekintett szabadkőműves tagságára. Sorra komponálta a páholyünnepek fölemelő szertartásmuzsikáit, mi több: pár év múlva, a bécsi páholyok szétzilálódásának idején mindent elkövetett, hogy az érdektelenségbe süppedt tagság számára új meg új célokat fogalmazzanak meg nemes küldetésük szellemében. Utolsó nyilvános koncertjét is egy szabadkőműves összejövetelen adta : abban az időben, amikor a háborús gazdasági helyzet romba döntötte a virágzó bécsi koncertéletet, Mozart egy saját eszméi iránt közömbös emberbaráti egyletet próbált fölrázni muzsikájával! Kár volna tagadni: Mozart hűséges volt az ideálokhoz, amelyek mellett sikerei csúcspontján hitet tett. S hogy melyek voltak ezek az elvek, amelyeket egy jelentékeny voltát titokzatos szertartásokkal hangsúlyozó társaság vésett képzeletbeli templomának ormára? Legendaoszlató módon egyszerű erények: testvériség és emberszeretet. Evangéliumi elvek. A felvilágosodás és a racionalizmus idején paradox módon épp a Galileai tanítása lett a szabadkőműves életfelfogás zsinórmértékévé egy olyan korban, amidőn a hierarchikus egyházkép, a latin liturgia és az ember fölé nyomasztó súllyal boruló, fagyos márványarchitektúrák már-már elfojtották az Örömhír életadó forrásait. A testvériséget és emberszeretetet a maguk egyszerűségében gyakorló tagjait a középkori egyház gyakran maga keverte gyanúba. A szabadkőművesség virágkorára aztán hosszú időre bezárta kapuit a megújulás előtt, és ezzel ellenségévé tett sokakat az emberi haladás munkálói közül. „Amikor az egyház már nem a kultúra őrzője, itt a kultúra emberei még otthont találnak” – írja Söveges Dávid bencés atya a szabadkőművességről. Az egyház nélküli, mégoly jóhiszemű erényesség természetszerűleg vezetett a deizmushoz, azaz az emberi észt abszolutizáló vallási közönyösséghez. Az abszolutisztikus egyház súlyos bűne, hogy sok jóakaratú embert megfosztott attól, hogy ott keresse a testvériség és emberszeretet gyümölcseit, ahol teremnek: az élő Isten közelségében. A Mozart-kori kereső ember leggyakrabban mindkét közösséget kitüntette részvételével – ügyet sem vetve a pápai tiltásokra. „Ideáik – emberség, türelem, testvériség- nagyon közel álltak Mozarthoz, így természetszerűleg sodródott a céh közelébe” – írja Landon. – „Úgy látszik, itt a maga eszméihez és törekvéseihez hasonlóan gondolkodó emberekre talált.”
Szabadkőműves alkalmakra szerzett műveinek száma nem túl magas. Valószínű, hogy az egyik ilyen összejövetel méltóságteljessé tételére, bevonulási muzsikaként keletkezett az Európai Kamarazenekar két klarinétján és három basszetkürtjén megszólaló, 411-es Köchel-számú B-dúr adagio. Letisztultsága minden bizonnyal hűséges képet fest arról, milyen érzésekkel lépett be Mozart a testvériségbe.

TRACK 1.
K 411 484a B-dúr adagio két klarinétra és három basszetkürtre
6'02"
Az Európai Kamarazenekar fúvósai Warner 2003


A szabadkőművességet mindmáig körüllengik szekularizált „liturgiájának” legendái. Igen: összetartozásukat a kívülállók számára érthetetlen jelképrendszer volt hivatott kifejezni, amely sajátos keveréke volt az ókori beavatási rítusok szimbólumrendszerének és az emberi sarlatánság időtlen képzeteinek. Ám vessünk egy pillantást a késő barokk kor liturgiájára! Vajon nem hasonlóképp szövevényes látvány tárul-e a szemünk elé? Egy legtöbbek számára ismeretlen nyelven, megcsontosodott szertartásrend szerint zajlik az Isten tisztelete, amelynek mentén az őszinte vallási szomj zavaros lelkületű kultuszok kuszaságát termi – egyebek közt már-már mágikus magánimák és litániák torz irodalmával és a babonás ereklyetiszteletben alakot öltő, morbid halálkultusszal. A korabeli katolicizmus és szabadkőművesség egyazon század egyazon világérzésének két hajtása – és Mozart, ez az egészséges kedély éppúgy hajlamos volt viccet csinálni a szabadkőművesség, mint a salzburgi érsekség teatralitásából - alakja jól kivehető egy 1790-ből való festmény jobb szélén: önfeledten fecseg a komoran megvilágított terem falánál.
Első szerzeménye, amelyet vitathatatlanul a páholy egyik ünnepére szerzett , a Mesterlegény-dal. Ez a Leopold belépése alkalmából szerzett dal semmiben sem tér el a Mozart-Lied megszokott, felhőtlen tónusától: kitetszik belőle, hogy Mozart könnyű szívvel vágott neki a fény és a bölcsesség felé vezető útnak. Helmut Wildhaber kísérője Martin Haselblöck.

TRACK 2.
K 468 468 Song, Lied zur Gesellenreise "Wenn den langen Weg durchs Leben" Dal a mesterlegényutazásról - Ha az élet hosszú útján...
1'39"
Helmut Wildhaber, Martin Haselblöck
Brilliant 1991


Az élet útja – lám: A varázsfuvola vándorainak története már 1785-ben elkezdődik Mozart szívében. Ő, aki operájával a szabadkőműves rítusok felelőtlen kiteregetésének gyanújába keveredett, a maga jóhiszemű módján épp az ellenkezőre tett kísérletet! A varázsfuvola, ahelyett, hogy obskurus mesterkedéseket misztifikálna, a lélek megtisztulásának, a fény keresésének egyetemes szimbóluma lett, amely megérinti minden ember szívét, egyaránt átragyogva a kor liturgikus és szabadkőműves szertartásrendjének komor leplein, az isteni szeretet örök egyszerűségében merítve meg hallgatója lelkét. Mozart, ez az áttetszően tiszta lelkű muzsikus -az apostollal szólva- alkalmas és alkalmatlan helyen: templomban, koncertteremben, páholyösszejöveteleken – és végül egy külvárosi színházban mindvégig Isten Igéjét hirdette. Lelke egyetemes távlatokra nyílt. Ezért is írhatja Alfred Einstein: „Ha a nagy muzsikusok közt valaki is katolikus komponista volt, Mozart volt az.”
Jellemző Mozartnak a szabadkőművességről vallott nézeteire, hogy kölcsönös nagyrabecsüléssel voltak egymás iránt Bécs egyik legjelesebb természettudósával, a minerológus Ignaz von Bornnal. A tudós felfedezője volt egy új és gazdaságos módszernek a kőzetekből kiolvasztott fémek szétválasztására. Hogy Mozart épp az ő tiszteletére szerezte a Maurerfreude –Szabadkőműves vígság- című kantátát, azt mutatja: a Mozart által látgatott páholyok a felvilágosult tudás útját járták az alkimista kuruzslásoké helyett. A Singspielbe illő, zenekari kíséretes ária a megvilágosodás örömét énekli meg. Christoph Prégardien társai a Chorus Viennensis és a WienerAkademie, Martin Haselblöck vezényletével.


TRACK 3.
K 471 471 Cantata, Die Mauererfreude April 20, 1785 Vienna Br25 6'33" Christoph Prégardien Chorus Viennensis; Wiener Akademie Martin Haselblöck Brilliant 1991


A kantáta első díszkiadása a szegények megsegítésére jelent meg . Mozart eszerint igyekezett tehetségét önzetlenül a testvéri szeretet szolgálatába állítani. Az „Áradjon ez a nap, szeretett testvérek” kezdetű buzdítás ismerősen cseng majd: A varázsfuvolában szereplő három égi fiú hasonló tónusban mutatja meg majd a fény templomába vezető utat. Hildesheimer joggal állapítja meg, hogy Mozart számára az efféle alkalmi szerzemények komponálása nem lehetett érdekfeszítő kötelezettség: míg az iménti kantáta előadásánál számíthatott első Belmontéjára, Adambergerre, ezúttal a szerény vokális adottságú páholytagság képességeire kellett tekintettel lennie – ettől érezzük úgy, mintha egy jámbor protestáns kántusba csöppentünk volna. Képzeljük csak magunk elé Mozartot, amint elszántan igyekszik követni az orgonakísérettel a lelkes amatőrkórust, amely a páholy tagságából verődött össze. Valljuk be: salzburgi orgonista korában kikérte volna magának, hogy efféle műkedvelő muzsikálással vesztegesse az idejét. Végül nem is játszotta el szerzeményét: egy megbetegedés miatt távolmaradt a bemutatótól. Bár a Mozart-kutatás e kérdésnek nem szentelt figyelmet, nem lehetetlen, hogy hamarosan mégis rá kell jönnie: zenei kérdésekben nem talál magához méltó partnert a testvériségben.


TRACK 4.
K 483 483 Song with Chorus, "ZerflieĂźet heut"
1'59"
Christoph Prégardien Chorus Viennensis; Wiener Akademie Martin Haselblöck
Brilliant 1991


Sokan föltették már a kérdést: vallás; valláspótlék-e a szabadkőművesség? Tudjuk, hogy Mozart egyházképére rányomta bélyegét a rettegéssel vegyes utálat a salzburgi hercegérseki udvar „fura urával”, Hieronymus Colloredóval szemben. A pápa Aranysarkantyú-rendjének kitüntetettje, a ferences Padre Martini egykori pártfogoltja így fordult a szabadkőműves testvériség felé: keresve azt a közösséget, ahol szolgálhatná az emberjobbító erények és a polgári egyenlőség kibontakozását. Mozart nem érezte vallásos hitével ellenkezőnek, inkább azt kiteljesítő mozgalomnak tekintette a szabadkőművességet. Feltehetőleg őszinte szívvel írta alá az új belépők elé tett kötelezvényt: „biztosítottak afelől, hogy e rendben semmit el nem követnek az állam, az uralkodó, a vallás a jó erkölcs ellen”. Ahogy a legtöbben Bécs nyolc páholyának tagjai közül, mit sem sejtett arról, hogy szervezkedésük az egyházellenes konspirációk egyik oszlopa lesz a következő évszázad során. „A katolicizmus és a szabadkőművesség két koncentrikus szféra volt Mozart szemében” –írja Einstein. Több jel arra mutat, hogy gyerekkori, tekintélyelvű vallásossága kiteljesedéseként, személyesebbé válásaként élte meg páholymunkáját. Egyik legszebb műve, a Szabadkőműves gyászzene visszatalálásnak hat a páholyban elvárásos formák közül maga zenei útjára – és, megdöbbentő módon, a keresztény liturgia lelkületéhez. Ebbe a csodálatos, felsíró, majd a könnyek áradatában megtisztuló szimfonikus tételbe a nagyheti zsoltáros Siralmainak tónusa szövődik : a remény ezüstszála a komor gyászlepelbe; a kegyelem árja a könnypatakokba. A Saint-Martin in the Fields Kamarazenekar élén Sir Neville Marriner.




TRACK 5.
K 477 479a Szabadkőműves gyászzene
5'55"
Academy of Saint Martin in the Fields Sir Neville Marriner
EMI 1997

AZ ALKOTÓK HÁLÁS SZÍVVEL KÖSZÖNIK MEG A SZEGEDI SZENT-GYÖRGYI ALBERT ROTARY CLUB NAGYLELKŰ TÁMOGATÁSÁT SOROZATUNK, A MOZART-GALAXIS LÉTREHOZÁSÁHOZ.

Forrás: http://www.katolikusradio.hu/?m_id=4&m_op=viewmusor&id=97817