Szabadkőművességgel kapcsolatos programok naptára

Programok listája

Keresés szabadkőműves lapokban

2012. március 25., vasárnap

Kolozsvári Magyar Opera - Varázsfuvola - leckeelőadás

MAGYAR OPERA
Március 25-én, vasárnap délelőtt 11 órakor: Mozart: A varázsfuvola. Vezényel: Jankó Zsolt. Rendező: Ionel Pantea. Leckeelőadás Krasznai Gáspár vezetésével. Ruha István (A) bérlet.

Forrás: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/71651

W. A. MOZART: A VARÁZSFUVOLA

Opera két felvonásban - magyar nyelvű előadás-
Szöveg: Emanuel Schikaneder
Ruha István (A) bérlet

Leckeelőadás Krasznai Gáspár vezetésével

Vezényel: Jankó Zsolt


Tamino.....................Bardon Tony
Pamina..................
Covacinschi Yolanda
Papageno..............Sándor Árpád
Papagena.............Hary Judit

Sarastro.................Szilágyi János
Öreg pap...............Sziklavári Szilárd
Fiatal pap..................Maneszes Márton
Első dáma..................
Balázs Barbara
Második dáma............Egyed Apollónia
Harmadik dáma...........Veress Orsolya
Első ifjú....................Pataki Enikő
Második ifjú..............Székely Zsejke
Harmadik ifjú............Popovici Zsófia
Monostatos...........Laczkó V. Róbert
Az Éj királynője..............Vigh Ibolya



valamint papok, katonák, mórok, nép


Díszlettervező: Witlinger Margit

Jelmeztervező: H. Rosescu Lya


Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Súgó: Mátyás Mária
Ügyelő: Gálffy Erzsébet

Felújítás: Gombár Annamária

Rendező: Ionel Pantea m. v.


I. felvonás

Tamino herceget az Éj királynőjének három udvarhölgye menti meg egy óriáskígyótól, de Papageno, a madarász, az ájulásból feléledő hercegnek azt állítja, hogy ő végzett vele. Hazugságát a hölgyek azzal büntetik, hogy lakatot tesznek a szájára. Aztán egy képet adnak Taminónak, amely Paminát, az Éj királynőjének elrabolt leányát ábrázolja. Tamino beleszeret a képen ábrázolt lányba, és elhatározza, hogy kiszabadítja. Megjelenik a királynő is, s szavát adja: ha sikerrel jár, a herceg elnyeri lánya kezét. Tamino kap egy varázsfuvolát, Papageno pedig egy csodás harangjátékot, és együtt kelnek útra Sarastro birodalmába, ahol Pamina fogságban sínylődik. Amikor odaérnek, külön-külön indulnak a keresésére. Papageno érkezése megmenti Paminát Sarastro szerecsen szolgájától, Monostatostól, aki a lányt meg akarja büntetni szökési kísérlete miatt. Papageno és Pamina együtt indulnak Tamino fellelésére, aki időközben egy templomhoz ért, ahol egy pap felvilágosítja őt, hogy valójában az Éj királynője a gonosz, nem pedig Sarastro, aki a Bölcsesség templomának főpapja. Papageno és Pamina szembetalálkozik Monostatosszal és rabszolgáival, de a harangjáték segítségével elmenekülnek. Sarastro és kísérete jelenik meg a nép előtt. Pamina ott végre találkozik Taminóval, és rögvest egymásba szeretnek.


II. felvonás


Taminónak és Papagenónak nehéz próbákon kell keresztülmenniük, ha bebocsátást kívánnak nyerni a beavatottak közé. Az első próba a hallgatásé. Miközben Pamina alszik, a gonosz Monostatos csókot próbál lopni tőle, de megjelenik az Éj királynője, elkergeti, majd egy tőrt ad leányának, és azt követeli tőle, ölje meg Sarastrót. Monostatos, aki mindent hallott, zsarolni próbálja Paminát, amikor belép Sarastro. Tud a királynő terveiről, de nem akar bosszút állni rajta, mert a testvériség tagjait a szeretet köteléke fűzi össze. Papageno egy pillantást vethet kijelölt párjára, Papagenára, de figyelmeztetik, hogy ha kudarcot vall a próbákon, soha nem lehet az övé. Az utolsó, legnehezebb próba következik, Paminát elviszik Taminóhoz, s a varázsfuvola segítségével együtt kelnek át a tűzön és a vízen. Papageno végül mégis elnyeri Papagena kezét, noha az első próbával járó csöndet nem sikerült soha megtartania. Hiába támad rá az Éj királynője, a három udvarhölgy és Monostatos Sarastro birodalmára, nagy mennydörgés közepette mélybe süllyednek, a többiek pedig boldogan ünneplik a Fény győzelmét a Sötétség felett.


Forrás: http://www.hungarianopera.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=406&Itemid=391&lang=hu

2012. március 23., péntek

Pécsi Nemzeti Színház - "Mesés opera" V. - Mozart: A varázsfuvola

"Mesés opera" V.

Moderátor-"mesélő" Gulyás Dénes
Moderátor-"mesélő" Mácsai János
Rendkívüli előadáskezdés 2012. március 23-án 16.00 órakor, 24-én 10.00 órakor!
Az előadás előtt körbevezetés a színház kulisszái mögött
!

Mozart: A varázsfuvola
  • Pamina - Sáfár Orsolya
  • Tamino - Gál Máté
  • Papageno - Bognár Szabolcs
  • Papagena - Bernáth Éva
  • Sarastro / Priester - Szécsi Máté
  • Monostatos - Ottlik Ádám
  • 1 Dame - Fertály Katalin
  • 2 Dame - Szabó Erika
  • 3 Dame - Sárközi Edina
  • 1 Knabe - Egri Kata / Lieli Odett
  • 2 Knabe - Kaizer Cecília / Kaizer Mária
  • 3 Knabe - Andrássy Viktória / Mikolás Dóra
  • Pécsi Nemzeti Szinház énekkara
Zongorán kísér: Oberfrank Péter

Aki hallott már életében bármit is az operáról, az a Varázsfuvoláról bizonyosan hallott. Ez az a dalmű, amit a kisgyermekek elsőként ismernek meg, és ami az aggastyánok szívét is gyönyörűsséggel tölti el. Még mozarti mértékkel is egyszeri, különleges remekmű, az emberi szellem legfényesebb kiáradása. Szinte minden dallama sláger, akaratlanul is megragad bennünk, megunhatatlan zene. És mégis a legmagasabbrendű zenei teljesítmény, évszázadok eredményeinek összefoglalása.

De miről is szól a Varázsfuvola? Minden látszólagos egyszerűsége ellenére rejtélyes darab. Immár 220 esztendeje próbálják megfejteni titkait, rejtett utalásait, próbálják megmagyarázni szövevényes cselekményének valós és jelképes értelmét. A legjelesebb elmék keresnek újra és újra magyarázatot a  Varázsfuvola figuráinak tetteire, illetve azok mozgatórugóira. Az az egy biztos, hogy a zene ereje, hatalma megdicsőül ebben az operában, a cselekmény és az "üzenet" szintjén éppúgy, mint a zenekar valóságában.

Megszámlálhatatlan értelmezés látott már napvilágot a Varázsfuvoláról. Például mint a szabadkőművesség eszméjére és gyakorlatára tett utalásról, a művet indító három akkordról, a humanitárius eszmékről, vagy Sarastro figurájának mintát adó Ignaz von Bornról, aki Mozart páholyának nagymestere volt. Rosszakarók még azzal a képtelenséggel is megvádolták a páholytársakat, hogy ők mérgezték meg Mozartot, mert szabadkőműves titkokat fecsegett ki a darabban. Vagy többen a pszichoanalitikus megközelítést választottak, apa és anyafigurák tudatalatti harcáról beszéltek az emberi lélekben, mások történeti hátteret kerestek, uralkodókat (II. József) és uralkodónőket (Mária Terézia) véltek fölfedezni Sarastroban és az Éj királynőjében. Különös fejtegetésekre adott okot, hogy ez az opera Mozart életének utolsó, viharosan sűrű évében készült, pletykák keltek szárnyra arról, hogy a szövegkönyv írója, a bemutató színpadra állítója és egyben Papageno megszemélyesítője Emauel Schikaneder Mozart feleségének Konstanzének szeretője lett volna. Ez éppúgy bizonyosan nem igaz, mint az, hogy a premier helyszíne elhagyatott, lerobbant  külvárosi színház lett volna. A Theater an der Wien jól megközelthető volt, 800 embert tudott befogadni, és mindig telt házzal játszotta a kezdettől osztatlan sikert arató Varázsfuvolát.

Gyermeki mesejáték, népszerűségre törekvő komédia, politikai üzenetű szabadító opera, szimbolikus misztériumjáték, népszínmű, daljáték, vagy száz évvel későbbi kifejezéssel élve nagyoperett?  Mi tehát a Varázsfuvola?

Mozart egyik legavatottabb jelenkori életrajzírója, Maynard Solomon így ragadja meg a Varázsfuvola lényegét: "Végül a zene maradt Mozart első számú talizmánja a züllés, a félelem és a halál ellen. - 'A zene hatalma révén örvendve vágnak át a halál sötét éjszakáján' - mondják a Vértesek a Varázsfuvola vége felé. Mozart a zene segítségével - fuvolával, nem karddal - igyekszik megvalósítani lovagi eszményeit. Pamina fogvatartói szertefutnak Papageno harangjának hangjaitól.  'Mily ereje van varázshangodnak - álmélkodik Tamino, fuvolával a kezében. - Drága flótám, játékod hallatán még a vadállatok is örömre gyúlnak' "
Micsoda átalakulások, meglepő lelepleződések kavalkádja ez a történet. Sarastróról, a sötétlelkűnek mondott emberrablóról kiderül, hogy a jóság és bölcsesség megtestesítője. Az Éj Királynőjéről, aki csak lányát keresi szenvedélyesen, megtudjuk, hogy vérszomjas hárpia, Papagenoból, az antihősből győzedelmes férje lesz, Papagenából a boszorkából csinos fiatalasszony, a vadállatokból szelíd jószág.

A Varázsfuvola, ha tetszik vásári komédia festett kulisszákkal és zajos színpadi masinériával, ha tetszik emelkedett szimbolikus példázat jóról és gonoszról, ha tetszik politikai programbeszéd, vagy vallomás a sötétségből a napfényre emelkedés misztikus aktusáról - azaz mindez egyszerre. Egyet kell értenünk Solomonnal, mert végső soron, és mindezek alatt, vagy felett zene, ellenállhatatlan zene a Varázsfuvola, 1791-ig talán a legellenállhatatlanabb, amit kottafejekként valaha is papíra vetettek, amelynek hatására saját bőrünkön, lelkünkön érezhetjük meg, hogy mi a zene ereje, hatalma.

Mácsai János

N. Szabó S. terem

Előadások:

2012.03.24. szo | 10:00 MINDEN JEGY ELKELT!

2012. március 12., hétfő

Rádiójáték - Időfutár

Szabadkőművesség, körző Annuit Coeptis felirattal, Varázsfuvola diákelőadás, kincskeresés időgéppel ...

MR1 Kossuth rádió 2012. március 12-től hétköznaponként 19:30 - 19:42 Időfutár

Ismétlés:

MR1 Kossuth rádió 2012. június 18-tól hétköznaponként 9:45- 10:00 Időfutár

Ismétlés:

MR1 Kossuth rádió 2015. január 26-től hétköznaponként 19:30 - 19:40 Időfutár 70 alkalom (május 1-ig.)


Fiataloknak szóló, 21. századi hangzásvilágú hangjátéksorozatot indít március 12-től a Kossuth Rádió. A hétköznaponként este fél nyolckor jelentkező Időfutár Tasnádi István, Jeli Viktória és Gimesi Dóra ötlete és története alapján, Tövisházi Ambrus és Hó Márton zenéjével készül, egy kamaszlány kalandjait követi – térben és időben is.

Hanna, a szegedi kamaszlány állandóan költözködő szüleivel most éppen Budapesten kezdi újra – immár sokadik alkalommal – az életét. Legjobb barátnőjével, Zsófival szinte állandó cset- és SMS-kapcsolatban áll, így már rögtön, a fővárosba költözésük napján különös eseményről tudósíthatja barátnőjét. A lakótelepen, ahová a család költözött, éppen lomtalanítást tartanak, és a ház előtt felhalmozott, feleslegessé vált kacatok között nézelődve egy furcsa alakba botlik Hanna: egy idős, valószínűleg bomlott elméjű emberbe, aki egy kis fémtárgyat rejteget. Ez az apró tárgy később központi szerepet tölt be a sorozatban, és egy kalandokban bővelkedő, titkos világot nyit meg Hanna és barátnője előtt…

A 21. századi hangzásvilágú fantasy sorozatot a hallgatók a rádió napi adásai, a Déli Krónika előtt hétköznaponként elhangzó Időfutár Mozaik című összeállítás, illetve az Időfutár honlapja mellett a Facebookon is követhetik majd, sőt majd maguk is alakíthatják a történetet. A kortárs rádiójáték két főszereplőjére – ahogy az osztálytársaikat alakító fiatalokra is – többnapos, közel hatszáz érdeklődőt megmozgató szereplőválogatáson talált rá a stáb. Salamon András rendező a Budapest környéki Kakucsról érkező, tizennyolc éves Herman Flórára osztotta Hanna szerepét, aki korábban egy színdarabban és egy rádiójátékban is bizonyította a tehetségét. Barátnőjét, Zsófit Nagy Katica alakítja majd, aki fiatal kora ellenére már keresett szinkronszínésznek számít.

A szülőket és a tanárokat neves színészek keltik életre, mások mellett Derzsi János, Fullajtár Andrea, Gyabronka József, Láng Annamária, Lázár Kati, Molnár Piroska, Péterfy Bori, Pokorny Lia, Scherer Péter, Stefanovics Angéla és Thúróczy Szabolcs. A sorozat átkötő dalait és főcímzenéjét a Petőfi Rádióból is jól ismert Tövisházi Ambrus (Erik Sumo Band, Péterfy Bori & Love Band) és Hó Márton (Hó Márton és a Jégkorszak) készítették, a történetért a gyermekirodalomban is jártas, elismert alkotók, Tasnádi István, Jeli Viktória és Gimesi Dóra felelnek.

Az Időfutárról a sorozat weboldalán és a Facebookon is rendszeresen tájékozódhatnak az érdeklődők.




Sziasztok, Hanna vagyok. Mától majdnem minden este együtt leszünk; szeretném ha tudnátok, hogy ki vagyok és mire számíthattok, ha minket hallgattok. Ez nem egy szokványos sorozat, nem valóságshow, nem pletykaműsor, de nem is a legújabb ki mit tud.

Egy évszázadokon és földrészeken átívelő időutazásban vesztek majd részt, és már most szólok, hogy kalandokat, izgalmakat fogtok átélni velünk együtt. Kicsit olyan ez, mint egy road movie: folyton úton vagyunk, és útközben misztikus alakokkal, megdöbbentő helyzetekkel találkozunk.

Megtudjátok, milyen az én kissé őrült, de nagyon szerethető családom, hogy mitől olyan különös a kapcsolatom Zsófival, hogy mennyire közel került hozzám egy öregembernek álcázott csodalény.

Szeretném elmesélni nektek, hogy az új sulimban micsoda fazonok vannak: a humorzsák Szabika, a sikoltozó Edina, a romantikus Rogyákné, a furcsa, de zseniális Tibi, és persze a többiek...

Na és az új szomszédaink... Úristen!

Időfutár (1. rész)



Időfutár

2012. március 12-től minden hétköznap 19.30-tól a Kossuth Rádióban

Magyar rádiójáték-sorozat, 2012



Író: Tasnádi István, Jeli Viktória, Gimesi Dóra

Rendező: Salamon András

Zeneszerző: Tövisházi Ambrus, Hó Márton

Dramaturg: Palotás Ágnes, Cseicsner Otília

Rendezőasszisztens: Kálmán János

Gyártásvezető: Gönczi Dorka

Zenei szerkesztő: Kakó Gyula

Hangmérnök: Liszkai Károly, Kulcsár Péter, Tánczos Tamás

Zenei hangmérnök: Buczkó Gábor

Szakértő: Szokolai Brigitta


Főszereplők:

Herman Flóra (Hanna)

Nagy Katica (Zsófi)


A főbb szerepekben:

Láng Annamária (Anya)

Gyabronka József (Apa)

Péterfy Bori (Rogyák Mari)

Thuróczy Szabolcs (Sándor)

Fullajtár Andrea (Bujdosóné)

Hegyi Norbert (Géza bá)

Miklós Marcell (András)

Nyakó Juli (Erzsike néni)

Molnár Piroska (Jolika)

Stefanovics Angéla (Angéla)

Horváth Kristóf (Bubkó Feri)

Lázár Kati (Valika)

Derzsi János (Csongor)

Scherer Péter (Öltönyös)

Nagypál Gábor (Doktor Delete és Orvos)

Pokorny Lia (Ápolónő)


Gyerekszínészek:

Gaskó Simon (Tibi)

Kovács Kata Milla (Edina)

Csikmák Katalin (Fanni)

Túry Melinda (Móni)

Hevesi Zénó (Szabika)

Prencsovszky Barna (Bulcsú)

Závodi Marcell (Kristóf)

Peretsényi Dániel (Marci)

Szurop Szonja Hanna (Lili)

Tanai Lilla (Lola)

Velenczei Dóra (Viola)

Kenéz Ágoston (Srác)

Jenővári Miklós (Srác)


Az osztály:

Horváth Virág

Fodor Fanni Laura

Ivanich Lilla

Császár András

Máriás Nikol

Rostás Balázs

Rácz Zsófi

Gróf Júlia


Konferálók:

Sebestyén Athina

Kerekes Kristóf




Források:

http://www.facebook.com/Idofutar

http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/idofutar-rovat.html

http://hvg.hu/kultura/20120309_kossuth_radio_idofutar


És ha valaki online akarja meghallgatni: http://www.mr1-kossuth.hu/podcast.php?pid=190 

Kritikák:

http://prae.hu/prae/articles.php?aid=4794&cat=4

http://muvesz-ember.blog.hu/2012/05/11/szia_zsofi

http://prae.hu/prae/articles.php?menu_id=&aid=4794 

http://www.pagony.hu/netto-het-perc

Második évad: http://szkp1.blogspot.com/2012/11/radiojatek-idofutar-2.html

Harmadik évad: http://szkp1.blogspot.hu/2013/12/radiojatek-idofutar-3.html

2012. március 7., szerda

Könyvbemutató - Raffay Ernő: Szabadkőművesek Trianon előtt

Könyvbemutató
Image
Szabadkőművesek Trianon előtt
2012. március 7. szerda 18 óra Raffay Ernő: Szabadkőművesek Trianon előtt c. könyvének bemutatója, vendég: Raffay Ernő történész. Helyszín: Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ (volt Zsinagóga)
Belépőjegy: 500,- Ft. Minden érdeklődőt szeretettel várnak!
Forrás: http://baja.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=5187&Itemid=589


Szabadkőművesek Trianon előtt -


Helyszín: 
Ady Endre VKMK
Esemény dátuma: 
2012. már. 07. szerda 18:00
 
Szabadkőművesek Trianon előtt - Raffay Ernő történész előadása. Belépőjegy: 500,- Ft! Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A szerző egyedülálló módon, kifejezetten szabadkőműves levéltári források alapján mutatja be a titkos szervezet Trianon előtti működését a történelmi Magyarországon. Részletesen vizsgálja az 1867. évi kiegyezés utáni évek történetét, amikor megalakultak a kétféle rítushoz tartozó szabadkőműves páholyok. Bemutatja a két nagypáholy közötti tárgyalásokat, amelyek végül 1886-ban az egyesüléshez vezettek. A szerző arra is rávilágít, hogy milyen okok miatt és milyen tartalmi elemekkel változik, alakul át a hazai szabadkőművesség. Kiderül, miért fordul radikális irányba a titkos társaság, illetve miért kezdi meg a küzdelmet a magyar államrend ellen. A magyar történelem XIX. század végi és XX.. század elejei korszakát átírják azok a dokumentumok, amelyek a gerincét adják Harcoló szabadkőművesség – küzdelem a katolikus egyház ellen című 2011-ben kiadott új könyvének. A tudományos munka zömében eddig soha nem publikált levéltári forrásokkal mutatja be azt, hogy a különféle erők miként szállják meg az 1890-es évektől a szabadkőműves szervezetet. Ismerteti, hogy ezt követően a titkosan működő társaság saját szabályzatait és a legtöbb korabeli vonatkozó magyar törvényt megsértve politikai szerepvállalásba kezd, amelynek egyetlen fő célja: a keresztény magyar állam megdöntése. Miután ennek egyik legfőbb támasza a katolikus egyház, így soha nem látott küzdelemben próbálják ellehetetleníteni, lejáratni és megsemmisíteni a legnagyobb keresztény erőt. Megtudhatjuk, hogy kik állnak a küzdelem élén és a hátterében, kik lesznek a szövetségeseik és azt, hogy a zsidóságnak milyen szerepe van a sikeres stratégiában. A könyv a Szabadkőművesek Trianon előtt című munka folytatása.


Népszerű programok

Blogarchívum