Szabadkőművességgel kapcsolatos programok naptára

Programok listája

Keresés szabadkőműves lapokban

2012. március 23., péntek

Pécsi Nemzeti Színház - "Mesés opera" V. - Mozart: A varázsfuvola

"Mesés opera" V.

Moderátor-"mesélő" Gulyás Dénes
Moderátor-"mesélő" Mácsai János
Rendkívüli előadáskezdés 2012. március 23-án 16.00 órakor, 24-én 10.00 órakor!
Az előadás előtt körbevezetés a színház kulisszái mögött
!

Mozart: A varázsfuvola
  • Pamina - Sáfár Orsolya
  • Tamino - Gál Máté
  • Papageno - Bognár Szabolcs
  • Papagena - Bernáth Éva
  • Sarastro / Priester - Szécsi Máté
  • Monostatos - Ottlik Ádám
  • 1 Dame - Fertály Katalin
  • 2 Dame - Szabó Erika
  • 3 Dame - Sárközi Edina
  • 1 Knabe - Egri Kata / Lieli Odett
  • 2 Knabe - Kaizer Cecília / Kaizer Mária
  • 3 Knabe - Andrássy Viktória / Mikolás Dóra
  • Pécsi Nemzeti Szinház énekkara
Zongorán kísér: Oberfrank Péter

Aki hallott már életében bármit is az operáról, az a Varázsfuvoláról bizonyosan hallott. Ez az a dalmű, amit a kisgyermekek elsőként ismernek meg, és ami az aggastyánok szívét is gyönyörűsséggel tölti el. Még mozarti mértékkel is egyszeri, különleges remekmű, az emberi szellem legfényesebb kiáradása. Szinte minden dallama sláger, akaratlanul is megragad bennünk, megunhatatlan zene. És mégis a legmagasabbrendű zenei teljesítmény, évszázadok eredményeinek összefoglalása.

De miről is szól a Varázsfuvola? Minden látszólagos egyszerűsége ellenére rejtélyes darab. Immár 220 esztendeje próbálják megfejteni titkait, rejtett utalásait, próbálják megmagyarázni szövevényes cselekményének valós és jelképes értelmét. A legjelesebb elmék keresnek újra és újra magyarázatot a  Varázsfuvola figuráinak tetteire, illetve azok mozgatórugóira. Az az egy biztos, hogy a zene ereje, hatalma megdicsőül ebben az operában, a cselekmény és az "üzenet" szintjén éppúgy, mint a zenekar valóságában.

Megszámlálhatatlan értelmezés látott már napvilágot a Varázsfuvoláról. Például mint a szabadkőművesség eszméjére és gyakorlatára tett utalásról, a művet indító három akkordról, a humanitárius eszmékről, vagy Sarastro figurájának mintát adó Ignaz von Bornról, aki Mozart páholyának nagymestere volt. Rosszakarók még azzal a képtelenséggel is megvádolták a páholytársakat, hogy ők mérgezték meg Mozartot, mert szabadkőműves titkokat fecsegett ki a darabban. Vagy többen a pszichoanalitikus megközelítést választottak, apa és anyafigurák tudatalatti harcáról beszéltek az emberi lélekben, mások történeti hátteret kerestek, uralkodókat (II. József) és uralkodónőket (Mária Terézia) véltek fölfedezni Sarastroban és az Éj királynőjében. Különös fejtegetésekre adott okot, hogy ez az opera Mozart életének utolsó, viharosan sűrű évében készült, pletykák keltek szárnyra arról, hogy a szövegkönyv írója, a bemutató színpadra állítója és egyben Papageno megszemélyesítője Emauel Schikaneder Mozart feleségének Konstanzének szeretője lett volna. Ez éppúgy bizonyosan nem igaz, mint az, hogy a premier helyszíne elhagyatott, lerobbant  külvárosi színház lett volna. A Theater an der Wien jól megközelthető volt, 800 embert tudott befogadni, és mindig telt házzal játszotta a kezdettől osztatlan sikert arató Varázsfuvolát.

Gyermeki mesejáték, népszerűségre törekvő komédia, politikai üzenetű szabadító opera, szimbolikus misztériumjáték, népszínmű, daljáték, vagy száz évvel későbbi kifejezéssel élve nagyoperett?  Mi tehát a Varázsfuvola?

Mozart egyik legavatottabb jelenkori életrajzírója, Maynard Solomon így ragadja meg a Varázsfuvola lényegét: "Végül a zene maradt Mozart első számú talizmánja a züllés, a félelem és a halál ellen. - 'A zene hatalma révén örvendve vágnak át a halál sötét éjszakáján' - mondják a Vértesek a Varázsfuvola vége felé. Mozart a zene segítségével - fuvolával, nem karddal - igyekszik megvalósítani lovagi eszményeit. Pamina fogvatartói szertefutnak Papageno harangjának hangjaitól.  'Mily ereje van varázshangodnak - álmélkodik Tamino, fuvolával a kezében. - Drága flótám, játékod hallatán még a vadállatok is örömre gyúlnak' "
Micsoda átalakulások, meglepő lelepleződések kavalkádja ez a történet. Sarastróról, a sötétlelkűnek mondott emberrablóról kiderül, hogy a jóság és bölcsesség megtestesítője. Az Éj Királynőjéről, aki csak lányát keresi szenvedélyesen, megtudjuk, hogy vérszomjas hárpia, Papagenoból, az antihősből győzedelmes férje lesz, Papagenából a boszorkából csinos fiatalasszony, a vadállatokból szelíd jószág.

A Varázsfuvola, ha tetszik vásári komédia festett kulisszákkal és zajos színpadi masinériával, ha tetszik emelkedett szimbolikus példázat jóról és gonoszról, ha tetszik politikai programbeszéd, vagy vallomás a sötétségből a napfényre emelkedés misztikus aktusáról - azaz mindez egyszerre. Egyet kell értenünk Solomonnal, mert végső soron, és mindezek alatt, vagy felett zene, ellenállhatatlan zene a Varázsfuvola, 1791-ig talán a legellenállhatatlanabb, amit kottafejekként valaha is papíra vetettek, amelynek hatására saját bőrünkön, lelkünkön érezhetjük meg, hogy mi a zene ereje, hatalma.

Mácsai János

N. Szabó S. terem

Előadások:

2012.03.24. szo | 10:00 MINDEN JEGY ELKELT!

Nincsenek megjegyzések:

Népszerű programok

Blogarchívum