2023. január 19-én 17.30 órakor a Próféta Galériába (Bp. XI. ker., Bartók Béla út 2.)
Az est moderátora: Kovács M. Veronika,
közreműködik Dömény Krisztián citeraművész, és az éneklő résztvevők.
A kötet a szabadkőműves zenével, ezen belül is elsősorban a 18-19. századi szabadkőműves összejöveteleken megszólaltatott énekekkel foglalkozik. A szerzők, Szegő Krisztina és Máté J. György kutatásai sok olyan új információt tártak fel, ami rájuk is a meglepetés erejével hatott. Kiadványukkal nem csak összegezni akarták a szabadkőműves zene történetét, de egy régi hagyományt is fel akarnak éleszteni: az éneklés szokását a páholyokban. A Királyi Énekek Könyve, mely a helyszínen megvásárolható, nem kerül könyvesbolti forgalomba, ez a bemutató lesz az egyetlen nyilvános „szereplése".
Európai Ifjúsági Központ, 1024 Budapest, Zivatar utca 1.
Egy tokaji születésű rabbi az 1830-as és 40-es évek Párizsában nevet szerzett magának a nagyméretű kabbalisztikus-szabadkőműves műalkotásaival. Az előadás célja, hogy a négy földrész tizennyolc országának közel száz levéltárában, múzeumában és gyűjteményében található forrásokat felhasználó ötéves kutatás eredményeire támaszkodva bepillantást engedjen e bonyolult szimbolikájú kompozíciók és szerzőjük világába. Az előadás többek között olyan kérdéseket fog körbejárni, mint hogy milyen kihívásokkal kellett szembenéznie a szabadkőművességhez csatlakozni kívánó zsidóknak; miért és hogyan ötvözte a rabbi a kabbala legismertebb vizuális reprezentációját a szabadkőműves szimbólumokkal, és hogy miért talált pozitív fogadtatásra a korabeli szabadkőműves berkekben a kabbalisztikus spekuláció.
Az Operaklubban Wolfgang Amadeus Mozart A varázsfuvola című operájáról beszélgettünk, melynek szövegkönyvét Emanuel Schikaneder írta. Mindketten tagjai voltak a szabadkőműves páholynak és talán pont ezért, a mű értelmezését keresők A varázsfuvolát egy szabadkőműves allegóriának tartják.
2020. július 13.Operaklub - nem csak operakedvelőknek! (2020. július 13., hétfő 15:00)
Vajon ez lehet az oka annak, hogy az operairodalom egyik legnépszerűbb, leggyakrabban játszott műve egyben a legtöbb rejtélyt is magába foglalja? Ennek a rejtélynek járt utána Hábetler András, akinek első vendége Kovács János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, a Magyar Állami Operaház első karmestere volt.
Kovács Jánosnak különleges kapcsolata van ezzel a művel, 1976-ban ugyanis ez volt az első olyan darab, amit az Operaházban vezényelt. Elmondása szerint a debütáláskor bele is tört a bicskája, mert nehéz darab. Hosszú évekig fóbiája volt A varázsfuvolától, görcsösen ment a dirigálás - miközben imádta azt, de később felszabadultan, élvezettel vezényelte azt. Nem vezényelni nehéz a darabot, hanem azt a formáját megadni, amitől az élni kezd. Mozart darabja nagyon sokrétegű, sok-sok szereplővel, rengeteg zenei megközelítése létezik az operának. Karmesteri szempontból az öreg pap és az ifjú Tamino híres jelenete igazán nehéz, mert ez egy szabad drámai recitativo, és ott a maestronak észnél kell lennie. Nem véletlen, hogy ez a jelenet az akadémiai karmesterképzésben is kötelező feladat.
A műsorban megszólalt Pók Attila történész is, a szabadkőművesség szakértője, maga is "gyakorló szabadkőműves", hiszen a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy egyik alapítója 1989-ben. Hábetler András arról is faggatta, mi az oka, hogy valaki a modern korban csatlakozik a szabadkőművesekhez. Pók Attila elmondta, hogy a szabadkőművességnek három nagy pillére van: a filozófia, a filantrópia és a progresszió.
A Mozart család
Bár ezek az elvek szépek, mégis sok támadás, ellenszenv és gyűlölet éri a szabadkőműveseket a páholyon kívüli világ részéről. Ezek olykor indokoltak, mert például a 60-as, 70-es és 80-as években egyes páholyok Olaszországban visszaéltek azzal a kapcsolatrendszerrel, amit ott kialakítottak és önös célok érdekében használták fel azokat - ilyen esetek mindig előfordulnak. De ennél fontosabb az, hogy a szabadkőművesség mindig valamilyen kritikus érteliségi attitűdöt képviselt azzal a környezettel szemben, amiben éltek - még ha visszafogottan is. "A durva követ csiszolni kell" - tartja a metaforikus mondásuk, melyet a társadalomban élő emberekre is alkalmaznak, azaz a sokféle hátterű, képzettségű ember, akik összejönnek köreikben, egymás elméjét csiszolják. Ez a fajta nyitott eszmecsere gyakran aggodalmat és félelmet kelt a kívülálók számára, könnyen bélyegzik meg a páholyok tagjait összeesküvés-elméletekkel; és bűnbaknak is könnyen kikiálthatók.
Mozart maga is szabadkőműves volt, és társai megorroltak rá, hogy A varázsfuvolában lerántotta a leplet a titokról, amikor a színpadon bemutatta a szertartási kereteket, a második felvonásban ugyanis egy inas beavató szertartás elemeit lehet látni, szabadkőműves szimbólumokkal. Valójában azonban nem pusztán a rituálé és a szimbólumok az igazi titkok egy páholyon belül, hanem az a légkör, ami egy ilyen társaságban kialakul, és nem a formák, amiket a színpadon látunk.
A ki nem mondottság, a titok az egész operát áthatja, ez az egyik központi eleme, de a nézőt kicsit mégis beengedi a titokba a nézőt, Mozart saját titkába is, hiszen Mozart számára meghatározó élmény volt a szabadkőművessége, egyes szereplőket is testvéreiről mintáz (bár a szövegkönyv nem az ő munkája). Valójában az osztrák zeneszerző inkább a saját élményeit szerette volna a közönséggel megosztani, mint a szabadkőműves titkokat - véli Pók Attila.
Ha további részletekre kíváncsi, hallgassa meg a műsort a fenti lejátszás gombra kattintva.
Operaklub - nem csak operakedvelőknek 2020. július 13. hétfő 15:00 Műsorvezető: Hábetler András Szerkesztő: Árva Brigitta
Álarcok mögött - Beszélgetés Nagy Töhötöm életeiről a Párbeszéd Házában
2020. január 16., csütörtök
Időpont:
2020. január 16., csütörtök 18:00 óra
Helyszín:
Párbeszéd Háza (1085 Budapest, Horánszky u. 20.)
Program:
A jezsuita szerzetes életéről, egyházpolitikai szerepjátszásáról, alakváltozásairól szóló Álarcok mögött - Nagy Töhötöm életei című monográfiáról a szerzővel, Petrás ÉvávalBánkuti Gábor történész és Sajgó Szabolcs SJ beszélgetnek
EMBER AZ ÁLARCOK MÖGÖTT - BESZÉLGETÉS NAGY TÖHÖTÖM ÉLETEIRŐL
Ki volt Nagy Töhötöm? A jezsuita szerzetes életéről, egyházpolitikai szerepjátszásáról, alakváltozásairól szóló Álarcok mögött - Nagy Töhötöm életei című monográfiáról a szerzővel, Petrás Évával Bánkuti Gábor történész és Sajgó Szabolcs SJ beszélgetnek.
Ki volt Nagy Töhötöm? A múlt század egyik legsikeresebb katolikus mozgalmának jezsuita irányítója? Egyházi diplomata, aki 1945-1946-ban határokon átszökve vitt és hozott híreket Róma és Magyarország, a Vatikán, a szovjetek és a magyar katolikus egyház között? Vagy egy Alejandro Nagy Varga nevű argentínai magyar szabadkőműves, aki részt vett a Buenos Aires-i nyomortelepek felmérésében és a dél-amerikai egyház szociális missziójában? Netán írói babérokra törő, küldetéses ember, aki Jezsuiták és szabadkőművesek című könyvével megpróbált közvetíteni a katolikus egyház és a szabadkőművesség között? Esetleg a kommunista magyar állambiztonság "Kőműves Sándor" és "Franz Kirchenbauer" fedőnéven tevékenykedő ügynöke, aki 1979-ben bekövetkezett haláláig baloldali elkötelezettségét bizonygatta tartótisztjeinek? Vagy valaki más volt, esetleg mindez egyszerre? Petrás Éva Álarcok mögött - Nagy Töhötöm életei című kötete először tesz kísérletet Nagy Töhötöm fordulatokban és hajtűkanyarokban gazdag élettörténetének elbeszélésére. E kivételes életút egységét nem a címszereplő személyiségének állandósága, önazonossága adja, hanem paradox módon a változás állandósága. Egyén és történelem viszonyában így lesz a nagy alakváltó, Nagy Töhötöm a 20. század jellegzetes képviselője.
"Olyan voltam, mint egy folyó: indul egyedül és összefolyik egy másikkal, sőt egy harmadik is beleömlik, és így mennek együtt tovább, mindig dúsabban, bővebben, nagyobb hömpölygéssel, szélesebb partok között. Mindvégig jezsuita maradtam, de közben belülről, sőt önmagamba befogadva és személyesen átélve megtapasztaltam a szabadkőműveseket és a kommunistákat. Átvonultak rajtam és bennem, s közben figyeltem, szívtam be mindkettőből azt, ami igaz, ami örök és ami jó. És sokat találtam ilyen pozitívumot! Sokkal többet, mint a nagy vállalkozás alapján csak sejtettem volna is" - olvashatjuk a kötet főszereplőjének vallomásában.
Petrás Éva kötete a Kronosz könyvkiadó gondozásában, 2019-ben jelent meg. Az Álarcok mögött - Nagy Töhötöm életei című monográfiáról a szerzővel, Petrás Évával Bánkuti Gábor történész és Sajgó Szabolcs SJ beszélgetnek a Párbeszéd Házában.
A Magyarországi Evangélikus Egyház és az Evangélikus Országos Gyűjtemény tisztelettel meghívja következő estjére.
Időpont: 2020. január 15. szerda, 17.00 Helyszín: Budapest, VIII. kerület, Üllői út 24. templom
(Bejárat a Szentkirályi u. 51. alatti portán.)
PROGRAM
KÖSZÖNTŐ
PRŐHLE GERGELY országos felügyelő
ELŐADÁS
Szabadkőművesség és vallás - Anderson öröksége
SZENTPÉTERI MÁRTON (ELTE, MOME)
KÖZJÁTÉK
Zsilinszky Mihály szabadkőműves jelvényei az Evangélikus Országos Múzeumban
ZÁSZKALICZKY ZSUZSANNA (EOGY)
ZENEI BETÉT
Két tercett Mozart Varázsfuvolájából
Előadják: REGŐS JÚLIA, TAKÁCS DÓRA és INCZE ZSÓKA
ELŐADÁS
Mit kell tudnia az inasnak, a legénynek és a mesternek? Egy 18. századi szabadkőműves katekizmus az Evangélikus Országos Levéltárban
LENGYEL RÉKA (Bölcsészettudományi Kutatóközpont ITI)
Kötetlen beszélgetés
A program előtt, 16.00 órától lehetőség nyílik
az EOGY Podmaniczky-Degenfeld Könyvtárának megtekintésére.
A Rejtélyes Történelem című művelődéstörténeti sorozatunkban minden hónap utolsó csütörtökén olyan titkokra, talányokra derül fény, amelyek nemcsak a történészeket foglalkoztatják régóta, hanem a közvéleményt is. A magyar- és a világtörténelem rejtélyeiről Csorba László történész beszélget meghívott vendégeivel, a témák kiemelkedő szakértőivel.
Vendég: Pók Attila történész, tudományos főtanácsadó (MTA BTK TTI)
Kevés olyan szervezet volt és van a világtörténelemben, amelyről annyi mítosz, legenda, mese szól, és amelyet mégis annyiszor értettek félre és vádoltak meg olyasmivel, amihez nem volt semmi köze, mint a szabadkőművesség. Kik, milyen célból alapították? Miért döntöttek úgy, hogy titokban működjön? Miért alkalmazták éppen az építőművészet szimbólumait a szertartásokon és a csoportélet képi világában? A Varázsfuvolának tényleg van titkos szabadkőműves üzenete? Mit rejt a dégi kastély toronyszobája? Hogyan lehetnek ugyanannak a titkos szervezetnek a tagjai uralkodók és püspökök, tudósok és katonák? Ha a szabadkőművesek között papok is vannak, akkor lehet-e vajon a szervezet antiklerikális, vagy pláne ateista? Valódi vagy csak látszólagos ellentmondás az, hogy éppen a szervezet nyilvánosságban való megjelenése idején, a 19. század második felében vádolták meg azzal, hogy a legszélesebb világ-összeesküvésre készül? Változott-e és ha igen, miben a szabadkőművesség az elmúlt 300 esztendőben? Vannak még a mai szabadkőműveseknek is titkai? A kérdés szakértője, Pók Attila történész vezet be minket a páholyok és a műhelymunkák világába és válaszol minden kérdésünkre.
.gif)
Bejegyzések
